Adókedvezmény: kell a gyermekek adóazonosító jele
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A személyi jövedelemadó rendszerében jelentős tételt képviselő családi kedvezmény igénybevételéhez szükség van az eltartott gyermek adóazonosító jelére is. A gyermekek általában nem rendelkeznek ilyen azonosítóval.
Az Országgyűlés 2015. január 1-jei hatálybalépéssel – az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvényben módosította az adóazonosító jel használatára vonatkozó rendelkezéseket.
Eszerint 2015. január 1-jétől az adóelőleg-nyilatkozatban fel kell tüntetni az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét. Ehhez az új követelményhez a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében átmeneti rendelkezés is kapcsolódott, melynek alapján az adóazonosító jelet csak a
2015. december 31-ét követően megtett nyilatkozatok, illetve a 2015. évre vonatkozó bevallások, munkáltatói adó-megállapítások esetében kellett volna kötelezően alkalmazni.
De hogy – hogy nem, az emberek nem rohantak adóazonosító jelet szerezni. Az államigazgatásban és a jogalkotásban még mindig nem jöttek rá arra, hogy nem minden dolgozó ember egyformán tájékozott, nincs ügyfélkapus belépése, nincs számítógépe, és nem is érti az egészet. Nem is érdekli, de azt tudja, hogy nem fog sorban állni az ügyfélszolgálaton.
Így nem lehet bevezetni egy több millió embert érintő intézkedést! Segíteni kell nekik!
Jelenleg a 16T34-es jelű nyomtatvány segítségével kérhető adóazonosító jel, amellyel két alapvető probléma van. A nyomtatvány kicsi kockáiba az emberek egy része nem tud kézzel a betűkkel betalálni, és a kitöltési utasítás érthetetlen. Nem, nem fogják számítógépen kitölteni, mert nincs nekik és nem értenek hozzá.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal
|
|
ADÓ szaklap online
ADÓ-kódex szaklap online
Számviteli tanácsadó szaklap online
Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ
kérdések és válaszok
Ado.hu Prémium cikkek
Rendelje meg most >>
|
Már a nyomtatvány címe is – ADATLAP magánszemély adóazonosító jelének, vámazonosító számának egyedi kiadásához, az adateltérések rendezéséhez és levelezési cím bejelentéséhez – bonyolult. Nem beszélve a hét oldal szövegezéséről.
Ha azzal akarják az adminisztrációt csökkenteni, hogy egy nyomtatványon több ügyet mixelnek össze, akkor irányítsák az adóazonosító jelet igénylő embereket a NAV ügyfélszolgálatokhoz, ahol segítsenek nekik kitölteni az űrlapot!
Ehelyett beiktattak a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe egy új, érthetetlen 86.§-t, mely szerint az adóazonosító jelet csak egy évvel később kell kötelezően alkalmazni a családi adókedvezmény igénybevételéhez. Ez azt jelenti, hogy az adóazonosító jelet csak a 2016. évről 2017-ben elkészítendő adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban, valamint a 2017. évben adott adóelőleg nyilatkozatokban kell majd kötelezően feltüntetni. Ezen időpontot megelőzően továbbra is elegendő az eltartottak, kedvezményezett eltartottak természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a megadása.
Ehhez kapcsolódóan iktatták be az adózás rendjéről szóló törvénybe az új 210.§-t, mely szerint az állami adóhatóság a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv adatszolgáltatása alapján 2016. július 1-ig hivatalból megállapítja mindazon magánszemélyek adóazonosító jelét, akik 2016. december 31-ig nem töltik be 25. életévüket és adóazonosító számmal nem rendelkeznek. A magánszemély adóazonosító jeléről annak megállapítását követő 45 napon belül az állami adóhatóság az adózó adatszolgáltatásban megjelölt lakcímére értesítést küld.
Az 1996. évi XX. törvény tartalmazza – többek között – az adóazonosító jel felépítését, képzési szabályait. Az adóazonosító jel tízjegyű szám.
Az adóazonosító számot az alábbiak szerint kell képezni:
- a) az 1. számjegy konstans 8-as szám, mely az adóalany magánszemély voltára utal,
- b) a 2-6. számjegyek a személy születési időpontja és az 1867. január 1. között eltelt napok száma,
- c) a 7-9. számjegyek az azonos napon születettek megkülönböztetésére szolgáló véletlenszerűen képzett sorszám,
- d) a 10. számjegy az 1-9. számjegyek felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.
Az adóazonosító jel 10. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett 9 számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el az azonosítón belül. (Első számjegy szorozva eggyel, második számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így kapott szorzatok összegét el kell osztani 11-gyel, és az osztás maradéka a 10. számjeggyel lesz egyenlő. A 2. c) pont szerinti születési sorszám nem adható ki, ha a 11-gyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.
