Adómentes albérleti támogatás: kinek, hogyan adható?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Szja törvény módosításai révén 2017. január 1-jétől már azok a munkavállalók is kaphatnak adómentes lakhatási támogatást (albérleti támogatást),akik akár többedmagukkal, akár egyedül a maguk, vagy a munkáltatójuk által bérelt albérletben élnek.
Milyen lakhatási támogatások léteztek eddig?
A személyi jövedelemadó törvény 2016. december 31-ig hatályos rendelkezései elsősorban a lakástulajdonnal rendelkező munkavállalók számára biztosítottak különféle adómentes támogatási formákat többek között lakásvásárláshoz, építéshez, felújításhoz. A jelenlegi szabályozási környezetben adómentes albérleti elhelyezésre csak a szolgálati lakás és a munkáltatók tulajdonában álló vagy általa bérelt munkásszállás nyújt lehetőséget.
A munkásszálláson történő elhelyezés adómentessége azonban feltételekhez kötött, csak azok a munkavállalóknak biztosítható, akik a munkahelyük szerinti településen lakóhellyel nem rendelkeznek. További feltétel volt még idén, hogy a munkásszálláson a munkáltatónak lakóhelyiségenként legalább két munkavállalót kell elszállásolnia, tehát az ott lakóknak legalább egy szobatárssal mindenképp számolniuk kellett. Jövőre ez már csak az egy lakóhelyes ingatlanra igaz, az ennél nagyobbak esetében lakóhelységenként már elég egy munkavállaló elhelyezését biztosítani.
Az újonnan belépő, mobilitási célú lakhatási támogatásnak nevezett támogatási forma is csak bizonyos feltételek teljesítése esetén nyújtható adómentesen. A következőkben összegyűjtöttük, hogy a munkáltatók kiket, meddig, milyen összeggel illetve feltételek esetén részesíthetik adómentes albérleti támogatásban.
Mely munkavállalók kaphatnak adómentes támogatást albérletükhöz?
A munkáltató azokat a munkavállalókat részesítheti adómentes mobilitási célú lakhatási támogatásban, akik az alábbi négy feltétel mindegyikének megfelelnek:
- a munkáltatóval határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, és
- az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re távolságra van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, és
- nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, illetve nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdon- vagy haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát, és
- a munkáltató a munkavállalóval nem áll a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban.
További fontos szabály, hogy amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt a döntésük alapján csak az egyikük veheti igénybe.
Az adómentes albérleti támogatás feltételeinek teljesüléséről a munkavállalónak kell nyilatkoznia
A munkavállalónak a fent felsorolt feltételek teljesülését vagy azok megszűnését a munkáltatója felé tett nyilatkozatával kell igazolnia. E nyilatkozat tartalma kiemelt jelenőséggel bír a támogatás adómentessége szempontjából. Amennyiben ugyanis az adóhatóság egy adóellenőrzés keretében megállapítja a nyilatkozat valótlan tartalmát vagy szükséges módosításának elmulasztását, a támogatás összegét munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnek minősíti. Ez esetben a bérjövedelmet terhelő munkavállalói közterhek mellett a munkáltatót terhelő közterhek, valamint azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit is a nyilatkozatot tevő munkavállaló terhére állapítja meg.
Meddig és milyen összeghatárig adómentes az albérleti támogatás?
A munkáltatók (ide értve a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozását is) a mobilitási célú lakhatási támogatást a foglalkoztatás első 60 hónapjában nyújthatják adómentes juttatásként.
[htmlbox adomozaik]
Az adómentesen adható támogatási összeg alapja a lakhatási támogatás havi értéke, mely az alábbiak szerint határozható meg:
- a munkavállaló által bérelt lakás esetén a bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,
- a munkáltató által bérelt lakás esetén a bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,
- a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás esetén a szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész.
Az albérleti lakhatási támogatás fentiek szerint meghatározott és igazolt havi értékéből adómentesen adható maximális támogatási összeg:
- a minimálbér 40 százaléka foglakoztatás első hónapjától a 24. hónapjának végéig,
- a minimálbér 25 százaléka a foglakoztatás 25. hónapjától a 48. hónapjának végéig,
- a minimálbér 15 százaléka a foglakoztatás 49. hónapjától a 60. hónapjának végéig.
A 2017.01.01-t megelőzően elkezdődött foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás első hónapjának a 2017. év január hónapját kell tekinteni.
Az albérleti díj kifizetéséről bizonylatra, átvételi elismervényre van szükség
A havi bérleti díj összegét igazoló bizonylaton az alábbi adatokat célszerű feltüntetni:
- a díjfizetés időszaka,
- a megfizetett bérleti díj összege,
- a bérleti díj átvevője illetve megfizetője, valamint
- a bérleti díj átadás-átvételének, vagy banki jóváírásának időpontja.
A fenti adatok főszabály szerint számlával, illetve bank vagy pénztárbizonylattal igazolhatóak. Azoknak az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély bérbeadóknak, aki e bérbeadási tevékenységükre nem választották az áfa-kötelezettséget, a bérleti díjról nem kell számlát kiállítaniuk, így esetükben a fenti adatok egyéb számviteli bizonylattal, így például a bérleti díj átadás-átvételéről felvett jegyzőkönyvvel, és/vagy annak banki átutalását alátámasztó bankbizonylattal igazolható.
Milyen előnyökkel illetve hátrányokkal jár az albérleti támogatás a munkáltatók oldalán?
Amennyiben a munkáltatók valamely adóévben adómentes albérleti támogatást juttatnak, az adóévet követő év január 31-éig munkavállalónként adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóság felé. Az adatszolgáltatásban fel kell tüntetniük:
- az adómentes támogatásban részesített munkavállalók nevét,
- adóazonosító jelét és
- a munkavállaló által bérelt lakás címét.
Ez nagy létszámú támogatott munkavállaló esetén jelentős adminisztratív terhet jelenthet a munkáltatók számára.
A támogatott munkavállalók elégedettségének növelésén túl e jutatási forma pozitívumaként említhető, hogy a társasági adótörvény 2017. január 1-én hatályba lépő módosítása alapján a munkáltatók az adózás előtti eredményüket csökkenthetik a mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott, és az adózás előtti nyereségüket meg nem haladó összegével.
A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
