Adószakemberek tevékenységének bejelentése és továbbképzési kötelezettsége

mkvkok_kis
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Néhány héttel ezelőtt a regisztrált könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzési kötelezettségéről, illetve annak teljesítésére vonatkozó szabályokról adtunk rövid összefoglalót olvasóinknak. E heti cikkünkben az adószakemberek (adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők) továbbképzésének szabályait foglaljuk össze.

1. A továbbképzési kötelezettség jogszabályi háttere

Adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők esetében a tevékenység bejelentésének szabályait az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 175/A. §-a rögzíti, míg a szakemberek nyilvántartásának vezetésére, a nyilvántartásban szereplők továbbképzési kötelezettségére vonatkozó részletszabályokat az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának és visszavonásának feltételeiről, továbbá a kapcsolódó nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplők továbbképzésének szabályairól szóló 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) tartalmazza.

Az Art. fent hivatkozott 175/A. § (1) bekezdése szerint, aki adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását vezető szervezetnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A nyilvántartást végző szervezet a PM rendelet 2. §-a alapján a nemzetgazdasági miniszter, illetve munkaszerve, a Nemzetgazdasági Minisztérium.

2. Regisztráltak továbbképzése

Az adótanácsadók, adószakértők, illetve okleveles adószakértők nyilvántartásában szereplőket a PM rendelet 10. § (1) bekezdése szerint továbbképzési kötelezettség terheli.

A továbbképzési időszak ötéves ciklusokra tagolódik, ezek közül az első továbbképzési ciklus a nyilvántartásba vételről szóló hatósági igazolvány (regisztrációs igazolvány) kiállításának napjával kezdődik, a további továbbképzési időszakok pedig az előző továbbképzési időszak utolsó napját követő nappal kezdődnek. Ebből következik, hogy ez az időszak mindenkinél más és más időpontban fog kezdődni és végződni, attól függően, hogy mikor állította ki a hatóság a regisztrációs igazolványt.

A kötelezetteknek ez alatt az öt éves időtartam alatt legalább 100 kreditpontot kell szerezniük az egyes továbbképzéseken való részvétellel úgy, hogy az öt éves cikluson belül legalább három naptári évben részt vesznek valamilyen, e rendszerben elfogadott továbbképzésen.

[htmlbox adokodex_2]

 

3. Továbbképzési kötelezettség teljesítése

A PM rendelet 10. § (4) bekezdése szerint továbbképzésnek minősülnek a következők:

  • a miniszter szakértői bizottsága által minősített továbbképzési programok,

  • a jogi és igazgatási, vagy a gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakokon lezárt felsőoktatási félév,

  • az adópolitikáért, az államháztartásért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, valamint a számvitel szabályozásáért felelős miniszter felelősségi körébe (korábban: pénzügyminiszter ágazatába) tartozó szakképesítések (pénzügyi ágazati OKJ-s képesítések) valamelyikének megszerzése,

  • az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzése, avagy

  • gazdaságtudományi, illetve jogtudományi tudományágban doktori fokozat megszerzése.

A felsoroltak közül számos képzés kreditpont-értékét maga a jogszabály határozza meg:

  • A lezárt felsőoktatási félévekkel 10 kreditpontot,

  • az egyes pénzügyi ágazati OKJ-s képesítések megszerzésével 20 kreditpontot,

  • az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésével 25 kreditpontot, míg

  • a hivatkozott doktori fokozat elérésével 30 kreditpontot szerezhetnek a nyilvántartásokban szereplők.

Ezeket a kreditpontokat arra az évre vonatkozóan érvényesíthetik a befejezés tényét tanúsító okirat (leckekönyv, bizonyítvány, illetve oklevél) másolatával, amikor az okirat kelt.

3.1. Minősített képzések

A továbbképzésre kötelezettek legnagyobb számban minősített továbbképzési programon való részvétellel teljesítik továbbképzési kötelezettségüket. Fontos tudni, hogy e továbbképzések esetében is csak azon továbbképzési programokon való részvétel fogadható el az adószakemberek továbbképzési kötelezettségének teljesítéseként, amely programokat a fent hivatkozott szakértői bizottság javaslatára a miniszter előzetesen kreditponttal minősített. A minősített képzési programok a minősítési eljárásuk során meghatározott számú, de legfeljebb 20 kreditpontot érnek. Ezek a pontok a képzés évét érintően számolhatóak el a képző intézmény által kiállított igazolás alapján.

A minősített képzéseket a továbbképző szervezetek hagyományos tantermi képzés és távoktatásos képzés formájában is szervezhetik. Az érdeklődők az interneten kutakodva mindkét képzési formában szervezett továbbképzésre találnak számos ajánlatot, amelyek közül igényeiknek megfelelően választhatnak. A minősített továbbképzési programok folyamatosan bővülő listája megtalálható a Kormányzati Portálon. Ez a lista az egyes továbbképzések kreditpont-értékén kívül tartalmazza – többek között – a továbbképzési program elszámolhatósági időszakát is. Ez azt jelenti, hogy csak az ebben az időszakban megtartott képzésen való részvétel alapján adható ki kreditpont-igazolás az érintettek számára. Az időszakra a bizottság a képzési program témája, részletes tartalma alapján tesz javaslatot, és azt mérlegeli, hogy a képzések témája várhatóan meddig hordoz releváns, időszerű tartalmat. Fontos tehát, hogy az elszámolhatósági időszakon kívül azonos tematika mentén megrendezett továbbképzésen való részvétel nem ér kreditpontot!

Az egyes képzők a fenti adatokat jellemzően közzéteszik a honlapjukon, amelyek alapján a továbbképzésre kötelezett személy összeállíthatja továbbképzési tervét a szakterületeinek és érdeklődésének megfelelően.

Annak a továbbképzésre kötelezettnek, aki több (adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői) szakterületen is nyilvántartásban szerepel, valamennyi szakterülete vonatkozásában továbbképzési kötelezettsége áll fenn. A szakterületenkénti 100-100 kreditpont összegyűjtése során érdemes ezért olyan minősített továbbképzésen részt vennie, amelyet a bizottság a tevékenységével érintett valamennyi szakterületen minősített. Ezáltal az érintett a továbbképzésen való részvétellel egyszerre több szakterületen is eleget tehet továbbképzési kötelezettségeinek. A több szakterületen való minősítés a minősített továbbképzési programok említett honlapon szereplő listájában ellenőrizhető.

A tantermi képzés formájában megvalósított szakmai képzésen való részvétel igazolásához bizonyos feltételeket teljesítenie kell minden résztvevőnek. Ilyen feltétel, hogy a résztvevő a továbbképzés teljes időtartamában legyen jelen a továbbképzésen. A jelenlétet a hatóság helyszíni ellenőrök időszakos kiküldésén túl a továbbképzés elején és végén aláírt jelenléti ívek alapján is ellenőrzi. Kiemelt fontossága van tehát e dokumentumok megfelelő vezetésének, így javasoljuk szigorúan követni az egyes képző intézmények ebbéli figyelemfelhívásait. Amennyiben a továbbképzésre kötelezett személy a továbbképzés vége előtt távozik, és emiatt a záró jelenléti ívet nem írja alá, nem kaphat kreditpontot az adott továbbképzésért, s részvétele nem tanúsítható a hatóság felé.

4. Minősített képzésen való részvétel igazolása

A továbbképzést végző szervezet az elszámolhatóság időszakában lebonyolított továbbképzések vonatkozásában a továbbképzésen való részvételről, a továbbképzés időpontjáról és a megszerzett kreditpontokról igazolást ad ki a képzés befejezését követő 30 napon belül a továbbképzés teljes időtartamán résztvevők részére, a PM rendeletben meghatározott adattartalommal.

Elektronikus képzés esetén (távoktatási rendszerben) a továbbképzést végző szervezet az elektronikus képzési rendszeren keresztül, utólag nem szerkeszthető formátumban küldi meg a továbbképzésen résztvevő számára az igazolást.

A továbbképzésre kötelezett személynek a fenti igazolásokat az öt éves továbbképzési ciklus elteltével külön felhívás nélkül be kell nyújtania a nyilvántartást vezető hatóságnál, amelyre a továbbképzési ciklust követően 30 nap áll rendelkezésére. Fontos megjegyezni, hogy a hatóság a továbbképzési ciklus lejárta előtt nem fogadja be az igazolásokat akkor sem, ha azok együttesen tanúsítják mind a 100 kreditpont meglétét. Kizárólag az öt éves ciklus lejártát követően van lehetőség a dokumentumok benyújtására. A továbbképzési időszak végére tehát mindenkinek ugyanúgy figyelemmel kell lennie, mint bármely más hatósági igazolványa érvényességének idejére!

A továbbképzési kötelezettség bejelentésének szabályára itt azért is fontos felhívni olvasóink figyelmét, mert számos adószakember egyben regisztrált könyvviteli szolgáltató is, és a könyvviteli szolgáltatást végzők esetében közvetlenül a képző szerv jelenti a továbbképzési kötelezettség teljesítését a hatóság felé – ellentétben az itteni gyakorlattal.

A szabályok szerint a hatóság csak abban az esetben keresi meg utólag a továbbképzés résztvevőjét a továbbképzés igazolása céljából, ha ellenőrzi a továbbképző szerv tevékenységét vagy valamilyen adat, információ, illetve annak hiánya miatt feltételezi, hogy az adószakember nem vett részt továbbképzésen. (Ilyen lehet valamely adminisztrációs, informatikai rendellenesség, vagy pl. ha a továbbképzésen részt vevő személy aláírását illetően kétely támad.)

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

 

 

5. Továbbképzési kötelezettség elmulasztása

Amennyiben valamely érintett a továbbképzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, vagy ha az előző pontban hivatkozott, a továbbképzés teljesítését igazoló dokumentumok határidőben való megküldését illetően vét, a miniszter törli őt az adott szakterület nyilvántartásából, ahová történő ismételt felvételét csak a továbbképzési kötelezettség pótlólagos teljesítését, s a 100 kreditpont megszerzéséről tanúskodó igazolások benyújtását követően kérelmezheti.

A jelenleg hatályos előírások szerint a továbbképzési kötelezettség teljesítése elmulasztásának két esete lehetséges.

A nyilvántartásból törlésre kerül az a személy, aki:

• 5 év alatt nem teljesíti a 100 kreditpontot (tehát kevesebb kreditpontot gyűjt össze 100-nál), illetve az, aki

• 5 év alatt teljesíti ugyan a 100 kreditpontot, ám a képzése nem érint minimum 3 évet.

A fenti első esetben tehát, ha valaki az engedély kiadását követő 5 éves cikluson belül négy évben gyűjt kreditpontokat, s így 40 kreditpontot gyűjt, a szaktárca törli a nyilvántartásból. A törlést követően a fennmaradó 60 kreditpont kell (időbeli korlátozás nélkül) megszerezni, s mikor ez megvan, az adószakember kérheti a nyilvántartásba való ismételt felvételét.

A második esetben az érintettnek ugyan van 100 kreditpontja, de azt nem megfelelő számú képzési évben szerzi meg. Ilyenkor szintén megtörténik a nyilvántartásból való törlés, s ebben az esetben is pótlólagos továbbképzési kötelezettség terheli az adószakembert a nyilvántartásba való visszavétel érdekében. Ezt a PM rendelet 9. és 9/A. §-ai alapozzák meg, amelyek szerint minden megkezdett évre vonatkozóan arányos kreditpontot szükséges pótlólag teljesíteni, arányos részen pedig évenként 20 kreditpontot kell érteni. Mindezek alapján, ha valaki az 5 éves képzési cikluson belül pl. csak 1 évben szerez kreditpontokat (ami eléri a 100-at), a 2 elmulasztott továbbképzési év kötelezettsége, vagyis 2 x 20 = 40 kreditpont pótlólagos megszerzésének kötelezettsége terheli, ha vissza szeretne kerülni a nyilvántartásba.

6. Adatváltozás-átvezetés iránti kérelem és annak elmulasztása

Nem közvetlenül kapcsolódik magához a továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez, de e témát érintheti a regisztrált személyek esetében az adatváltozás-bejelentési kötelezettség teljesítése, hiszen a kapcsolódó mulasztásnak akár súlyos következménye is lehet. Ami leginkább jelentőséggel bír, az a lakcímváltozás vagy értesítésicím-változás bejelentése. A regisztrált adószakemberek közül sokan nem fordítanak kellő figyelmet elérhetőségeik megváltozásának hatóság felé történő bejelentésére, pedig ennek hatása lehet adott esetben az adószakember regisztrált státuszára is. Amennyiben ugyanis a nyilvántartást vezető hatóság azt észleli, hogy a regisztrált személy nem teljesítette a továbbképzési kötelezettségét (akár azért, mert valóban mulasztott, akár azért, mert adminisztrációs hiba lépett fel ennek kapcsán), először igyekszik kapcsolatba lépni a regiszterben szereplő személlyel az ügy tisztázása végett és felhívja továbbképzési kötelezettsége teljesítésének igazolására. Ha ilyen esetben a hatóság felhívása a már nem érvényes értesítési címre kerül kiküldésre, és az irat „nem kereste” jelzéssel érezik vissza a hatósághoz, akkor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 79. § (2) bekezdése alapján az iratot - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem), miközben a regisztrált személy nem is tud arról, hogy a hatóság a továbbképzésével kapcsolatban választ vár tőle. A kézbesítési vélelem ezen szabálya alapján a hatóság – a regisztrált adószakember válaszának hiányában – törölni fogja az igazolás benyújtására felhívott személyt a hatósági regiszterből, anélkül, hogy ő tudna erről, miközben lehet, hogy továbbra is teljesíti továbbképzési kötelezettségét, és információ hiányában még jogorvoslati jogával sem tud élni.

A cikk szerzője dr. Csoszánszky Zoltán, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatási igazgatója. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.

MKVOK embléma

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • 2017

    Jóllehet a tervezhetőség érdekében immár rendszerszerűnek mondható, hogy a következő adóévet érintő változásokkal már tavasszal, nyár elején megismerkedhetnek az érdekeltek; ugyanakkor az is szokássá vált, hogy ennek ellenére van egy kiegészítő, kisebb-nagyobb módosításokat magában foglaló őszi adócsomag. A néhány napja benyújtott módosító javaslatból ugyan ezúttal kimaradt a járulékcsökkentés, ennek ellenére jócskán tartalmaz új vagy módosuló szabályokat, amelyekre szükséges lesz idejében felkészülni.

  • anya_munka

    Az anyasági ellátás után ismételten munkát vállaló édesanyák foglalkoztatása a kifizetők számára számos munkajogi teherrel, korlátozással jár (erről korábbi, Várandós és kisgyermekes munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó speciális szabályok című cikkünkben olvashattak), mely a munkaadók szemében kevésbé teszi vonzóvá ezen munkavállalók felvételét, „visszavételét”. Erre is tekintettel a jelenlegi kormányzat az ún. munkahelyvédelmi akcióterv keretében a kifizetőt megillető adókedvezményekkel igyekszik ösztönözni ezen munkavállalói csoport foglalkoztatását. E cikkünkben a kedvezményekre vonatkozó legfontosabb információkat gyűjtöttük csokorba.

  • utazás, kiküldetés

    Kiküldetés, kirendelés, átirányítás…. Hova tűnt az Mt.-ből a munkáltató azon joga, hogy egyoldalú utasításával a munkavállalót más munkavégzési helyen, akár külföldön és/vagy más munkakörben foglalkoztassa? A lehetőség megmaradt, csak a szabályozási technika és tartalom módosult. A munkajogi formalitásokon túl cikkünkben a külföldi kiküldetés adó- és társadalombiztosítási összefüggéseit mutatjuk be.

  • orvos

    A cégeknek érdemes végig gondolni, hogy milyen közterhek mellett lehet a jövő évtől a dolgozók ösztönzését, megbecsülését szolgáló juttatási elemeket finanszírozni.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • kereszt, katolikus

    A munkavállaló a munkaviszonyban egész személyiségével van jelen, így vallási meggyőződését sem hagyhatja kint az öltözőben. Bizonyos esetekben konfliktus alakulhat ki a munkaköri kötelezettségek és a munkavállaló vallása vagy más meggyőződése között. A munkajog általános szabályokkal próbál iránymutatást adni ezekre a helyzetekre, amelyek a bírói gyakorlatban is megjelentek.

  • nyíl

    A magyarországi nagyvállalatok 75 százaléka rövid és középtávon egyaránt a mostani, kedvező növekedési ütem szinten maradását várja a gazdaság teljesítményében, saját helyzetüket tekintve ugyanakkor az eddiginél valamelyest alacsonyabb pénzügyi eredményekkel és beruházási aktivitással terveznek a következő egy évben - közölte a K&H hétfőn. 

  • Európai Unió

    Az irányelv megszilárdítja az érvényben lévő szabályokat és hatékonyabbá teszi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet, az adóelkerülés megelőzésének érdekében pedig növeli az átláthatóságot - közölte az Európai Bizottság hétfőn.

  • bank

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 20,45 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a Budapest Bank csoportot a tevékenységét érintő egyes hiányosságok miatt, a feltárt jogsértések nem veszélyeztetik a bankcsoport megbízható működését - közölte a jegybank hétfőn.

  • építkezés

    Csaknem négy év után megállt a működő vállalkozások számának csökkenése Magyarországon, a legtöbb új cég az építőiparban jött létre - közölte a Bisnode Magyarország Kft.