Adószámos magánszemélyek adózása – III. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az adószámos magánszemélyekkel kapcsolatos cikksorozat korábbi részeiben láttuk, hogy milyen teendők vannak egy ilyen működési forma indulásával kapcsolatban, valamint milyen személyi jövedelemadóval kapcsolatos szabályokra kell figyelemmel lenni. Ebben a részben nézzük meg, hogy az egészségügyi hozzájárulás és a járulékfizetés tekintetében milyen előírásokat találunk!

Egészségügyi hozzájárulás

Az önálló tevékenységből származó jövedelem adózásával kapcsolatban a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség mellett fontos figyelemmel lenni az egészségügyi hozzájárulásra is, melynek fizetési kötelezettségét két esetben kell vizsgálni:

  • amennyiben az adószámos magánszemély nem kifizetőnek minősülő partnernek állít ki számlát, vagy

  • amennyiben kifizetőnek állít ki számlát, ám a kifizetőnek nincs adó/adóelőleg-levonási kötelezettsége.

Ezt a rendelkezést az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban Eho tv.) 3. §-ában találjuk az alábbiak szerint:

(1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti

a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem, […] után.”

Mivel az önálló tevékenységből származó jövedelem összevonás alá kerül, a fentieket kell alkalmazni abban az esetben, ha fennállnak a vonatkozó passzusban meghatározott feltételek.

Az egészségügyi hozzájárulás alapja tehát ez esetben megegyezik a személyi jövedelemadó alapjával, mely számítási szabályait az előző cikkben találjuk.

A fentieken túlmenően fontos megemlíteni az ingatlan bérbeadási tevékenységet is, mivel ezt az Eho tv. 3.§ (3) bekezdése több, külön adózó jövedelem mellett ezt is kiemelten kezeli és bizonyos feltételek esetén 1 millió forintot meghaladó jövedelem felett kedvezményes, 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget kapcsol hozzá (e kötelezettség 2018. évtől megszűnik!)

Amennyiben az adott adószámos magánszemély kifizetővel áll kapcsolatban, úgy a járulékfizetésre vonatkozó szabályoknál leírtakat kell vizsgálni és alkalmazni.

Adómentességek az áfa rendszerében

A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.

Az áfa kiskönyvtár sorozat kötetei most elérhetőek a kettőt fizet, hármat vihet akció keretén belül is! Az akció részleteiért kattintson ide!

Megrendelés >>

Járulékfizetés

Az adószámos magánszemély tevékenységével kapcsolatos járulékfizetési szabályokat abban az esetben kell vizsgálni, amikor az adószámos magánszemély díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében kifizetővel áll kapcsolatban. Ez esetben ugyanis a kifizetőnek vizsgálnia kell, hogy az adott magánszemély biztosítottá válik-e vagy sem. A kérdés az, hogy hogyan kell ezt megtenni?

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.) 5.§ g) pontja alapján biztosítottnak minősül:

a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét”

Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben az idézett jogviszony keretében történik a munkavégzés, úgy a kifizetőnek első lépésben meg kell vizsgálnia, hogy mennyi lesz a magánszemély jövedelme! Fontos, hogy nem a bevételt kell figyelembe venni, hanem a jövedelmet, azaz a bevételek költséggel csökkentett részét. Ezt pedig akkor tudja kiszámolni, ha a már korábban leírt módon nyilatkoztatja a magánszemélyt a figyelembe veendő költségekről. Amennyiben a költségekről valamilyen okból kifolyólag nincs nyilatkozat, úgy a kifizetőnek nincs önálló jövedelem-megállapítási lehetősége, így a szerződésbe foglalt díjazás teljes összegét kell járulékalapnak tekintenie és ez alapján kell a járulékfizetési kötelezettséget megállapítania.

A feltételes adómegállapítás hazai és nemzetközi szabályozása

A gyakorlati szakemberek számára kiemelt jelentőséggel bírhat, hogy az eljárást nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is ismerteti a könyv. Így elérhetővé válik a „titkos elixír” a folyamatos hiánypótlási eljárások megszüntetésére.

Megrendelés >>

Amennyiben a fentiek szerint a járulékalap megállapításra került, következő lépésként meg kell nézni, hogy a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri-e a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Amennyiben eléri, akkor a magánszemély máris biztosítottá válik és a kifizetőnek bejelentési kötelezettsége keletkezik, melyet a 17T1041-es nyomtatványon kell megtennie. Amennyiben viszont a magánszemély nem válik biztosítottá, akkor a kifizetőnek természetesen bejelentési kötelezettsége sem keletkezik.

A gyakorlatban előfordul olyan eset is, amikor csak utólag derül ki a biztosítottá válás ténye. Ez esetben akkor kell a bejelentést megtenni, amikor ez a tény kiderül.

Nézzük, hogyan alakul a járulékok mértéke a fenti két esetben!

  1. Amennyiben nem válik biztosítottá az adószámos magánszemély, úgy

  • a biztosított által fizetendő közterhek mértéke:

    • 15% személyi jövedelemadó,

  • a kifizető által fizetendő:

    • 22% szociális hozzájárulási adó és

    • 1,5% szakképzési hozzájárulás.

  1. Amennyiben biztosítottá válik az adószámos magánszemély, abban az esetben:

  • a biztosított által fizetendő közterhek mértéke:

    • 15% személyi jövedelemadó,

    • 10% nyugdíjjárulék,

    • 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék,

    • 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék (ezt nyugdíjas csak akkor fizeti, ha szünetelteti nyugdíját)

  • a kifizető által fizetendő:

    • 22% szociális hozzájárulási adó és

    • 1,5% szakképzési hozzájárulás

Összefoglalva tehát mindenképpen elmondható, hogy mind az adószámos magánszemélynek, mind pedig a partnernek – főképp ha kifizetőnek minősül – figyelemmel kell lennie arra, hogy milyen jellegű jogviszony van köztük és ennek megfelelően kell a járulékfizetés tekintetében eljárni, hiszen rengeteg apró előírás van, mely bejelentési- és/vagy bevallási kötelezettséggel is jár, melynek elmulasztása további szankciókhoz vezethet.

A cikksorozat következő – és egyben befejező – része az általános forgalmi adóval és helyi adókkal foglalkozik majd.

A cikk szerzője Kis-Vén Valéria közgazdász, okleveles adószakértő, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő, az ADHATO Könyvelő- és Adótanácsadó Iroda vezetője.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Fotó: shutterstock

    Előző cikkem témája az adószámos magánszemélyek és egyéni vállalkozók közti különbség, valamint az adószámos magánszemélyek adószám-igénylési és bejelentkezési feladatai voltak. Ebben a cikkben folytassuk tovább a témát az adószámos magánszemélyek adózási kérdéseivel. Tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadó kardinális kérdés és rengeteg részletszabályt találunk róla, ezért az egész cikket az ezen adónemmel kapcsolatos szabályok ismertetésének szentelem.

  • Forrás: shutterstock

    Amennyiben magánszemélyként gazdasági tevékenységet végzünk, gyakran elgondolkodunk rajta, hogy vajon melyik gazdálkodási forma lenne a legoptimálisabb. Ennek megállapításához pedig ismernünk kell a kapcsolódó adózási módokat. Cikksorozat adó optimalizálásáról és a jogszerű eljárásról.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • jog

    Kilenc egészségügyi tárgyú törvényt módosított az Országgyűlés 141 igen, 24 nem szavazattal és nyolc tartózkodással: egyértelműsítették a betegadatokhoz hozzáférést - a kezelőorvos nem továbbíthatja és nem használhatja más célokra a betegek személyes adatait -, továbbá rögzítették, hogy a kezelőorvosoknak 2 órán belül igazolniuk kell a pszichiátriai betegeket érintő korlátozó intézkedéseket.

  • felhő

    Az Országgyűlés döntése értelmében létrejön a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, egy felhőalapú szolgáltatást biztosító informatikai rendszer, amelyen keresztül a szálláshely-szolgáltatók eljuttathatják összes statisztikai adatukat az érintett szerveknek.

  • Parlament

    Az Országgyűlés Hivatalának köztisztviselőire vonatkozó életpályamodellt vezetnek be a parlament döntése alapján.

  • lakás

    Megszavazta az Országgyűlés: változnak a lakások adásvételére vonatkozó illetékszabályok január 1-jétől.

  • ingatlan, pénzügy, mérleg, ház

    A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre: már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, mindössze 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.