Adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételi eljárása és továbbképzése 2018-tól

Lakatos Zsuzsa
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az új adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: új Art.) 2018. január 1-jétől rendelkezik az adótanácsadók, az adószakértők és az okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről. Az új törvény az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vételi eljárást egyszerűbbé és gyorsabbá teszi az ügyfelek számára, mivel a tevékenység végzésének korábbi engedélyhez kötöttsége megszűnt.

A hatályos előírások szerint Magyarországon adótanácsadói tevékenységet az végezhet, aki rendelkezik adótanácsadó szakképesítéssel.

Adószakértői tevékenységet az végezhet, aki rendelkezik

  • a) felsőfokú végzettséggel,
  • b) adótanácsadó vagy pénzügyi tanácsadó (adó és illeték szakon vagy adó, illeték és vámszakon) vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel, és
  • c) a b) pont szerinti szakképesítés megszerzését követően, a bejelentés benyújtását megelőzően adótanácsadás vagy pénzügyi tanácsadás területén megszerzett 3 éves szakmai gyakorlattal.

Okleveles adószakértői tevékenységet az végezhet, aki rendelkezik okleveles adószakértő szakképesítéssel.

Az új Art. alapján az engedélyezési eljárás helyébe bejelentési eljárás lépett. Aki adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet kíván folytatni, az erre irányuló szándékát köteles bejelenteni az eljáró hatóságnak (nyilvántartásba vételt végző szervezetnek). A bejelentési eljárás megindításával egyidejűleg az ügyfél jogosulttá válik a tevékenység végzésére. A tevékenység megkezdése és a nyilvántartásba vétel elválik egymástól, az ügyfél ügyintézési határidő nélkül, a bejelentést követően azonnal megkezdheti a bejelentett tevékenységet. A bejelentést követően a nyilvántartásba vételt végző szervezet megvizsgálja a bejelentést, és amennyiben a bejelentő személy megfelel a jogszabályi feltételeknek, a bejelentőt nyilvántartásba veszi, és a tevékenység végzésére való jogosultságának igazolására hatósági igazolványt állít ki részére. Amennyiben a bejelentő nem felel meg az előírásoknak, a nyilvántartásba vételt végző szervezet a bejelentő személyt az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenység végzésétől eltiltja.

Az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység vonatkozásában külön-külön kell bejelentést tenni.

Ha a bejelentő a tevékenység végzése, valamint a nyilvántartásba vétel Art. és e rendelet szerinti feltételeinek megfelel, a nyilvántartásba vételt végző szervezet a bejelentőt a tevékenység folytatására irányuló bejelentésében megjelölt tevékenységnek megfelelően az adótanácsadók, az adószakértők vagy az okleveles adószakértők nyilvántartásába felveszi. A nyilvántartásba vett személyek nyilvános adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet az egységes Kormányzati Portálon közzéteszi.

Adóeljárás - jogszabálytükör

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvényt 3 új jogszabály - az adóigazgatási rendtartásról szóló, az adózás rendjéről szóló, valamint az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló törvény - váltja fel 2018. január 1-jétől.

A jogszabálytükör párhuzamos szerkesztésben mutatja a régi törvény és az új törvények tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit. 

Megrendelés >>

 

A 2018. január 1-jétől hatályba lépett az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló 45/2017. (XII. 22.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet), amely rendelkezik az egyidejűleg a hatályát vesztő, 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) alapján regisztrált adótanácsadókról, adószakértőkről és okleveles adószakértőkről is.

Az NGM rendelet szerint a PM rendelet alapján nyilvántartásba vett adótanácsadókra, adószakértőkre és okleveles adószakértőkre az NGM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy ezekre a személyekre az adózás rendjéről szóló törvény szerinti bejelentési kötelezettség csak azt követően vonatkozik, ha a nyilvántartásból valamilyen okból törlésre kerülnek. Ennek megfelelően azoknak, akik a PM rendelet alapján kerültek nyilvántartásba vételre, a regisztrációjuk folyamatos, így nem szükséges újra regisztrálniuk akkor sem, ha a PM rendelet alapján kiadott igazolványuk érvényessége lejár.

Az NGM rendelet értelmében ugyanakkor a korábbi szabályok (PM rendelet) alapján 2017. december 31-éig kiadott igazolványok érvényessége 2020. december 31-én lejár. Az igazolványcserével érintett nyilvántartásban szereplő adótanácsadóknak, adószakértőknek és okleveles adószakértőknek nem szükséges tehát újabb bejelentést tenniük, az igazolványok cseréjére a hatóságtól kapott tájékoztatást követően folyamatosan sor kerül.

Az újonnan kiadott igazolványok - amennyiben a tevékenység végzésétől történő eltiltás és nyilvántartásból való törlés nem következik be - a kiállítás napját követően 10 évig érvényesek.

Az igazolványok cseréje nem érinti a nyilvántartási (regisztrálási) számot, tehát a nyilvántartásban szereplők regisztrációs száma változatlan marad, csak az igazolványuk száma fog változni.

A nyilvántartásban szereplő adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők továbbképzésének fő szabályai a korábbi jogszabályi előírások alapján nyilvántartásba vett személyekre vonatkozó rendelkezésekhez képest nem változtak. Azoknak az adótanácsadóknak, adószakértőknek és okleveles adószakértőknek, akik a bejelentést követően a nyilvántartásba kerülnek, a már megszerzett szakmai tudásuk releváns és naprakész ismeretekkel való bővítése érdekében továbbképzési kötelezettségük áll fenn, amely szerint a nyilvántartásba vételtől számított 5 éves továbbképzési időszakban (annak legalább négy évében) legalább 100 kreditpontot kell gyűjteniük a jogszabályban meghatározott továbbképzések teljesítésével.

A továbbképzéshez kapcsolódó információk az alábbi linken találhatóak meg:

https://penzugyiszakkepzes.kormany.hu/adoszakertok-adotanacsadok-es-okleveles-adoszakertok-tovabb

A tevékenység megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárás díja 9000 forint, az igazolvány pótlásának, cseréjének, valamint az új igazolvány kiállítását eredményező adatmódosításnak díja 2000 forint. Ha az adatmódosítás új igazolvány kiadását nem vonja maga után, a nyilvántartásban szereplő adatmódosításnak, valamint a nyilvántartásból való törlésnek a díja 1000 forint. A tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentése alapján történő nyilvántartásba vétel díja 6000 forint.

További információk: új Art. és az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló – 2018. január 1-től hatályos - 45/2017. (XII. 22.) NGM rendelet.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tiltakozik a cafeteria átalakítása ellen a Liga Szakszervezetek, mivel a tervezet szerintük a csökkenti a jövedelmeket.

  • Fotó: shutterstock

    Mivel a nemzetközi nagyvállalatok egyre inkább a belső összhang és a könnyebb kezelhetőség irányába terelik a belső könyvelési eljárásaikat, az egyes országok, így Magyarország, adóhatóságai számára egyre komolyabb fejtörést okoz a cégek helyi szabályok szerinti adózását meghatározó könyvelési adatok rendelkezésre állása. Ezért valószínűleg a jövőben aktívabban alkalmazhatja a magyar adóhatóság is a már 18 éve hatályos számviteli törvényt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

  • Fotó: shutterstock

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal július 1-je után követi az étel- és italautomaták forgalmát.

  • Európai Unió

    Életbe léptek pénteken az érintett amerikai termékekre kivetett európai védővámok, amelyeket az Egyesült Államok által bevezetett importvámokra válaszul fogadott el az Európai Bizottság.

  • kieges

    Az első félév végéhez közeledve a tapasztalatok szerint főleg a kisebb cégek vannak elmaradva a szabadságok időarányos kiadásával. Mivel jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, a nyári időszakban nem csupán az elmaradások pótlásáról célszerű intézkedni, hanem lehetőség szerint az éves szabadságkeretek minél nagyobb mértékű további csökkentéséről is – figyelmeztet a Trenkwalder.