Adótartozást is okozhat a hibásan kitöltött szja-bevallás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az a tény, hogy adótartozásunk van, a befizetési kötelezettségen és a késedelmi pótlékon kívül egyéb hátrányokkal is jár, hiszen a jogalkotók az adófizetési kötelezettség határidőre történő maradéktalan teljesítését különböző kedvezmények, lehetőségek feltételéül szabták. Ez azt jelenti, hogy az adótörvényekben „felkínált” kedvezményeket, választási lehetőségeket, mentességeket csak akkor lehet igénybe venni, ha az adózónak nincs az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása.


Az adótartozás az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.

2015. március 12-én megjelent egy NAV tájékoztató az addig beküldött 1453-as jelű személyi jövedelemadó-bevallások tapasztalatairól. A NAV által felsorolt hibák egy része könnyen kijavítható, ha behívják az adózót az ügyfélszolgálatra és megkérik, hogy egészítse ki vagy írja alá a bevallott adatokat. Ezek inkább nevezhetők bosszantó, mint lényeges hibának, ezért célszerű lenne elkerülni. Ilyen például, ha a visszaigényelhető adót tartalmazó bevalláson nincs kitöltve sem a bankszámlaszám, sem az utalási cím mező, vagy nincs aláírva a bevallás.

Az adóbevallásban előforduló olyan hibák miatt, amelyek nem érintik az adókötelezettséget és az adózó közreműködése nélkül javíthatóak, nem kell aggódni, mert azokat az adóhatóság a bevallás feldolgozása során automatikusan kijavítja, majd erről értesítést küld az adózónak. (A gyorsabb ügyintézés érdekében ezért is fontos a 1453-as nyomtatvány erre szolgáló rovatában feltüntetni azt a telefonszámot is, amelyen az adózó napközben elérhető.)

Ezeknél lényegesen nagyobb problémát okozhatnak az adózónak az olyan hibák a bevallásban, amelyek befolyásolják a számszaki adatokat.

A magánszemély adózók körében évek óta tipikus hiba, hogy az éves személyi jövedelemadó bevallásban a befizetett és a levont adóelőleget hibásan tüntetik fel. Ettől nemcsak hibás lesz a bevallás, de adótartozás is keletkezhet.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében az adóelőleget vagy a munkáltató (kifizető) vonja le és fizeti be a Kincstárba (=levont adóelőleg), vagy pedig az adózó maga állapítja meg és fizeti be (=befizetett adóelőleg). Az éves személyi jövedelemadó bevallásban a magánszemély lényegében egy éves elszámolást készít arról, hogy az év közben tőle levont, vagy általa befizetett adóelőlegek összege fedezi-e a teljes évi adókötelezettségét.

 

A 2014. évre vonatkozó bevallás 1453-C lapjának 54. sorában kell szerepeltetni az éves adófizetési kötelezettség teljes összegét. Ezzel kell szembeállítani a levont és a befizetett adóelőleget együttesen.

Az 55., 56., és 57. sorokba kell beírni a kifizetők által levont adókat, adóelőlegeket. Ezeket a sorokat a munkáltatók (kifizetők) által adott éves igazolások alapján kell kitölteni.

Amennyiben az adózó elfelejti beírni a levont adóelőlegeket, akkor a bevallásban ez „az adózó terhére mutatkozó különbözetként” jelenik meg a 67. sorban, vagyis a bevallás benyújtásakor még befizetendő adóként. A magánszemély adófolyószámláján kötelezettségként jelenik meg az adózó terhére mutatkozó különbözet, vagyis az az eset is, ha a levont adóelőlegeket a bevallásban nem szerepeltette.

Az adózó terhére mutatkozó különbözet azt jelenti, hogy a bevallás benyújtásakor azt az összeget még be kell fizetni. Ha nem teszi, akkor késedelmi pótlékot is folyamatosan felszámítanak rá, egészen a pénzügyi teljesítésig.

Kérdés az is, hogy az adózó hogyan értesül a tartozásáról. Akinek nincs ügyfélkapus hozzáférése, – amelynek segítségével megnézhetné a saját adófolyószámláját, – annak csak akkor tűnhet fel ez a fajta hiba, ha értesítést kap a késedelmi pótlékról egy év múlva, és nem érti a felszámítás indokoltságát, hiszen tudomása szerint nem tartozik semmivel. Ilyenkor segítséget kell kérni az ügyfélszolgálaton.

 

A következményeit tekintve egy másik ilyen hiba, ha a magánszemély adózó a munkáltatók (kifizetők) által levont adóelőlegeket a bevallásban az adózó által befizetett adóelőlegként szerepelteti a 64. sorban. Ilyenkor ez az összeg az adófolyószámlán nem fog szerepelni.

Az egyéni adófolyószámlánk jobb oldalára az állami adóhatóság könyveli fel az év közben történő befizetéseinket dátum szerint. Ezért az éves elszámoláskor neki erre az adatra nincs szüksége, nem is használja. A kötelezettséget úgy állapítják meg, hogy az éves adókötelezettségből levonják a kifizetők által levont adóelőleget. Ehhez a különbözethez viszonyítják az adófolyószámla jobb oldali pénzforgalmi oldalát, ahol az adózó befizetései szerepelnek. Adótartozás mutatkozik, hiszen a levont adóelőlegek nem szerepelnek.

Ráadásul a bevallásban ez nem látható, vagyis nem jelenik meg az adózó terhére mutatkozó különbözet, mint még befizetendő adó. Az adózó számára nehezen felfedezhető hibáról van szó, melyet a folyószámla egyeztetésekor, vagy a késedelmi pótlék-értesítő alapján ismerhetünk fel.

Tehát nagyon fontos fokozott figyelmet fordítani a munkáltatótól vagy más kifizetőtől kapott jövedelemigazolásokban szereplő levont adóelőlegek helyes feltüntetésére.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).