Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2016-os főbb adóváltozások (ÁFA, Civil törvény, jövedéki adó) vizsgálatát folytatjuk az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény alapján.
TB törvény és a KATA adózók
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 10. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a főállású kisadózó biztosítottnak minősül, és a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet. A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adózó járulékfizetésére és bejelentésére továbbra is a Katv.-ben foglaltak irányadóak, ugyanakkor az egységes jogalkalmazás érdekében ez a Tbj.-ben is rögzítésre kerül.
Jövedéki adó
A jogszabály szerint a magánfőzésből származó adóbevétel a központi költségvetés bevétele az adójegyen keresztül történő jövedéki adómegfizetési megoldás következtében. E megoldás eltér a 2015-ben alkalmazott korábbi megoldástól, amikor az éves átalányadót az önkormányzati adóhatósághoz kellett befizetni és a bevétel az önkormányzat bevétele volt.
A törvény új elemeket tartalmaz a magánfőzésre és a bérfőzésre vonatkozóan is, tehát az érintetteknek javasolt a változások alapos áttanulmányozása.
|
Példák az áfatörvény alkalmazásához |
|---|
|
Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza. |
Általános forgalmi adó
Az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy az állami és önkormányzati tulajdonban lévő kapcsolt vállalkozások is létrehozhassanak csoportos adóalanyiságot.
Az adóalanynak a levonható adó érvényesítésére már csak az adólevonási jog keletkezése évében és az azt követő naptári évben van lehetősége. Korábban a levonható adó az elévülési időn belül bármikor érvényesíthető volt. A két éves időkorlát lejártát követően (de még az elévülési időn belül) a levonható adó önellenőrzés keretében érvényesíthető a keletkezés időpontjára vonatkozó időszakra. A fordított adózás alá eső ügyletek és az import önadózással megfizetett áfája esetén az előzetesen felszámított áfa viszont abban az időszakban vonható le, amikor a fizetendő adót meg kell(ett) állapítani.
Mentesül a számlakibocsátás alól a nemzetközi légi személyszállítást végző szolgáltató e szolgáltatása tekintetében, de továbbra is kötelező a Számviteli tv. hatálya alá tartozó bizonylatot kiállítaniuk. A számla kibocsátási kötelezettség a nemzetközi légi személyszállítás tekintetében továbbra is fennáll, amennyiben azt a szolgáltatás igénybevevője kéri.
Munkavállalói Résztulajdonosi Program
A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény számos ponton változott, az érintetteknek és a program iránt érdeklődőknek javasolt a jogszabály áttekintése.
Civiltörvény
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civiltörvény) fontosabb változásai az alábbiak voltak.
Gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve
a) az adomány (ajándék) elfogadását,
b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),
c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,
d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.
Közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó, valamint az élettárs.
A civil szervezet számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek.
Navigátor Adózás modul |
|---|
|
Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel. A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek. |
A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége tekintetében elkülönítve mutatja ki legalább a következő bevételeket:
a) egyesület esetében a tagdíjat, alapítvány esetében az alapítótól nem vagyoni hozzájárulásként kapott adományt;
b) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összegét;
c) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást, ideértve az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében megvalósuló fejlesztés céljára kapott támogatást is,
d) az a)–c) pont hatálya alá nem tartozó, az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományt,
e) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatás,teljesített termékértékesítés bevételét, ideértve különösen
ea) a kizárólag az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékét, valamint
eb) a részben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékéből a dolog, illetve a jog korábbi alapcél szerinti (közhasznú) használatával arányos részt,
f ) az a)–e) pont hatálya alá nem tartozó, gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége révén megszerzett bevételt, így különösen
fa) a pénzeszköz betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezése révén megszerzett (elért) kamatot, osztalékot, árfolyamnyereséget és más bevételt,
fb) az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevételt.
A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásokat, valamint az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományokat a következő részletezésben mutatja ki:
a) az államháztartási forrásból kapott támogatás, illetve adomány, a (3) bekezdésben foglaltak szerinti bontásban;
b) az Európai Unió költségvetéséből, külföldi állam államháztartásából, nemzetközi szervezettől, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás, illetve adomány;
c) más civil szervezettől kapott támogatás, illetve adomány.
A civil szervezet az államháztartási forrásból kapott támogatást, illetve adományt (az Európai Unió strukturális alapjaiból vagy a Kohéziós Alapból származó támogatást, illetve adományt minden esetben külön kiemelve) a következő részletezésben mutatja ki:
a) a központi költségvetésből kapott támogatás, illetve adomány;
b) az elkülönített állami pénzalapokból kapott támogatás, illetve adomány;
c) a helyi önkormányzatoktól, kisebbségi önkormányzatoktól, önkormányzati társulástól kapott támogatás, illetve adomány.
A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére kapott támogatásokról olyan elkülönített számviteli nyilvántartást vezet, amelynek alapján támogatásonként megállapítható és ellenőrizhető a kapott támogatás felhasználása.
A gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytató civil szervezet azokat a költségeket, ráfordításokat, amelyek sem az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez, sem a gazdasági-vállalkozási tevékenységéhez nem rendelhetők közvetlenül hozzá, a bevételek (ide nem értve az ilyen költséget, ráfordítást ellentételező bevételt) összege arányában osztja meg a két tevékenység között. Ilyen típusú költségnek, ráfordításnak minősül különösen a civilszervezet vezető tisztségviselőjét megillető tiszteletdíj és más juttatás, valamint az azokhoz kapcsolódó közteher (kivéve, ha a vezető tisztségviselők közötti munkamegosztás alapján egyértelműen megállapítható, hogy ezek a költségek, ráfordítások mely tevékenységhez kapcsolódnak), továbbá a székhely fenntartásával, a nem kizárólag meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan fenntartott pénzforgalmi számla vezetésével kapcsolatban felmerült költség, ráfordítás.
Az előzőek szerinti költséget, ráfordítást ellentételező bevételt (így különösen az ilyen költség, ráfordítás fedezetére kapott támogatást és a fedezetére képzett céltartalék feloldott összegét) az alapjául szolgáló költségeknek, ráfordításoknak megfelelően osztja meg az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége és gazdasági-vállalkozási tevékenysége bevételei között.
A civil szervezet a 2. § 11. pontjának, valamint 19–21. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi törvénnyel módosított rendelkezését (lásd fentiek) 2015. január 1-jétől kezdődően veheti figyelembe.
A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.
|
|
