Adóváltozások 2017-2018.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Közlöny 2017. június 19-én megjelent, 93. számában került kihirdetésre az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény. Cikksorozatunkban a legfontosabb változásokat mutatjuk be, az első részben a személyi jövedelemadó változásokról lesz szó.

SZJA változások

Iskolarendszerű képzés

Új fogalomként kerül bele a jogszabályba az iskolarendszerű képzés definíciója.

Iskolarendszerű képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés. [SZJA tv. 3.§. 87. pont]

 

Költségelszámolás közös tulajdon esetén

Közös tulajdon esetén bármelyik tulajdonos nevére szóló számla elszámolható lesz. Nézzük a részleteket, az új rendelkezést kiemeltük.

Ha e törvény másként nem rendelkezik, közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingó vagyontárgy, az ingatlan átruházásából, bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, azzal, hogy a tulajdonostársak közössége esetén az említett tevékenységekből származó bevétellel szemben – e törvény szerint elismert – költség bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat alapján elszámolható. Házassági vagyonközösség fennállása alatt – az előzőekben említetteket kivéve – ezen időszakban a felek tevékenységéből származó és minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, vagy aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja. [SZJA tv. 4.§. (6)]

 

Egyéb jövedelem változásai

Egyéb jövedelemnek minősül a vásárolt (engedményezett) követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó része, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.[SZJA tv. 28.§. (5) – hatályos 2017.06.20-tól]

Új rendelkezésként lép be a következő rész a praxisjog átruházásával kapcsolatban:

Egyéb jövedelemnek minősül az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része (e § alkalmazásában: számított összeg), ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő évben történik. Ha az átruházás a praxisjog megszerzését követő második évben vagy azt követően történik, a jövedelem a számított összeg

1. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,

2. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,

3. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,

4. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és az azt követő években. [SZJA tv. 28.§. (6) – hatályos 2017.06.20-tól] [htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Egyéni vállalkozó átalányadózási értékhatárának számítása

A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó az adóévre vonatkozó 15 millió forintos bevételi átalányadózási értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. [SZJA tv. 50.§. (8) – hatályos 2017.06.20-tól]

 

Ingatlan átruházásából származó jövedelem utáni adó kiváltása

Pontosításokat hozott a jogszabály, melyek elsősorban technikai jellegűek. Kiemeltük a változásokat.

Ha a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet (vagy annak egy részét) bármely EGT-államban a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben férőhely – visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli – megszerzésére használja fel (ideértve azt az esetet is, ha a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével történik), és ezt a tényt adóbevallásában feltünteti, az (1) bekezdés rendelkezése szerint megállapított és bevallott adóból azt a részt nem kell megfizetnie, amely megegyezik a felhasznált jövedelem adójával. [SZJA tv. 63.§. (2)]

Új rendelkezés viszont, hogy ha a fenti esemény a bevallás benyújtása után történt meg, akkor is visszaigényelhető az adó az átruházást követő második adóév végéig.

Ha az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem (2) bekezdés szerinti felhasználása a bevallás benyújtását követően történt, a magánszemély a megfizetett adóból a felhasznált jövedelem adójával megegyező összeget – a felhasználás igazolásával egyidejűleg – az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházását követő második adóév végéig visszaigényelheti. [SZJA tv. 63.§. (3)]

 

Osztalék fogalma

Változott az osztalék fogalma, e szerint az osztalék a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem. [SZJA tv. 66.§. (1) a. pont aa. alpont – hatályos 2017.06.20-tól]

 

Egyes meghatározott juttatások körének bővülése

Egyes meghatározott juttatásnak minősül (új pontok): [SZJA tv. 70.§. (4)]

c) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

d) a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része.

 

Nézzük meg a hivatkozott részeket is.

Béren kívüli juttatásnak minősül:

71.§. (2) a) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.

71.§. (2) b) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

Érdemes átnézni az új törvény hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseit, valamint a mellékletek változásait is.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője 

---