Adóváltozások: mely része érinthet mindenkit?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sokan nyilatkoznak mostanában arról, hogy nem változik lényegesen az adórendszer jövőre, illetve a törvénytervezet alapjaiban nem rengeti meg az adórendszert, stb. Ez akkor igaz, ha a következőkről beszélünk: továbbra is a fogyasztás adóztatásán van a hangsúly, nem készült új adótörvény, az adórendszer szerkezete az elmúlt évekhez képest nem változik, több beígért módosítás mégsem lép hatályba, akkor a fenti nyilatkozatok helytállóak. Azonban a kicsi vállalkozásokat és a magánembereket mégsem ezek a kijelentések érdeklik, hanem az, hogyan érinthetik a zsebüket, vagy a gazdálkodásukat a 2015-től tervezett módosítások.
Néhány alapvető dolgot célszerű végiggondolni az adózással kapcsolatban:
- A magánvállalkozás pénzét magánemberek adják össze a saját pénzükből, amit ezzel kivontak a saját felhasználási lehetőségeik köréből. Hogy ezért mennyi adózott nyereséget kérnek, (osztalék,) az az ő megállapodásuk kérdése. A kérdés az, hogy mennyit ér meg nekem az, ha a pénzem felett nem rendelkezhetek, és nem kamatozik.
- Kinek van joga megszabni azt, hogy a részvényes mekkora osztalékot vehet fel? Magának a társaságnak, közös megegyezéssel. Ha a befektető nem kap annyi osztalékot amennyi neki megéri, akkor kiveszi a pénzét a cégből és máshol olyan iparágba fekteti, ahol nagyobb a jövedelmezőség.
- Az adórendszerrel, mint közvetett gazdaságirányítási eszközzel befolyásolni lehet a vállalkozások nyereségességét. A nagy kérdés mindig az arányok megtalálása. (A cégnek is elfogadható legyen, de az államnak is legyen bevétele az adókból.) Ha elvonják a cégek nyereségét különböző adókkal, akkor a befektetők kiszállnak, a dolgozókat pedig elbocsátják, végül a cég megszűnik.
- Senkinek a világon nincs joga ahhoz, hogy beleszóljon egy magánvállalkozás árképzési rendszerének tételeibe, kialakításába. El kell fogadni azt, hogy a bevételeknek fedezniük kell az összes költséget (beleértve az adókat is) és a nyereséget. Ha növekednek a költségek, akkor növelik az árat is. Nyilván nem a jelenlegi árakat fogják emelni, hanem új termékeket, szolgáltatásokat vezetnek be magasabb áron. Ez a módszer mindaddig alkalmazható, amíg megfelelő a kereslet.
- Ha csökken a kereslet, akkor a cég bevétele is csökken. Így nem tud annyi költséget finanszírozni, mint addig. Munkahelyek szűnhetnek meg, juttatásokat csökkentenek, és nem fejlődik a gazdaság.
- A gazdasági környezet kedvezőtlen hatásai, valamint a közterhek folyamatos növelése mellett, sajnos a sharingeconomy terjedése is a gazdaság növekedése ellen hat. A közösségi gazdaság vagy más néven, megosztás alapú gazdaság a keresletet tovább csökkenti.
Ha például tíz család használ egy porszívót, – mert egymásnak kölcsön adják, – akkor 9 darab porszívót nem kell legyártani, – hiszen nem fogják megvenni, – ezért csökkentik a termelést, a forgalmazást, és leépítik a munkahelyeket.Tovább csökken a gazdaság teljesítménye. Az otthon termelt zöldség, gyümölcs családok közötti cseréje ugyanezt a hatást váltja ki a mezőgazdaságban. Nem bérelnek autót, nem mennek fodrászhoz, nem vesznek ruhát, mert varr a szomszéd, és szép lassan leépül minden.
A közösségi gazdaság nemcsak a kényelmünket szolgálja, hosszú távon egy erőteljes lépés lehet a fenntartható fejlődés felé, hiszen egy telekocsi-szolgáltatás használatával például jóval kisebb mértékben szennyezzük a környezetünket, mintha saját autóval egyedül utaznánk.Közösségfejlesztő hatása is van. Csak azt felejtjük el, hogy fizetésünk nem lesz, ha nincs állásunk. A mobilalkalmazások azonban egyre fontosabbak. Honnan lesz pénzünk telefonra?
Miután mindenki sokat tesz a gazdaság (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés,) csökkentése érdekében, nézzünk néhány kiragadott adóváltozást atörvénytervezet alapján!Mindenki ítélje meg saját maga a keresletre, a gazdaság növekedésére, és az árakra gyakorolt várható hatásukat!
– Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.törvény tervezett módosítása bevezeti a befektetési alapok különadó-kötelezettségét. A befektetési alapok különadójának alanyai azon kollektív befektetési formák, amelyek Magyarországon letelepedett forgalmazót bíznak meg befektetési jegyeik forgalmazásával. A törvényjavaslat szerint az adót a forgalmazónak havonta kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Az adó alapját a forgalmazót megillető, a befektetési alapot terhelő forgalmazói díj képezi. Az adó mértéke 25 százalék. Kollektív befektetési forma: minden olyan kollektív befektetés, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára.
– Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 4.§ (2) bekezdése szerint 2015-től az adó mértéke:
- a) villamos energiára megawattóránként 295 forintról 310,50 forintra,
- b) a földgázra gigajoule-onként 88,50 forintról 93,50 forintra,
- c) a szénre ezer kg-onként 2390 forintról 2516 forintra emelkedik.
– A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény tervezett módosítása szerint, megszűnik az alkoholtermékek differenciált jövedéki adómértéke.
A bérfőzés jövedéki adómértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50%-ára (1 liter 50%-os alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint összegű jövedéki adót kell fizetni) változik az eddigi 0%-ról.
A magánfőzés esetében az előállított magánfőzött párlat után a magánfőzőt terhelő, évi 1 000 forint összegű átalányadó bevezetésére kerül sor 2015. január 1-től.
A fűtőolaj és a targoncagáz adómértékei emelkednek. A kereskedelmi gázolaj felhasználásához kapcsolódó adókedvezmény mértékét csökkentették.
A magánfőzés keretében előállítható párlat mennyiségét a korábbi két hektoliterről 50 literre korlátozzák.A magánfőzésre vonatkozó kedvezményes szabályokat csak a gyümölcstermelő magánszemélyek alkalmazhatják a továbbiakban.
A törvényjavaslat 22 millió forintról 150 millió forintra emelné meg az alkoholtermék, a sör, a bor, apezsgő és a köztes alkoholtermék esetén a jövedéki biztosíték összegét, továbbá 120 millió forintról600 millió forintra az ásványolajtermékek után nyújtandó biztosíték összegét.
A népegészségügyi termékadóról szóló – már többször módosított – 2011. évi CIII. törvény 6.§-ában szereplő adótételeket kiegészítik még a következőkkel:
- „h) alkoholos ital esetében, ha annak alkoholtartalma
- ha) 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb, de az 5 térfogatszázalékot nem haladja meg 20 forint/liter,
- hb) 5 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 15 térfogatszázalékot nem haladja meg 100 forint/liter ,
- hc) 15 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 25 térfogatszázalékot nem haladja meg 300 forint/liter,
- hd) 25 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 35 térfogatszázalékot nem haladja meg 500 forint/liter ,
- he) 35 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 45 térfogatszázalékot nem haladja meg 700 forint/liter ,
- hj) 45 térfogatszázaléknál nagyobb 900 forint/liter”
a népegészségügyi termékadó (népszerű nevén chipsadó).
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény tervezett módosítása szerint, a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet az ebből a tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevétele alapján, a főszabálytól eltérően sávosan meghatározott, 0-6%-ig terjedő élelmiszerlánc felügyeleti díj fizetésére kötelezett.
Az előző évi nettó árbevételének
- 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %,
- az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1% ,
- az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 % ,
- a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 % ,
- a 150 milliárd forintot meghaladó, de 200 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 % ,
- a 200 milliárd forintot meghaladó, de 250 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 % ,
- a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5 % ,
- a 300 milliárd forintot meghaladó része után 6 %-ot.
Ez egy teljesen új rendelkezés, és hatalmas növekedést jelent a jelenlegi 0,1%-hoz képest.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításának tervezete jelentősen kibővíti a termékdíj köteles termékek körét. Például:
- Műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru,
- Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is ; bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív termékek és készítmények folyadék vagy krém formájában, szappantartalommal is ; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez és nem szőtt textília kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek,
- Szerves felületaktív anyagok (a szappan kivételével); felületaktív készítmény, mosókészítmények (beleértve a kiegészítő mosókészítményeket is), és tisztítókészítmények, szappantartalommal is,
- Súrolókrémek és –porok és más súrolókészítmények,
- Hajápoló szerek,
- Borotválkozás előtti, borotválkozó vagy borotválkozásutáni készítmények, dezodorok, fürdőhöz valókészítmények, szőrtelenítők és máshol nem említettillatszerek, szépség- vagy testápoló szerek;helyiségszagtalanítók, illatosított vagy fertőtlenítőtulajdonságúak is,
- Légkondicionáló berendezés motormeghajtásúventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozószerkezettel, beleértve az olyan berendezést is,amelyben a nedvesség külön nem szabályozható,
- Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra, és nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4801 vagy 4803 vtsz. alá tartozó papír kivételével, kivéve: a kézi merítésű papír és karton (4802 10); atapéta alappapír; a képeslappapír és könyvnyomó papír;az irodai papír (fénymásolópapír); iskolafüzet;jegyzettömb; pénztárgép-papír; biztonsági papír, stb.
Ezek csak kiemelt példák a sok közül. A törvény módosított melléklete nem csak az egyéb műanyag termékek, egyéb vegyipari termékek és az irodai papír termékkörökhöz tartozó vámtarifaszámokkal bővült, hanem kiegészítésre került a termékdíj-köteles csomagolószerek, továbbá az elektromos, elektronikai berendezések köre is.
A törvény célja, hogy „hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez.”
Az szja-törvény juttatásokra vonatkozó részének felépítése jelenleg a következő: 69.§-ban a kifizetőt (vállalkozást) terhelő adó; 70.§-ban az egyes meghatározott juttatások (51,17% közteher); 71.§-ban a béren kívüli juttatások (35,7% közteher).
A 2015-től történő módosítás tervezeteszerint, „egyes meghatározott juttatásnak minősül a 71.§ szerinti béren kívüli juttatás.” Ezzel ez utóbbiak közterheit jelentősen megemelték.
Tehát minden juttatás értékének 1,19-szerese után 16% szja-t és 27% eho-tkell fizetnie a munkáltatónak.Ha a munkáltató valamennyi dolgozójának ugyanúgy, vagy valamennyi dolgozó által megismerhető szabályzatban rögzített módon biztosított juttatást, akkormegnő a közteher mértéke.A juttatás értékének 1,53-szorosa után a munkáltatónak 16% szja-t és 27% eho-t kell fizetnie. Ugyanilyen mértékű közteher terheli a béren kívüli juttatásoknak azt a részét, amely meghaladja a rájuk az szja-törvény 71.§-ában megállapított értékhatárt vagy az évi 450 ezer forint keretösszeget.
Tehát jelentősen drágul a cafetéria.
A törvényjavaslat úgynevezett „települési adók” bevezetését tenné lehetővé az önkormányzatok számára. Az önkormányzatok rendelettel gyakorlatilag bármilyen olyan adótárgyra települési adót vezethetnének be, amelyet törvényben szabályozott közteher nem terhel. A települési adók személyi hatálya azonban nem terjedne ki a szervezetekre, illetve a helyi adók hatálya alá tartozó vállalkozókra (vállalkozói minőségükben).
A törvényjavaslat tartalmazza a nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának emelését 2015. január 1-jétől.A jelenlegi havi 6810 forintot (napi összege 227 forint),havi 6930 forintra (napi összege 231 forint) emelik.
Ezen kívül szó van még
- az internetadóról a későbbiekben,
- más törvényekben és a költségvetési törvényben szereplő befizetendőkről,
- és a minimálbér emeléséről.
A törvénytervezet további változtatásához több módosító indítványt nyújtottak be.
