Áfa a határokon túl – Németország III. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Cikksorozatunk jelen részében – mely egyben a német áfaszabályokról szóló sorozat utolsó része – a tipikusan bejelentkezési kötelezettséget keletkeztető ügyletek közül utolsóként az importra vonatkozó szabályrendszert ismertetjük, ezen túlmenően pedig bemutatjuk a németországi áfa-visszaigénylés specialitásait.

Az importra vonatkozó szabályok a német áfa rendszerében

A német áfaszabályozás a magyarhoz hasonlóan főszabály szerint alapvetően azt a tagállamot tekinti az importügylet teljesítési helyének, ahol a termék a Közösség területére való behozatalakor van. Ezen főszabálytól eltérően, amennyiben az importált termék nincs szabad forgalomban, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol az importált terméket szabad forgalomba helyezik, illetve ahol speciális vámjogi helyzete megszűnik, vagy kikerül azon vámeljárás alól, amely alá a Közösség területére történő behozatalkor vonták.

A fentiek alapján tehát abban az esetben, ha egy magyar vállalkozás közvetlenül Németországba importál terméket úgy, hogy az adott termék szabad forgalomba helyezése is megtörténik Németországban, úgy a fent ismertetett szabályok alapján az ügylet teljesítési helye Németországban lesz. Ezen túlmenően, tekintettel arra, hogy a termék a szabad forgalomba helyezését követően nem kerül továbbfuvarozásra, Németországban – egyes speciális esetektől eltekintve – import áfafizetési kötelezettség is keletkezik. Ebből következően a példában szereplő magyar adóalanynak bejelentkezési kötelezettsége keletkezik Németországban.

A bemutatott példából következik a kérdés, hogy miként minősül az ügylet, ha a terméket a németországi importot követően Közösségen belüli értékesítés formájában azonnal elfuvarozzák egy másik adóalany külföldi telephelyére. Ebben az esetben a német szabályozás hasonlóan a magyarhoz lehetővé teszi, hogy a termék importja mentesüljön az import áfa fizetésének kötelezettsége alól. Fontos azonban kiemelni, hogy ebben az esetben az ügyletnek meg kell felelnie a Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó, korábbi cikkünkben bemutatott feltételeknek. Amennyiben a magyar vállalkozásnak csak ilyen ügylete van, akkor a németországi bejelentkezési/ bevallási kötelezettségét közvetett vámjogi képviselő útján is tudja teljesíteni.

A németországi termékimportra vonatkozó mentességek sorában továbbhaladva a következő kategória a vámmentességet élvező termékek köre. A német szabályrendszer meghatároz bizonyos termékkört, amelyek importja vám- és áfamentes kategóriába tartozik. Tekintettel arra, hogy ezen termékkör folyamatosan változik, így a jelenlegi állapot ismertetésétől itt eltekintenénk, azonban felhívjuk a figyelmet, hogy németországi import esetén a témában történő előzetes tájékozódás hasznos lehet.

A következő importra vonatkozó mentességi szabály a Németországban állomásozó külföldi NATO-erők által végzett termékimport, illetve, ami talán magyar adóalanyok számára is releváns lehet, az olyan termékek importja, amelyek az importálást követően közvetlenül Németországban állomásozó NATO-erőknek kerülnek átadásra.

A fentieken túl, további mentességi szabály az importhoz kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozik. A szabályozás alapján, abban az esetben, ha az adott szolgáltatás díja beépül az importált termék adóalapjába, a szolgáltatás főszabály szerint mentes az adó alól. Ezzel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy szolgáltatások esetében alapvetően akkor lehet releváns az említett szabály, ha az adott német adóalanyiság gazdasági jelenléte Német­országban eléri azt a szintet, amely lehetővé teszi számára, hogy szolgáltatásokat nyújtson, illetve vegyen igénybe (székhely, telephely).

Tehát például abban az esetben, ha a magyar vállalkozás németországi telephelyén keresztül nyújt fuvarozási szolgáltatást német adóalany partnerei részére olyan módon, hogy a fuvar a hamburgi kikötőből Münchenig tart, úgy alapesetben az említett szolgáltatáson német áfát kellene felszámítani. Abban az esetben azonban, ha például a hamburgi kikötőben lévő termék még nincs szabad forgalomban, úgy a magyar alvállalkozó németországi telephelyén keresztül nyújtott szolgáltatás ellenértéke feltehetőleg beépül az import adóalapjába, és ezáltal teljesíti a fenti mentességi feltételt. Ennek alapján a magyar adóalany németországi telephelyének adószáma alól áfamentes számlát állít ki német adóalany partnerének.
A fenti példával kapcsolatban fontos azonban megjegyezni, hogy a mentességi feltétel teljesülését a magyar joggyakorlathoz hasonlóan minden esetben igazolni kell akár utólag is egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során.

Áfa-visszaigénylés

Közösségi szinten az áfa-visszaigénylés rendszerét alapvetően két különálló témára lehet bontani. Az első az adott tagállami nyilvántartásba vett adóalanyok belföldi visszaigénylései. A második pedig az adott tagállamban nem letelepedett, de a tagállamot érintő külföldi adóalanyok visszaigénylései. Míg az első téma szabályait minden esetben az áfadirektíva, illetve a nemzeti áfaszabályozás határozza meg, addig a második téma szabályrendszerét a 2008/9EC („8. direktíva”) és a 86/560/EEC („13. direktíva”) direktívák határozzák meg.

A 8. direktíva alapvetően a Közösségen belüli visszaigénylések rendszerét szabályozza, a 13. Direktíva pedig egy közösségi és egy Közösségen kívüli adóalany közötti ügylet áfa-visszaigénylésének rendszerét határozza meg.

Dr. Kőmíves Krisztina és Farkas Gábor, az Áfa-kalauz 2013/7-8. számában megjelent cikkéből a fentieken kívül kiderül, milyen módon igényelhető vissza az áfa a 8. direktíva alapján, illetve a belföldi áfa-visszaigénylés alapvető tudnivalóit is megismerheti. A cikksorozat első és második részét itt és itt találja. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • zászló

    Macron francia államfő alíárta a rendeleteket, hétvégén tiltakozók mennek majd az utcára.

  • NAV

    Egy hetük maradt a bejelentésre azoknak a vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak, amelyek már tavaly vagy azelőtt székhelyszolgáltatást vettek igénybe, és ez az idén sem változott: a székhelyszolgáltató adatairól szeptember 29-ig kell bejelentést tenniük a NAV-nak - közölte az adóhivatal.

     

  • Fotó: shutterstock

    Jövő év január elsejétől jelentősen átalakul az adópereket és azokat megelőző adóeljárásokat szabályozó jogi környezet. A hat új eljárási törvény egyfelől jelentősen gyorsítja, és ezzel hatékonyabbá teszi az eljárásokat, ugyanakkor nagyobb figyelmet is követel a vállalatoktól. A Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői arra figyelmeztetik a vállalatokat, hogy már az idén megindult eljárásokra is vonatkozhat a jövő évi szabályozás. Az iroda szakmai rendezvényén elhangzott, az adózóknak a jövőben a szokásosnál nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az adóellenőrzésekre, mert akár már eljárásjogi alapon is fontos bizonyítékok felhasználásától eshetnek ki.

  • benzin

    A csökkentéssel a benzin átlagára 351 forintra mérséklődött, a gázolajé 353 forint maradt.

  • cafeteria

    Az idén új elemmel, a mobilitási célú lakhatási támogatással bővült az adómentesen nyújtható cafeteria-elemek köre, de a túl szigorú feltételek miatt csupán alig néhány esetben vették azt igénybe. Jövőre várhatóan jelentősen kedvezőbbé válnak a támogatási feltételek. A BDO Magyarország Adó Online-hoz eljuttatott elemzése bemutatja, hogy a tervezett változások hogyan bővíthetik az igénybe vevők körét.