Áfa a határokon túl – Németország I. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Áfa-kalauz szaklap „Áfa a határokon túl” rovatának célja az egyes közösségi tagállamok olyan speciális eljárási és anyagi jogi áfaszabályainak bemutatása, amely mindazok számára hasznos lehet, akik a közeljövőben tervezik bővíteni üzleti tevékenységüket külföldön, illetve olyan tevékenységet végeznek, ami külföldön áfaalanyiságot keletkeztet.

A sorozat jelen írásában a magyar vállalkozások talán leggyakrabban előforduló célpontját, Németországot, annak fontosabb általános forgalmi adózással kapcsolatos szabályait igyekszünk górcső alá venni.

Németországban az adózással, így az általános forgalmi adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat a Bundesministerium der Finanzen látja el (továbbiakban: „adóhatóság”).
A magyar társaságoknak Németországban is a belföldön (tehát Németországban) teljesített termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás, Közösségen belüli termékbeszerzés és az import keletkeztet bejelentkezési kötelezettséget. Fontos azonban kiemelni, hogy Németországban is alkalmazzák a távértékesítésre vonatkozó, egyszerűsítő szabályt, amely alapján a külföldi adóalanyoknak nem keletkezik Németországban bejelentkezési kötelezettsége magánszemélyek részére történő termékértékesítéseik vonatkozásában 100 000 Euró értékhatárig.

A németországi áfaregisztráció elvégzéséhez alapvetően az alapító okiratra, a cégkivonatra és a társaság adószámával kapcsolatban a magyar adóhatóság által kiadott igazolásra van szükség. Ezen túlmenően, amennyiben a társaság képviselője nem maga, hanem meghatalmazott útján kívánja elvégezni a németországi áfaregisztrációs folyamatot, úgy arra a meghatalmazott nevére kiállított írásos meghatalmazása esetén van lehetőség. A német szabályozás is lehetővé teszi, hogy a társaságok a bejelentkezés időpontjához képest korábbi időpontot jelöljenek meg a gazdasági tevékenység kezdő időpontjaként (ez az ún. visszamenőleges regisztráció intézménye). A német adóhatóság a fenti dokumentumok benyújtását követően három, maximum öt héten belül értesíti az adózót németországi adószámáról, illetve közösségi adószámáról.

A bejelentkezést követően, abban az esetben, ha az adott magyar társaságnak a tevékenysége alapján csak áfaalanyisága keletkezett Németországban, a németországi adóalanyiságot érintő forgalom mértékétől függően áfabevallási, összesítő nyilatkozattételi és intrastat-bevallási kötelezettsége keletkezhet. Ezen három bevallás benyújtási gyakorisága különbözhet egymástól a következők szerint.

Intrastat-bevallási kötelezettsége Németországban abban az esetben keletkezik az adózóknak, ha közösségi értékesítéseik, illetve beszerzéseik értéke irányonként meghaladja az 500 000 Euró összeget. Az összeghatár elérése esetén az adózók havi gyakorisággal lesznek kötelezettek intrastat-bevallás benyújtására. Fontos, hogy az összeghatár átlépését év közben folyamatosan figyelni kell. Tehát, például abban az esetben, ha a magyar adóalany németországi áfaregisztrációjának Közösségen belüli termékbeszerzéseinek összege januártól áprilisig összesítve eléri vagy meghaladja az 500 000 Euró összeget, az adózó április hónaptól az adott naptári év végéig intrastat-bevallás (beszerzésekre vonatkozó) beadására lesz kötelezett. A bevallás benyújtásának határideje mindig a tárgyhónapot követő tízedik munkanap. Az intrastat-bevallást elektronikusan is be lehet nyújtani. Fontos még kiemelni, hogy abban az esetben, ha az adózó a németországi adóalanyiság középső szereplőként háromszögügyletben vesz részt, a háromszögügylettel kapcsolatos beszerzési és értékesítési tranzakciókat nem kell szerepeltetni az intrastat-bevallásban, tekintve, hogy az adott termék fizikailag nem jelenik meg Németországban.

Összesítő nyilatkozattételi kötelezettség vonatkozásában fontos különbség a hazai szabályozáshoz képest, hogy az csakis a közösségi értékesítések és szolgáltatásnyújtások vonatkozásában keletkezik. Tehát, a német adóalanyiság által végzett Közösségen belüli termék-, illetve szolgáltatás-beszerzéseket nem kell az összesítő nyilatkozatban szerepeltetni. Az össze-sítő nyilatkozatot alapvetően havi rendszerességgel kell elkészíteni és benyújtani, azonban abban az esetben, ha a közösségi értékesítés sem a tárgyidőszakban, sem pedig a tárgyhónapot megelőző négy hónapban nem haladta meg az 50 000 Euró összeget, a nyilatkozatot negyedévente is be lehet adni. A nyilatkozat beadásának határideje a bevallási időszakot (hónap vagy negyedév) követő hónap 25-e.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

A németországi áfabevallási kötelezettséggel kapcsolatban elsősorban azt érdemes kiemelni, hogy az a hazai rendszertől eltérően kétlépcsős módon valósul meg. Tehát, az adózóknak év közben forgalmuk alapján havi, negyedéves vagy éves időszakonként áfabevallást kell készíteniük, illetve az év közi bevallásokon túl (kivéve, ha éves bevallásra kötelezett) év végén éves áfabevallás benyújtására lesznek kötelezettek. Abban az esetben, ha az adott naptári évet megelőző évben az adózó összesített fizetendő áfapozíciója nem haladja meg az 1000 Euró összeget, éves bevallás benyújtására van lehetőség.

Továbbá, abban az esetben, ha az adott naptári évet megelőző évben az adózó összesített fizetendő áfapozíciója nem haladja meg a 7500 Euró összeget, az adózó negyedéves bevallás benyújtására lesz kötelezett. A fenti eseteket kivéve azonban minden németországi adóalany havi áfabevallás benyújtására kötelezett. Fontos még megjegyezni, hogy az adóalanyiság keletkezését követő első két évben a fenti két részletszabály nem alkalmazható, tehát, ezen adózói kör havi áfabevallás benyújtására kötelezett. A havi és negyedéves áfabevallásokat az adott időszakot követő hó tizedikéig kell benyújtani. Az éves bevallást pedig a tárgyévet követő év május 31-éig.

A magyar szabályozástól eltérő módon lehetőség van az áfabevallások benyújtási határidejének egy hónapos eltolására. Az ilyen irányú szándékot minden esetben jelezni kell az adóhatóság felé. Fontos azonban, hogy ilyen esetben is az eredeti áfabevallás benyújtási határidejével megegyezően keletkezik áfabefizetési kötelezettség, azonban azt az előző év adatai alapján (amennyiben rendelkezésre áll) kell kiszámítani. Az ilyen módon realizált túl- vagy alulfizetést az adott naptári év decemberi áfabevallásában lehet/kell rendezni.

Az áfadirektíva lehetőséget ad a tagállamoknak egy normál és két kedvezményes áfakulcs alkalmazására. Németországban az általános forgalmi adó normál kulcsa 19 százalék. Ezen túlmenően a direktíva által megengedett kettőből egy kedvezményes áfakulcsot alkalmaznak, melynek mértéke 7 százalék. A 7 százalékos kedvezményes kulcs alapvetően élelmiszerekre, nyomtatott termékekre, közösségi közlekedésre és szálláshely-szolgáltatásra vonatkozik. A szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos kedvezményes kulccsal összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy az pl. a szállodai étkezésekre  már nem vonatkozik.

Dr. Kőmíves Krisztina és Farkas Gábor az Áfa-kalauz 2013/5. számában megjelent cikkéből tájékozódhat a Németországban alkalmazandó fontosabb számlázási szabályokról és arról is, milyen adatoknak kell szerepelniük a kiállított számlákon és az is kiderül, mit jelent a „Gutschrift” megjegyzés. Az Áfa-kalauz 2013/5. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • grafikon

    A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó - derült ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából. 

  • Fotó: shutterstock

    Több mint 430 ezren módosítás nélkül fogadták el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal(NAV) által készített szja-bevallás tervezetet - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára kedden az MTI-t.

  • Fotó: shutterstock

    Az RSM Blog több alkalommal írt már arról, hogy milyen teendők vannak az új jövedéki szabályozás bevezetésével kapcsolatosan. A törvény hatályba lépése több alkalommal tolódott, de most úgy látszik a július 1. valóban reális dátum. Végső hajrába ért a felkészülés az új kihívásokra, amit nem tesz könnyebbé az a tény, hogy a szabályozás szinte állandóan változik.

  • hotel_szálloda

    A Magyar Turisztikai Ügynökség azt szeretné, ha jövőre a szállodák szoftvereit is bekötnék az adóhatósághoz - idézi a Magyar Idők cikkét az Index. 

  • nő, vezető, főnök

    Minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly tavasz óta – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci felméréséből. Az adatok alapján továbbra is a 30-50 év közöttiek, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat, emellett továbbra is stabilan növekszik az átlag magyar álláskereső saját munkahelye iránti bizalma.