Áfa a határokon túl – Németország II.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Cikksorozatunk előző részében áttekintettük azon alapvető adminisztratív szabályokat, amelyeket egy Németországban adóalanyisággal rendelkező társaságnak működése során az áfa kapcsán figyelembe kell vennie. Mint ahogyan az a bemutatott szabályrendszerből is látható volt, a németországi áfaszabályozás nagymértékben megegyezik hazánkéval. Ez bizonyos szempontból előnyt jelent, hiszen így az új szabályrendszerhez való alkalmazkodás – annak hasonlósága miatt – nem jelent akkora megterhelést az érintett magyar társaságoknak, más szempontból azonban pont az apró részletek eltérése okozhat számukra kellemetlen perceket.

Éppen ennek elkerülése érdekében a jelenlegi számban igyekszünk részletesebben ismertetni a tipikusan bejelentkezési kötelezettséget kelteztető ügyleteket. Ezen ügyleteket illetően elsősorban a termékértékesítésre és a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó teljesítésihely-szabályokat szükséges megvizsgálni.

Adóköteles tényállások

A németországi szabályozás a magyarhoz hasonlóan a következő ügyleteket tekinti adókötelezettséget keletkeztető ügyletnek:

Belföldi ellenérték fejében történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás

Mint ahogy azt az előző részben is említettük, a német áfaszabályozás is a Direktíván alapul. Ennek megfelelően, termékértékes esetén, amennyiben az adott terméket nem adják fel, illetve nem fuvarozzák el, főszabály szerint a termékértékesítés teljesítési helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék az értékesítés pillanatában található.
Abban az esetben, ha az adott terméket az értékesítés következtében feladják vagy elfuvarozzák, úgy a termékértékesítés teljesítési helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a terméket a vevő részére feladták vagy elfuvarozták.

A fentieket egy egyszerű példán keresztül szemléltetve tehát abban az esetben, ha egy magyar adóalany terméket vásárol Németországban, amelyet a vásárlást követően Németországból azonnal továbbértékesít, úgy a fentiek alapján az értékesítés teljesítési helye főszabályként Németországban lesz. Ennek megfelelően az említett magyar adóalanynak – amennyiben nem állnak fenn speciális szabályok – Németországban bejelentkezési kötelezettsége keletkezik.

Szolgáltatásnyújtás esetén a német szabályozás nagymértékben megegyezik a hazai szabályokkal. Ennek megfelelően szolgáltatásnyújtásnak minősül minden olyan ügylet, amely nem a termékértékesítések közé sorolandó. Szolgáltatásnyújtások vonatkozásában jellemzően németországi bejelentkezési kötelezettséget keletkeztet a közlekedési eszközök (néhány kivételtől eltekintve) magányszemélyek részére történő hosszú távú bérbeadása.

Közösségen belüli termékbeszerzés

A bejelentkezési kötelezettséget keletkeztető ügyletek sorában logikailag továbbhaladva a következő ügylettípus a Közösségen belüli termékbeszerzés. Ezen tranzakció vonatkozásában a német Áfa tv. a Direktívával összhangban kimondja, hogy Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítési helye az a hely, ahol a termék a vevő részére történő feladás vagy fuvarozás befejezésekor található.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

A fentieknek megfelelően ebben az esetben is nézzünk egy olyan tipikus példát, amely esetén egy magyar társaságnak Németországban bejelentkezési kötelezettsége keletkezne. Tegyük fel, hogy egy magyar adóalany termékeket vásárol egy francia adóalanytól. A két társaság megegyezése alapján a vásárolt termékeket a francia társaság telephelyéről nem Magyarországra, hanem Németországba fuvarozzák el a magyar adóalany részére.

Amennyiben a termék fuvarozása Németországban véget ér, és az ügyletre speciális szabályok (lásd például az alábbiakban ismertetésre kerülő láncügyletet) nem vonatkoznak, akkor, mivel a beszerzésének teljesítési helye Németország, a magyar adóalanynak Németországban bejelentkezési kötelezettsége keletkezik, és az előző cikkben bemutatottak szerint az ügyletet német adószáma alatt Közösségen belüli termékbeszerzésként szükséges a német bevallásában feltüntetni.

Speciális szabályok

A fentiekben ismertetett általános szabályok mellett Németországban is szükség volt egyes ügylettípusokat speciálisan szabályozni azok sajátos volta, gyakorisága miatt. Jellemzően ezek azok az ügyletek, amelyek esetében külföldi (azaz nem német) adóalanyoknak áfaszempontból bejelentkezési kötelezettsége lehet Németországban.

Dr. Kőmíves Krisztina és Farkas Gábor az Áfa-kalauz 2013/6. számában megjelent cikkéből tájékozódhat a távértékesítés és a láncértékesítés németországi szabályrendszeréről és megtudhatja milyen szabályok vonatkoznak a fuvarszervezésre. Cikksorozatunk jelenlegi részében az adóköteles tényállások közül az importszabályok ismertetésére nem került sor. Ennek oka a téma sajátos volta, terjedelme. Ezért ezen szabályokat és a németországi áfa-visszaigénylés specialitásait a következő számban tekintjük át.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Németország

    Az Áfa-kalauz szaklap „Áfa a határokon túl” rovatának célja az egyes közösségi tagállamok olyan speciális eljárási és anyagi jogi áfaszabályainak bemutatása, amely mindazok számára hasznos lehet, akik a közeljövőben tervezik bővíteni üzleti tevékenységüket külföldön, illetve olyan tevékenységet végeznek, ami külföldön áfaalanyiságot keletkeztet.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • reklámadó

    A május 31-ig határidős, 2016-os évre vonatkozó reklámadó bevallásokat minden érintett cégnek el kell készíteni.

  • gyár, munkás, nő

    A február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 378 ezer volt, 84 ezerrel, 2,0 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal, 67,3 százalékra emelkedett - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • teherfuvarozás

    A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) tiltakozik a Németországban hatályba lépett intézkedés ellen, amely szerint május 25-től bírsággal sújtják a gépjárművezetőt és az őt alkalmazó céget, ha a heti 45 órás pihenőidőt nem kereskedelmi szálláshelyen tölti - közölte az MKFE. 

  • Fotó: shutterstock

    Egyes londoni elemzők igyekeznek olyan magyar jellegzességeket is figyelembe venni,  mint hogy szerintük Magyarországon "politikai fontossággal" bír az alacsony alapkamat fenntartása, vagy a "pro-ciklikus az alapállás", így aligha meglepő, hogy sokan sokfélére jutnak.

  • AFA-kalauz5_borito

    A kedvezményes éttermi áfakulcs sokakat érintő jogalkalmazási kérdéseit tisztázza legfrissebb számában az Áfa-kalauz. A szaklap 2017/5-ös számát itt rendelheti meg.