Alanyi adómentesség 2017-től

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkből kiderül, mennyi lesz az alanyi adómentesség értékhatára 2017-től és azt is megtudhatja, mi számítható bele az értékhatárba, illetve mikor választható az alanyi adómentesség. 

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény – melyet lassan 10 éve toldozgatnak, foltozgatnak, ahelyett, hogy újraírnák, – a XIII. fejezetében fogalmazza meg az alanyi adómentesség általános szabályait.

Az az adóalany, aki (amely) gazdasági céllal belföldön telepedett le, illetve gazdasági célú letelepedés hiányában a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye van belföldön, jogosult alanyi adómentességet választani. Saját döntésétől függően ilyenkor tehát

• a) adófizetésre nem kötelezett;
• b) előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonására nem jogosult;
• c) kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték (áfa-kulcs visszafelé számítva) nem szerepel.

Ezért alapesetben áfa-bevallást sem kell benyújtania.

Az alanyi adómentesség esetében maga az adóalany mentes az adó alól, ha ezt választja, és a törvényben előírt feltételeknek megfelel. Tehát ennek a mentességnek semmi köze nincs a végzett tevékenységhez. Ezen mentességi forma alkalmazásának elsődleges oka az, hogy az egészen kicsi vállalkozásokat megkíméljék az általános forgalmi adóval kapcsolatos adminisztrációs terhektől. Ezért az alkalmazásának lehetősége értékhatárhoz kötött.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 2017-től évi 8.000.000 forint. Ez azt jelenti, hogy 

• a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári év tényleges adata, (bázisév)
• b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen elért értékesítés bevétele nem haladja meg a felső értékhatárt.

Az értékhatárt időarányosan kell számítani.

Mikor választható az alanyi adómentesség?

• az adóköteles tevékenység megkezdésekor, 
• vagy a tárgyév végén a következő évre vonatkozóan, amennyiben az adóalany megfelel a törvényben előírt feltételeknek.

Tehát amikor bejelentkezem a rendszerbe év végén, akkor már látnom kell, hogy értékhatár alatt vagyok, maradok a tárgyévben, és várhatóan a következő évben sem lesz várhatóan több a bevételem.

 

Nem minden bevételt kell figyelembe venni az értékhatár számítása során. Ennek legfőbb oka az, hogy az alanyi adómentességet választott adózónak is kell bizonyos esetekben általános forgalmi adót fizetni, és ilyenkor a bevétel nem számít bele az adómentes 8 milliós éves értékhatárba. „Nem járhat el alanyi adómentes minőségében” – lásd 193.§!

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:

• a) az adóalany vállalkozásában
• aa) tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
• ab) immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,
• b) az aa) alpont alá nem tartozó új közlekedési eszköz 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítése,
• c) az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek
• ca) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
• cb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év,
• d) az aa) alpont alá nem tartozó építési telek (telekrész) értékesítése,
• e) az áfa-törvény 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
• f) az áfa-törvény 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás,
• g) a törvény XIV. fejezetében szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása
• fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.

Az adóalany akkor jogosult az alanyi adómentesség választására, amennyiben bevétele sem a 2016. naptári évben ténylegesen, sem a 2017. naptári évben ésszerűen várhatóan nem haladja meg a 8 millió forintot. Ennek megfelelően az ilyen adóalanyok közül azok számára is lehetőség nyílik az alanyi adómentesség alkalmazására, akiknek a 2016. évi bevétele meghaladja ugyan a 6 millió forintos értékhatárt, de a 8 millió forintot nem éri el.

Az átmeneti rendelkezést tartalmazó 310.§. szerint, az értékhatár túllépése miatti két éves várakozási idő letelte előtt is újra választani lehet az alanyi adómentességet 2017-től, ha az új értékhatár teljesül. A nyolcmilliós értékhatárt mindig áfa nélkül kell értelmezni.

Nem kell bejelenteni az alanyi adómentesség választását az adóhatóságnak azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek a 2016. évben is alanyi adómentesek voltak és a 2017. évben is alanyi adómentesként kívánnak eljárni, feltéve, hogy a 2017. évre ésszerűen várható bevételük nem haladja meg a 8 millió forintot.

---