Alapítványok elektronikus nyilvántartása

  • Értesítő a rovat cikkeiről
A 2010. évi XVI. törvény megteremti az alapítványok korszerű, átlátható, elektronikus és közhiteles nyilvántartását és gyors nyilvántartásba vételi eljárását. A törvény 2011. január 1-jén fog hatályba lépni.

Az alapítványok nyilvántartásának informatikai üzemeltetését az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala végzi. A Nyilvántartás adatait a nyilvántartásba vételről döntést hozó bíróság szolgáltatja elektronikus úton a Hivatal számára.

Az alapítvány nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtó személy dönthet arról, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, valamint a kérelem mellékleteiként benyújtott okiratok mindegyikét egységesen papír alapon vagy elektronikus úton nyújtja be. Elektronikusan benyújtott kérelem esetén a bíróság elektronikus úton közli a határozatait.

A nyilvántartásba vétel iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén a kérelmezőnek elektronikus formanyomtatványt kell kitöltenie, melynek mellékletét képezik a külön törvényben meghatározott okiratokról készített elektronikus másolatok.

A papír alapú, de elektronikus másolatként benyújtott okiratok papír alapú, eredeti példányát a benyújtó személy megőrzi. A bíróság az adószám, illetve statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése megállapításának napján továbbítja az állami adóhatósághoz, illetve a Központi Statisztikai Hivatalhoz. E szervek ugyanezen a napon a létrehozott adószámról, illetve a statisztikai számjelről tájékoztatást küldenek a bíróság részére.

Az alapítvány nyilvántartásba kötelezően bejegyzendő és a nyilvántartásba bejegyzendő technikai és egyéb adatai nyilvánosak. A Hivatal biztosítja, hogy honlapján a Nyilvántartást bárki ingyenesen elérje, és az alapítvány neve, nyilvántartási száma, célja, valamint célja szerinti besorolás alapján keresést végezzen.

A Hivatal biztosítja, hogy keresést a központi elektronikus szolgáltató rendszeren, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által működtetett Civil Információs Portálon is lehessen kezdeményezni.

A központi elektronikus szolgáltató rendszeren kezdeményezett keresés esetén a külön jogszabályban meghatározott adatokról - illetékfizetés és költségtérítés nélkül - elektronikus kivonat kérhető a keresést végző személy tárhelyére.

A törvény hatálybalépésétől számított két éven belül valamennyi alapítványnak be kell jelentenie törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait. E bejelentés elmulasztása esetén - amennyiben e határidő lejártát követően a bíróság felhívására harminc napon belül a szükséges adatokat nem jelentik be - törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Krisztus_címlap

    A vikingek terjeszkedése robbanásszerű volt. Az első rabló hadjáratokat követően rövidesen már területeket foglaltak, sőt megalakultak a Skandinávián kívüli viking államok is. Normandia, Írország, Izland, Grönland, Amerika, Anglia és Szicília voltak a legfontosabb hódítási területek.

  • vagyonosodási vizsgálat

    A hűtlen kezelés még mindig a leggyakrabban elkövetett visszaélési forma Magyarországon - derül ki a PwC kutatásából.

  • Unió

    Uniós jogot sért, ezért Hollandiának meg kell szüntetnie a nagyvállalatokat adókedvezménnyel segítő, sok vitát kiváltó társaságiadó-szabályozását - jelentette ki az Európai Unió Bírósága csütörtökön.

  • nő

    A valós idejű számlaadatküldés világos szabályokkal rögzíti, hogy mi a teendő az alapparamétereknek megfelelő számlákkal. A jogszabály arra is iránymutatást ad, hogy mi a teendő azon esetekben, amikor az eredeti számla ugyan nem tartozik a jelentendő adatkörbe, de „utóélete miatt” mégis jelentési kötelezettséget keletkeztet - írja az RSM blogja.

     

  • boltos, élelmiszerlánc

    Decemberben 5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint, naptárhatástól megtisztítva 6,1 százalékos az emelkedés. 2017-ben a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit, míg a nyers adat 4,7 százalékos növekedést mutat - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslésében