Alaposan átrendezi az életünket az új Ptk.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Március 15-én hatályba lép az új Ptk. A 2013. évi V. törvény és a hozzá kapcsolódó mintegy 180 módosított jogszabály a gazdasági és a magánszféra jogviszonyaiba is alaposan belenyúl. Az új szabályok alkalmazására ugyan van átmeneti időszak, de sem megtalálni sem megtanulni nem lesz egyszerű feladat.
Az új Ptk. újdonságairól az igazságügyi tárca szervezésében megtartott sajtótájékoztatón a kódex kodifikációját irányító Vékás Lajos akadémikus kiemelte az emberi méltóságból fakadó személyiségi jogok polgári jogi védelmének megerősítését. Ezt szolgálja például a sérelemdíj, amely a jelenlegi nem vagyoni kártérítést váltja fel, és abban különbözik attól, hogy a személyiségi jogaiban – például becsületében – megsértettnek már elegendő a bíróság előtt a jogsértést bizonyítania, nem kell az azzal okozott hátrányt is, ami gyakran nehézkes és megalázó volt a jogsértést elszenvedő számára. ) A sérelemdíjról bővebben itt olvashat.
Gazdasági társaságok, alapítványok, egyesületek
A jogi személyek szabályozásában dominálnak a diszpozitív, azaz a megengedő normák, amelyeknek köszönhetően a több tízezer egyesület és százezernyi kft. alapítói, működtetői maguk alakíthatják a szervezetek életét. A szabadság korlátai ott húzódnak, ahol a kisebbség, a hitelezők, a munkavállalók vagy a törvényesség érdekét kell védeni, ami kötelező normákban jelenik meg. A régihez képest fordított polgári jogi alapállásban tehát mindent szabad, amit nem tilt a törvény, nem pedig tiltó szabályok között eligazodva kell megtalálni azt, amit a törvényhozó enged. Az új Ptk és a társasági jog kapcsolatáról itt olvashat bővebben.
A vezető tisztségviselők szigorodó felelősségéről az utóbbi hónapokban megjelent „rémhírekkel” kapcsolatban a professzor hangsúlyozta, hogy a vezető tisztségviselőknek továbbra sem kell attól tartania, hogy a cég által kötött szerződés miatti kárért neki kell felelnie. Mivel a cég jogi személy, ezért maximum belső viszonylatban vonhatja felelősségre a cégvezetőt. A szigorúbb szabály arra az esetre vonatkozik, ha a vezető tisztségviselő harmadik személynek úgy okoz kárt, hogy erre a vezető tisztségviselői helyzete adott alkalmat – ilyenkor a vezető tisztségviselő egyetemlegesen felel a társasággal.
A már működő korlátolt felelősságű társaságok 2016. március 15-ig működhetnek 3 millió forint alatti törzstőkével, és ha a türelmi idő letelte előtt bármely más okból módostják létesítő okiratukat,ezzel egyidejűleg nem kell a törsztőkét is emelniük.
Arról, hogy mire készüljenek a cégek az új Ptk-val kapcsolatban, itt és itt és itt olvashatnak részletesen.
Szerződések és biztostékok
A magánautonómia a szerződéses viszonyokban is megjelenik, a magántulajdonosokat szerződéseikben megilleti a szabad alanyválasztás és tartalomalakítás joga, a törvény csak kísérő szabályozást nyújt azokra az esetekre, amelyeket a felek maguk nem rendeztek szerződéseikben – hangsúlyozta Vékás Lajos. A szerződéses viszonyokról, a megújuló biztostéki rendszerről itt olvashat részletesen.
A zálogjogi nyilvántartást felváltja a hitelbiztosítéki nyilvántartás. A zálogjogok körében nemcsak az ingó zálogjogot, hanem a jogokon, követeléseken alapított zálogjogot is ebbe a nyilvántartásba kell majd bejelenteni.
A változó kárfelelősségről itt és itt olvashat részletesen.
Családjog
A családjog törvény korábban külön jogszabály volt, március 15-étől a Ptk. része, alapértéke pedig a család védelme, ami a részletszabályokban is megjelenik.
A családjogi változásokról bővebben itt és itt tájékozódhat.
Öröklés
Az öröklési jog terén Vékás Lajos kiemelte, hogy jelentősen változik például az özvegyi jog: a jövőben az özvegynek nem az egész örökségre, hanem csupán az általa használt és a hozzá tartozó ingatlanokra van haszonélvezeti joga, az örökség többi részéből pedig egy gyerekrésznyire jogosult, tehát például két leszármazott mellett egyharmad részre. Ha viszont nincsenek leszármazók, akkor az új szabályozás szerint az elhunyt szüleié az örökség fele, a másik fele pedig az özvegyé, aki viszont ezt – a jelenleg még hatályos szabályozással ellentétben – nem veszíti el akkor sem, ha újraházasodik.
Az elhunyt szüleinek öröklési joga figyelembe veszi azt a társadalmi gyakorlatot, hogy a gyerekek házasságát gyakran jelentős anyagi hozzájárulással segítik a szülők, akik viszont gyermekük halálával elveszítik azt, aki öregkorukban támogathatná, eltarthatná őket.
Az öröklés megváltozott szabályairól bővebben itt és itt olvashat.
Csaknem kétszáz jogszabály változik
A Ptk-hoz kapcsolódóan számos új jogszabály született. Külön jogszabály rendezi az átmeneti rendelkezéseket ˙(Ptké), a jogi személyek átalakulását, a gondnokoltak nyilvántartását és a szomszédjogot is. Ezekről bővebben itt olvashat.
Emellett külön törvény szabályozza a bizalmi vagyonkezelést és a hitelbiztosítéki nyilvántartást is .
| Az új Ptk. részletszabályairól bővebben tájékozódhat itt és itt. |
