Alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulcsa


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ismét előkerült az alapvető élelmiszeripari termékek kedvezményes áfakulcsának kérdése. Bár szólnak érvek e lépés mellett, félő, hogy korántsem váltaná be a hozzá fűzött reményeket.


A mezőgazdasági fordított adózás júliusi bevezetése után az alapvető élelmiszeripari termékek kedvezményes áfakulcsa a „következő nagy ötlet”, amitől a feketegazdaság visszaszorítását, a belföldi termelők talpon-, illetve a munkahelyek megmaradását, valamint az adómorál javulását várják az ötletgazdák. Miközben azt ígérik, hogy a kieső áfabevételek elviselhető mértékűek maradnak majd. Valóban ennyire egyszerű lenne a helyzet? Az ötlet mindenképpen vonzónak tűnik: az idei aszály elhúzódó áremelő hatását és a lakosság legszegényebb rétegét érintő élelmiszerár-emelkedést ellensúlyozhatná, illetve az adócsalások és visszaélések nyereségkulcsának csökkentését is szolgálhatná az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 22 százalékpontos csökkentése. Alább összeszedtük az áfakulcs csökkentéséről a közelmúltban elhangzott érveket, és megmutatjuk azt is: mindezek ellenére miért lenne igen kockázatos lépés a célzott áfacsökkentés.

Visszaszorítja a feketegazdaságot?

Az alapvető élelmiszerek 5 százalékos áfakulcsának ötletgazdája, a hazai élelmiszeripari lobbi által megrendelt tanulmány szerint évente 130 milliárd forint adót csalnak el az élelmiszer-kereskedelemben, ami ebből az ágazatból 25 százalékos bevételkiesést jelent a büdzsének. A drasztikus adókulcs-csökkentés a csalások nyereségkulcsát tüntetné el. A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy az ágazat jelenlegi csalói valószínűleg más ágazatokban folytatnák (vagy kezdik újra) tevékenységüket, illetve kérdéses, hogy az áfakulcs csökkentése után a korábban ebben az ágazatban elcsalt milliárdok bevételként megjelennek-e majd.

Az élelmiszerek árának csökkentése a legszegényebbeket érinti a legjobban?

Tény, hogy a lakosság legszegényebb tagjai bevételük nagyobb részét fordítják alapvető élelmiszerekre, és hogy emiatt az alacsony áfakulcs lehetőséget teremthet az ő helyzetük javítására. További érv, hogy az idei aszály miatt valószínűleg jövőre is magasak lesznek az élelmiszer árak – ezt az elhúzódó áremelő hatást támasztják alá a 2002-2003-as tapasztalatok is. Nem egyértelmű azonban, hogy az adórendszer átalakítására az áfakulcsok csökkentése a leghatékonyabb megoldás. Az alapvető élelmiszerek áfakulcs-csökkentésének előnyeit a fogyasztók meg kell, hogy osszák a termelőkkel és a kereskedőkkel is. A legerősebb szereplők a kiskereskedelmi láncok, így valószínűleg ők lennének az adócsökkentés igazi nyertesei – ez pedig nem az eredeti cél, de talán nem is kifejezett gazdaságpolitikai cél. A 2006-os áfakulcs-csökkentés tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztói árak elenyésző mértékben csökkentek, miközben, talán nem meglepő módon, az áfakulcs emelése sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben megjelent a fogyasztói árakban. (Ezekről a hatásokról a nemzeti bank itt elérhető elemzése szól bővebben.)

Biztos, hogy az áfakulcs csökkentése a legjobb megoldás?

Az áfacsalások eltérő mértékben érintik az ágazatokat, és kétségtelen, hogy a magyar élelmiszeripar csalásokkal és visszaélésekkel súlyosan érintett iparág. Az ágazat szereplőinek jogos elvárása, hogy az őket régóta érintő nehézségeket ne az áfa rendszerének egy esetleges és elhúzódó kiigazításával oldják meg vagy számolják fel. Végül, az idei aszály okozta, és a tapasztalatok alapján 2013 második negyedévéig elhúzódó áremelkedés komolyan veszélyeztetheti a hazai vállalkozásokat, illetve munkahelyeket. A sertéságazat alaptakarmányának számító kukoricából például 40 százalékos kiesésre számítanak, és a nagyobb kereslet miatti áremelkedés itt célzottan a magyar piacot érinti majd, mivel a többi országban a sertéstenyésztés nem kötődik ilyen szorosan a kukoricatermeléshez, illetve mivel a nagy európai kukoricatermelő országok közül csak Romániát érintette az ittenihez hasonló mértékben az aszály.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az alapvető élelmiszerek 5 százalékos áfakulcsa nem szünteti meg az áfacsalásokat, és a visszaélések jelentette „fertőzés” átterjedhet más, magasabb adókulcsú ágazatokra. A probléma nem oldódik meg, csak arrébb megy.

Az adókulcs csökkentésének szociálpolitikai értékei is elenyészőek, hiszen a tapasztalatok alapján nem a fogyasztók, hanem az iparág többi szereplője teszi majd zsebre a 22 százalékpontos állami ajándék nagy részét.

Kapcsolódó Rodin-képzések:

Szeptember 25.: Külföldi és belföldi kiküldetések adókötelezettsége, eljárásrendje
Szeptember 27.: Áfa törvény és a számlázás szabályai – évközi módosítások gyakorlati alkalmazása
Október 2.: Az áfa törvény alkalmazása a költségvetési szerveknél
Október 3.: Béren kívüli juttatások, költségelszámolások a gyakorlatban
Október 9.: A számlázás és az elektronikus számlázás szabályai

Az ágazat termékeinek az aszály miatt biztosra vehető, elhúzódó áremelkedése gyors és hatékony megoldást igényel. Az áfakulcs csökkentése azonban önmagában nem alkalmas arra, hogy a hazai fogyasztók megnövekedett, és hazai forrásokból ki nem elégíthető keresletét olcsó európai forrásokból lehessen fedezni. Az „áfán kívüli” megoldások hatékonyabbnak tűnnek.

Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának csökkentése olyan lobbielvárásnak tűnik, ami szűk ágazati érdekek mentén, valószínűleg más üzletágak érdekeinek rovására történne meg. Nem egyértelmű, hogy a jelenlegivel azonos mértékű bevétel-kieséssel, illetve kockázattal valósulna-e meg, ahogyan azt sem támasztják alá a tapasztalatok, hogy könnyítene-e a fiskális terheken és szociálpolitikai feszültségeken. Ez a baj vele.

A bejegyzés szerzője Ágoston Péter, az RSM DTM Hungary Zrt. nemzetközi adóképviseleti vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

Elmerült az új Mt. részleteiben?
Itt a segítség: Munkajogi e-kommentár

Könnyen kezelhető, áttekinthető felület • Folyamatosan frissülő és bővülő adatbázis • Egyszerűen kereshető magyar és nemzetközi jogi anyagok

Részletekért kattintson >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.