Általános fordított adózást vezetne be az EU


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.


A javaslat elfogadása sarkalatos mérföldkövet jelentene egy egységes uniós áfarendszer felé, ugyanakkor a legutóbbi ECOFIN találkozón több tagállam éles kritikát fogalmazott meg a rendszer hatékonyságával kapcsolatban.  

Mi a fordított adózási javaslat indoka és célja?

Az Európai Bizottság 2016. április 7-én fogalmazta meg az áfa egységesítésének szükségességéről szóló cselekvési tervét, mely az áruk rendeltetési országában történő adóztatásának elvén alapul, felváltva az átmenetinek szánt jelenlegi rendszert, amelynek rendező elve az indulási hely szerinti tagállamban történő értékesítés adómentessé tétele.

A kezdeményezés egyik fő kiváltó oka az uniós szintű áfabevétel-kiesés (VAT Gap) riasztó, csaknem 160 milliárd eurós éves szintje, amelyből a határokon átnyúló csalások évente mintegy 50 milliárd eurót tesznek ki.

Az általános fordított adózás alkalmazásának lehetséges hatálya

Az ideiglenesen bevezethető általános fordított adózás (GRCM) eltérést jelentene az Áfairányelv általános elveinek egyikétől, a szakaszos fizetéstől.

 

A javaslat értelmében az általános fordított adózási mechanizmus csak 10 ezer euró számlaküszöbértéket meghaladó belföldi termékértékesítésre és szolgálatásnyújtásra lenne alkalmazható ideiglenes hatállyal, illetve nem lenne korlátozható csupán valamely konkrét ágazatra.

Az általános fordított adózás engedélyezésére így az alábbi, előre meghatározott együttes kritériumok vonatkoznának, így  azon tagállamokra korlátoznák az intézkedés hatályát, amelyeket különösen érint a „körhintacsalás”:

  • az EU mediánját 5 százalékponttal meghaladó áfabevétel-kiesés tapasztalható,
  • a „körhintacsalás” 25 százalékot meghaladó aránya a tagállam teljes áfabevétel-kiesésén belül tapasztalható,
  • az adott tagállam területén a „körhintacsalás” elleni küzdelemhez más ellenőrző intézkedések nem elegendőek.

Az intézkedés csalások átterelődésére gyakorolt hatásainak bizonytalansága miatt az általános fordított adózást az azt alkalmazó tagállammal közös határral rendelkező másik tagállam számára is engedélyezni kell, hogy bizonyos feltételek mellett, általános érvénnyel alkalmazza a fordított adózás lehetőségét.

A általános fordított adózás alkalmazását választó tagállamoknak külön elektronikus jelentéstételi kötelezettséget kell bevezetniük valamennyi adóalany részére, hogy biztosítható legyen a fordított adózás hatékony működése és nyomon követése. Ennek célja, hogy az adócsalás valamennyi új formáját fel lehessen fedni,  vagy meg lehessen akadályozni.

Amennyiben az intézkedés bevezetése mégis negatív hatást gyakorolna a belső piac működésére, a Bizottságnak vészfékként jogában áll visszamenőleges hatály nélkül megszüntetni a derogáció lehetőségét.

A kérdés jelentősége az áfacsalások megakadályozása szempontjából

Az áfacsalások elleni hatékony fellépés uniós szinten tendencia. Egyre több tagállam tesz markáns lépéseket (ld. real time reporting, EKÁER bevezetése) a visszaélések felderítésére, illetve megakadályozására. 

Az általános fordított adózás lehetősége ugyan rövid távú megoldást kínál a „körhintacsalás” által különösen érintett tagállamok számára, de a kívánt uniós áfarendszer korszerűsítéséig minimalizálná a belső piacra gyakorolt negatív hatásokat, és korlátozná a csalások tagállamok közötti átterelődését.

A burjánzó „körhintacsalás”  a Közösségen belüli értékesítések adómentességében gyökerezik, amely lehetővé teszi az áruk áfamentes beszerzését. Ebből eredően, ha a kereskedő nem fizeti meg az adóhatóságnak az ügyfeleitől kapott áfa összegét, miközben az érvényes számla birtokában az ügyfelek jogosultak az áfa levonására, akkor az áfa összege nem folyik be az érintett állam kasszájába. Nehezíti a helyzetet, hogy ugyanazt az árut többször is lehet értékesíteni, a Közösségen belüli adómentes értékesítést alkalmazva. A „körhintacsalás” lehetősége sajnos nem áll meg a termékértékesítéseknél, ugyanez a szolgáltatásnyújtásnál  is előfordulhat.

Amennyiben az áfa megfizetésére kötelezett az az adóalany lenne, akinek a termékeket és szolgáltatásokat értékesítik, megszűnne a lehetőség az adócsalás ezen formájának elkövetésére.

A javaslat csupán néhány tagállam tetszését nyerte el, többek ellenérvként hozták fel, hogy ezáltal az adócsalás kockázata átkerülne a másik célország szerinti tagállamba. Másfelől az új megoldás megnövekedett költségeket és akadályokat görgethet a vállalkozások felé, arról nem is beszélve, hogy ezzel két párhuzamos áfarendszer lenne érvényben.

Nehezen képzelhető el, hogy az egyes tagállamok könnyen elfogadnák annak lehetőségét, hogy jelentős költségvetési bevételtől essenek el az általános fordított adózás bevezetésével. Tekintettel azonban arra, hogy a javaslat még tárgyalási szakaszban van – az egyes tagállamok gazdasági minisztereinek véleményezésére vár –, illetve elfogadásához az Európai Tanács egyhangú döntésére van szükség, az Áfairányelv ezirányú módosításáig még rögös az út.

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 18.

Még mindig sokan nem rendelkeznek adójuk 1+1 százalékáról

Március 15. után elérhetőek lesznek az előkészített adóbevallások. Felajánljuk az adónk 1+1%-át, vagy veszni hagyjuk? Az 1+1%-on túl mennyit és hogyan adományozunk évközben? A nők vagy a férfiak adományoznak inkább?

2024. március 18.

NAV-Figyelő, 11. hét: Elérhetők a 2023-as bevallás-tervezetek

A NAV közzétett az előző évekhez hasonlóan egy gyakori kérdések kiadványt az SZJA-bevallásokról, melyekben a magánszemélyek segítséget kaphatnak arról, hogy miként kell kitölteni a bevallást, valamint, hogy egyes jövedelmek miként adóznak.

2024. március 18.

Niveus: Házon belüli flottakezelővel spórolhatnak adót a cégek

A személyautók beszerzéséhez kapcsolódó áfa visszaigénylése az általános szabályok szerint tilos, így sok vállalkozás esetében merül fel az a kérdés, hogy érdemesebb-e inkább operatív lízing vagy tartós bérlet keretében beszerezni a céges autókat. Ezzel megnyílik az áfa legalább részleges levonásának lehetősége, ami azonban értelemszerűen azzal jár, hogy a lízingbe, bérletbe adó vállalkozás működésének, profitjának költségét is ki kell fizetnie a vállalkozásnak. Nehezebb gazdasági helyzetben erre lehet megoldás, ha a cégcsoporton belül alakítanak ki egy erre szakosodott flottakezelő vállalkozást – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.