Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Forinttól eltérő devizában bonyolított ügyletek esetén a számlák kiállítása és befogadása során gyakran felmerül a kérdés, hogy milyen árfolyam alkalmazásával kell az áfa-alapot és az áfa összegét forintban meghatározni. Bejegyzésünk első részében a kimenő számlák szempontjából tekintjük át a legfontosabb szabályokat.
Áfás kimenő számlák esetén viszonylag egyszerű dolgunk van.
Először is el kell döntenünk, hogy az MNB, az Európai Központi Bank, vagy egy belföldi hitelintézet deviza eladási árfolyamát használjuk az áfa forint összegének meghatározásához. Ha az első kettő valamelyikét választjuk, azt be kell jelentenünk az adóhatóság felé.
Ha ezt megtettük, választásunktól a bejelentést követő naptári év végéig nem térhetünk el. Lényeges, hogy bejelentést csak a jövőre vonatkozóan tehetünk, tehát ha pl. eddig is az MNB árfolyamot használtuk, de a bejelentést elmulasztottuk, jóvátehetetlen jogsértést követtünk el, mely mulasztási bírsággal sújtható. (Ezzel nagyjából választ is kaptunk arra a jogosan felmerülő kérdésre, vajon milyen gyakorlati haszna lehet annak, hogy az adóhatóság gyűjti az árfolyamválasztás bejelentéséről szóló adatlapokat…)
Ha a fenti döntést meghoztuk, már csak azt kell eldönteni, hogy az adott ügylethez kapcsolódóan melyik napi árfolyamot használjuk. Általános esetben a teljesítés (=az ügylet tényállásszerű megvalósulásának) napján érvényes árfolyam alkalmazandó, előfordulhatnak azonban ettől eltérő esetek:
ha előleget kapunk, a jóváírás napján,
ha időszakos elszámolású értékesítést végzünk, a számla kibocsátásának napján
érvényes árfolyammal kell számolnunk.
Ha az irányadó napokon valamilyen okból (pl. banki szünnap) nincs árfolyam jegyzés, a legutolsó érvényes árfolyamot használjuk. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha a tárgynap reggelén olyan korán támad számlázhatnékunk, hogy az aznapi árfolyam még nincs közzé téve – ilyenkor jó lesz az előző napi is.
Gyűjtőszámla esetén a számlán gondosan feltüntetett több teljesítési időponthoz több árfolyam is kapcsolódik – ilyenkor a különböző árfolyammal számított forint összegeket tételesen fel kell tüntetni.
Az áfa forint összegének feltüntetése alól az sem jelent kibúvót, ha számláinkat a nevünkben önszámlázás alkalmazásával a vevőnk, vagy külön megállapodás alapján egy harmadik fél állítja ki. Ilyen esetben is a fent említett elvek követendők.
Mi a helyzet áfa nélküli kimenő számlák esetén?
Előfordulhat, hogy valamilyen okból nem számítunk fel áfát – ilyenkor nem kell a számlán forint összeget feltüntetni. Ugyanakkor az áfa alapját az adóbevallásban szerepeltetni kell, ezért azt meg kell határoznunk. Mikor fordulhat ez elő?
Például, ha belföldi fordított áfa alá tartozó terméket értékesítünk ill. szolgáltatást nyújtunk, vagy közösségi értékesítést végzünk. Lényeges, hogy ilyenkor is a fenti szabályokat kell alkalmazni attól függetlenül, hogy a beszerzői oldalon mi történik. (Az aszimmetrikus szabályozás miatt nem zárható ki, hogy a beszerző által megállapított forint összeg a miénktől eltérő lesz, de emiatt nem kell aggódnunk – legközelebb megnézzük a másik oldalt is.)
Mi történik abban az esetben, ha a számlát utólag módosítani szükséges?
Ha stornózzuk a számlát, ezt az eredeti számlán szereplő árfolyammal kell megtennünk. Ha azonban helyesbítésre kerül sor, el lehet gondolkodni azon, hogy ugyanez az elv minden esetben érvényesülhet-e: ha pl. egy időszakos elszámolású ügylet ellenértéke a korrekció során magasabb lesz, felmerülhet a kérdés, hogy a különbözetre az eredeti vagy a helyesbítő számla kibocsátásának napján érvényes árfolyamot alkalmazzuk. Mivel az áfa-törvény erről nem nyilatkozik – csupán annyit mond, hogy a korrekciós bizonylatra is a számlára vonatkozó rendelkezéseket kell „megfelelően” alkalmazni -, az óvatosság jegyében számolhatunk azzal az árfolyammal, ami számunkra magasabb áfakötelezettséget, ill. alacsonyabb áfa-követelést eredményez.
A bejövő számlák esetében követendő gyakorlatról egy következő blogban lesz szó.
A cikk szerzője Cseuz Ákos, az ABT Treuhand csoport adótanácsadó menedzsere.
További blogbejegyzések:
