Átírhatják a transzferár-rendeletet

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A transzferár-nyilvántartás készítésének szabályait tartalmazó 22/2009. PM rendelet helyett új rendelet várható a közeljövőben; cikkünkben a legfontosabb tervezett újdonságokra hívjuk fel a figyelmet. A legfontosabb újdonság: a jelenlegi transzferár nyilvántartási formákat új nyilvántartási forma válthatja.

2017. augusztus 29-én a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján megjelent egy tervezet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről, melyet szeptember 5-ig lehetett véleményezni. A tervezet egy új NGM rendelet, mely a jelenleg hatályos 22/2009. (X.16.) rendeletet váltja fel (mely a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szól).

A tervezet legfontosabb újdonsága, hogy a jelenlegi transzferár nyilvántartási formákat (az önálló nyilvántartás és a közös nyilvántartás) felváltaná egy új nyilvántartási forma, mely fődokumentumból és helyi dokumentumból áll. Ez a nyilvántartási forma a korábbiakhoz képest összetettebb, több információt tartalmaz a vállalatról és a vállalatcsoportról egyaránt.

Transzferár iránytű

A könyv segítségével megismerheti a kapcsolt vállalkozásokat érintő adózási feladatokat és teendőket, emellett gyakorlati útmutatást kap a jogszabályi előírások betartásához. A könyvhöz kapcsolódó munkafüzet számos példát és több mint 30 gyakorlati feladatot tartalmaz.

Megrendelés >>

 

A fődokumentum a csoport (az adózó és a kapcsolt vállalkozásai, ideértve a telephelyeket is) bemutatására szolgál, és részletes adatokat szükséges lenne benne szerepeltetni például az alábbiakat illetően:

- a csoport jogi és tulajdonosi struktúráját és a szervezetek földrajzi elhelyezkedését szemléltető ábra,

- a csoport tekintetében az üzleti eredmény mozgatórugói,

- a csoport öt legnagyobb termékéhez és szolgáltatásához, továbbá a csoport forgalmának 5 százalékát meghaladó forgalmú termékéhez és szolgáltatásához tartozó ellátási lánc bemutatása árbevétel szerint, mely bemutatás táblázat vagy grafikon formában is megjelenhet,

- a csoport tagjai közötti, jelentős szolgáltatási megállapodásokról – kivéve a kutatásfejlesztési szolgáltatásokat – szóló listát és a megállapodások rövid leírása, beleértve a jelentős szolgáltatásokat nyújtó fő helyszínek kapacitásainak leírását, és a transzferár képzési politikát a szolgáltatási költségek allokálására és a csoporton belül fizetendő szolgáltatási díjak meghatározására vonatkozóan,

- tömör funkcionális elemzés, amely bemutatja egyes csoporton belüli szereplők értékteremtéshez való hozzájárulását (elvégzett kulcsfontosságú funkciók, jelentős viselt kockázatok, jelentős felhasznált eszközök),

- a pénzügyi évben megvalósult jelentős üzleti átszervezésekhez, felvásárlásokhoz (akvizíciókhoz) és üzletágak értékesítéséhez kapcsolódó tranzakciók bemutatása,

- a csoport immateriális javaihoz kapcsolódó fejlesztési, tulajdonlási és hasznosítási átfogó stratégiájának bemutatása, jelentős immateriális javak vagy azon csoportjainak, továbbá azok jogi tulajdonosainak felsorolása,

- a csoport pénzügyi tevékenységeit illetően a csoport finanszírozásának általános bemutatása, a kapcsolt vállalkozások közötti finanszírozási megállapodásokat illető általános transzferár-megállapítási politika bemutatása,

- a csoport pénzügyi és adózási helyzetét illetően a csoport üzleti évre vonatkozó éves konszolidált beszámolóját, ennek hiányában egyéb pénzügyi beszámolási, szabályozási, belső menedzsment, adózási vagy egyéb célból készített beszámolója.

A helyi dokumentum legalább az alábbiakat kellene, hogy tartalmazza:

- az adózó ügyvezetése (menedzsmentje) felépítésének bemutatását, szervezeti ábráját és azon személyek megnevezését, akik felé az ügyvezetés jelentést tesz és azon országok megnevezését, ahol e személyek a központi irodájukat fenntartják;

- az adózó üzleti vállalkozásának, tevékenységének és stratégiájának részletes bemutatását, beleértve, hogy az adózó részt vett-e, vagy hatással volt-e rá üzleti átszervezés vagy immateriális javak átadása a jelen vagy a közvetlenül megelőző adóévben, és ezen ügyleteknek az adózóra gyakorolt hatását;

- az adózó legfontosabb versenytársainak felsorolását;

- az egyes ellenőrzött ügyletekre, illetve egyes összevont ellenőrzött ügyletekre vonatkozó adatokat;

- azoknak a hatályos egy-, két- és többoldalú, szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásoknak, valamint más adózási megállapodásoknak (ideértve többek között a feltételes adómegállapítási határozatokat) a másolatát, amelyet nem az adó- és vámhatóság adott ki, és amelyek az adózó nyilvántartási kötelezettség alá eső ellenőrzött ügyleteire vonatkoznak; és

- a helyi dokumentum elkészítésének időpontját.

 

Az egyes ellenőrzött ügyletekre (összevont ellenőrzött ügyletekre) vonatkozóan ügyletenként az alábbi adatokat kellene, hogy tartalmazza a helyi dokumentum:

a) az ellenőrzött ügylet bemutatását (például gyártási szolgáltatások beszerzése, termékek beszerzése, termékek eladása, szolgáltatások nyújtása, kölcsönnyújtás, pénzügyi és teljesítési garanciák biztosítása, immateriális javak licenszbe adása) és a környezet, érintett piac bemutatását, amelyben az ügylet létrejön;

b) az ügyletben részes más kapcsolt vállalkozások elnevezését, székhelyét, (belföldi illetve külföldi) adószámát, ennek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzéket (nyilvántartást) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét, a kapcsolt vállalkozási viszony alapjának megjelölését;

c) az ellenőrzött ügylet alapján az adóévben teljesített, illetve járó fizetések összegét, legalább az ügyletben résztvevő felek szerinti bontásban;

d) az ellenőrzött ügylet alapjául szolgáló szerződés (megállapodás) adóévben hatályos összes változatának másolatát, amennyiben a szerződést nem írásban kötötték, akkor annak részletes tartalmának leírását;

e) az ellenőrzött ügyletben érintett kapcsolt vállalkozások részletes összehasonlító és funkcionális elemzését, beleértve a korábbi évekhez képest bekövetkezett bármely változást;

f) a legmegfelelőbb szokásos piaci ár-megállapítási módszer megnevezését, figyelemmel az ügylet természetére, fajtájára, az elérhető összehasonlító adatokra, továbbá a módszer megválasztásának indokait;

g) – amennyiben releváns – a tesztelt félnek választott kapcsolt vállalkozás megjelölését, és a választás indokolását;

h) a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazásakor figyelembe vett fontosabb előfeltételezések összefoglalását;

i) – amennyiben releváns – a többéves összehasonlító elemzés magyarázatát;

j) a kiválasztott (belső és külső) összehasonlító ügyletek felsorolását és bemutatását, és azon független vállalkozások releváns pénzügyi adatainak bemutatását, amelyekre a szokásos piaci ár-elemzésben támaszkodtak, beleértve az összehasonlító elemzés módszertanának leírását és ezen információk forrását;

k) az összehasonlíthatóságra vonatkozó kiigazítások bemutatását és részletes indokolását, továbbá annak megjelölését, hogy a kiigazítás a tesztelt fél, az összehasonlítható független ügylet vagy mindkettő adataiban történik;

l) annak részletes indokolását, hogy az ellenőrzött ügyletek során a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszeren alapuló szokásos piaci árnak megfelelően alakították ki az árat;

m) a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi információk összefoglalását;

n) annak lényegre törő bemutatását, hogy a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők az adózó beszámolójában foglalt adatokhoz; és

o) az ellenőrzött ügylet tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárással kapcsolatban a bíróság, a hatóság megnevezését, székhelyét (külföldi állam esetén annak megnevezését is), az ügy számát, az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontját, a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci árat.

További fontos tervezett változtatás, hogy az adózónak az összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozásokra vonatkozóan készített adatbázis-szűrést legalább három évente, az összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozások pénzügyi adatait legalább évente frissítenie szükséges, feltéve, hogy vállalkozási tevékenységében ez idő alatt nem következik be olyan változás, amelyet független felek az ár meghatározásánál befolyásoló tényezőként vennének figyelembe.

A tervezet szerint amennyiben az adózó a társasági adóbevallása benyújtásáig a helyi dokumentumot elkészítette, azonban az érintett adóévre vonatkozó fődokumentum a csoport végső anyavállalatára vonatkozó jogszabályok miatt nem áll rendelkezésre, akkor a csoport végső anyavállalatára vonatkozó, e rendelet szerinti fődokumentumnak megfeleltethető nyilvántartás elkészítésére nyitva álló határidőig, de legkésőbb az adózó adóévének utolsó napjától számított 12 hónapon belül az e rendelet szerinti nyilvántartás kizárólag a helyi dokumentumból áll. Amennyiben az adózó a Tao. törvény hatálya alól kikerül, akkor – ettől eltérően – köteles a társasági adóbevallása benyújtásáig a fődokumentumot elkészíteni.

Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása tekintetében újra a 3 és 7 százalék közötti haszonkulcs lenne a szokásos piaci tartomány.

Fő szabály szerint minden módszernél alkalmazni szükséges majd az interkvartilis tartomány képzését a megfelelő feltételek fennállása esetén. A jelenleg hatályos szabályok alapján ez az összehasonlító árak módszerének alkalmazása esetén nem szükséges.

Az új rendelet elfogadása esetén a kihirdetését követő 30. napon lépne hatályba (a 22/2009. PM rendelet hatályon kívül helyezését tartalmazó 12.§-a kivételével, mely 2018. január 1-én lépne hatályba).

A rendelet előírásait fő szabály szerint a 2018-ban kezdődő adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kellene először alkalmazni. A rendelet előírásait adózói választás szerint a 2017. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is alkalmazni lehetne, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint a rendelet hatálybalépésének napja.

Forrás: www.ngm.gov.hu

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.