Átírták a biztosítások adózási szabályait

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Melyek lesznek jövőre az adóköteles és az adómentes biztosítási díjak? Mik lesznek az adómentes és adóköteles biztosítói kifizetések? Cikkünk a biztosításokra vonatkozó, 2013. január 1-jétől érvényes szja-változásokat foglalja össze.

A Magyar Közlöny 2012. évi 159. számában kihirdették az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvényt, amely többek között a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja) törvény szabályait is számos ponton módosította.

Az Szja törvényben a biztosításokat érintő előírások a magánszemély helyett más személy által fizetett díj formájában, illetve a biztosítói kifizetések formájában keletkező jövedelmek adókötelezettségét szabályozzák.

Adóköteles és adómentes biztosítási díjak

A magánszemély javára kötött élet-, baleset- és betegségbiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj nem összevonandó jövedelem, hanem a kifizetőt terhelő 51,17 % befizetés mellett adható ún. egyes meghatározott juttatás [Szja törvény 70. § (1) bekezdés c) pont].

Adóköteles biztosítási díjnak minősül magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy (általában a munkáltató, illetve más kifizető) által fizetett díj, kivéve, ha a Szja törvény 1. számú melléklete szerint adómentes.

Adómentes a lejárati szolgáltatás és visszavásárlási érték nélküli kockázati biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (továbbiakban: kifizető) által – az ugyanazon kifizető esetében ugyanazon biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan – fizetett díja (csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része).

Adóköteles azonban az olyan kockázati biztosítás kifizető által fizetett díja, amelyre a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen (így különösen kármentesség jogcímen) az adott biztosítási időszak(ok)ra esedékes díj 30 százalékát meghaladó magánszemélyt megillető engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) nyújt. Nem kell alkalmazni ezt rendelkezést, ha az engedményre a kifizető jogosult. Ha viszont utóbb a biztosítási szerződés úgy módosul, hogy az engedményre magánszemély válik jogosulttá, akkor a szerződés módosításának időpontjában a korábban a kifizető által fizetett díj egésze adóköteles [Szja törvény 1. számú melléklet 6.3. pont]

Adómentes a kockázati biztosításnak nem minősülő, visszavásárlási értékkel rendelkező határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett – rendszeres díja is. Rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. A nem rendszeres (pl. az eseti) díjak – a díjfizetés időpontjában – a törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként adókötelesek [Szja törvény 1. számú melléklet 6.9. pont].

Az előzőek szerinti adómentes rendszeres biztosítási díj egyéb jövedelemként adókötelessé válik akkor, ha

• a szerződés úgy módosul, hogy, a biztosítási szerződésben meghatározott biztosított személyében változás következik be,
• a szerződésmódosítás következtében a biztosítás már nem tekinthető kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosításnak [Szja törvény 28. § (2) bekezdés b) pont].

Az előbbi esetekben egyéb jövedelem

• a biztosító nem haláleseti teljesítéséből a magánszemélynek juttatott vagyoni értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó része;
• visszavásárlási értékéből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó része a biztosítási szerződés módosításának időpontjában az eredeti biztosított magánszemélynél.

Ilyenkor a jövedelmet szerző magánszemélyt a 16 % szja mellett 14 % eho is terheli, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatás nélküli, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárolható életbiztosítás megkötésétől – de legkorábban 2013. január 1-jétől – számított 10 évet követő időpontra esik.
Az új szabályokkal összefüggésben a törvény a díjat fizető számára havonta adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő magánszemélyenkénti bontásban az adómentes díjként fizetett összegről, továbbá a biztosító nevéről és székhelyéről.

Ezeket a rendelkezéseket a 2012. december 31-e után megkötött szerződésekre kell alkalmazni

Adómentes és adóköteles biztosítói kifizetések

A Szja törvény fő szabálya szerint a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott, belföldön székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező biztosítót a biztosítási esemény (baleset, vagyoni kár stb.) bekövetkezése miatt a szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében juttatott vagyoni érték adómentes. Ez a rendelkezés az olyan államban székhellyel rendelkező, biztosítóra is kiterjed, amely állammal Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére [Szja törvény 1. számú melléklet 6.6., 6.8. pont].

Adóköteles azonban – az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint – a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés, valamint a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből (ideértve a szerződéses feltételek szerint az eltelt napok száma alapján járó napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget is) a jövedelem-kiesés időszakára napi 15 ezer forintot meghaladó rész, akkor, ha a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában adómentes volt [Szja törvény 1. számú melléklet 6.6., 6.7. pont c) alpont].

Fogalmak:

• Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás): az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is.
• Balesetbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.

Szintén adóköteles a személybiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatás, amely nem minősül halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásnak, továbbá az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta.

Fogalmak:

• Életbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.
• Személybiztosítás: az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás.
• Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a biztosítói teljesítést a biztosított halála, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy az egészségi állapot legalább 40%-os mértéket elérő károsodása váltja ki, illetve ha a biztosító elérési szolgáltatása a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor válik esedékessé, feltéve, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik.
• Járadékbiztosítás: az olyan életbiztosítás – ideértve az azonnal induló, nem csökkenő összegű járadékbiztosítást is –, ahol a járadékszolgáltatást legalább a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig, vagy a biztosított haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő összegű és legalább évente vagy annál gyakoribb kifizetéssel valósul meg.
• Nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás: a biztosító olyan szolgáltatása, amikor a biztosító rendszeres teljesítései közül a mindenkori utolsó teljesítés – pénzben vagy más egységben kifejezett – összege nagyobb vagy egyenlő a mindenkori utolsó teljesítést közvetlenül megelőző biztosítói teljesítés összegénél, ideértve azt az esetet is, amikor a biztosítói teljesítés összege igazolhatóan kizárólag a biztosítói teljesítés gyakoriságának és/vagy a folyósítás tartamának módosulása miatt változik.

Az előzőektől függetlenül, adómentes az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, akkor is, ha ezen a költségek a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel. Szintén adómentes a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék, vagy annak egyösszegű megváltása esetén a költségtérítő rész.

Az egyéb jövedelemnek nem minősülő adóköteles biztosítói kifizetésekre a kamatjövedelem szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a befizetett biztosítási díjat (kivéve a kockázati biztosítási díjrészt) meghaladó összeg kamatjövedelemnek minősül [Szja törvény 65. § (1) bekezdés d) pont].

Adókedvezmények

Az új szabályok alapján nem megfizetni

• egyszeri díjas biztosítások esetében a kamatjövedelem utáni adót, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, illetve a kamatjövedelem fele utáni adót, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be;
• rendszeres díjú biztosítások esetében a kamatjövedelem utáni adót, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 10. év elteltével vagy az után következik be, illetve a kamatjövedelem fele utáni adót, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be [Szja törvény 65. § (3) bekezdés].

Az előbbi kedvezmények nem alkalmazhatóak a sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak nem minősülő biztosításra és az erre a biztosításra történő díjfizetésre a biztosítás teljes tartama alatt – kivéve, ha az utolsó elvárt díjon felüli díjfizetés időpontjától számítva a kedvezmény feltételéül szabott idő már eltelt.

Fogalmak:

Nem minősül sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás, ha

• a biztosítási szerződésre a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (ideértve különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívüli díjat) történt, kivéve, ha a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal vagy díjtartalékkal együtt elkülönítetten tartja nyilván a biztosító; az így elkülönített összegeket – az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját tekintve a szerződés létrejötte időpontjának – az adókötelezettség megállapításakor úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot,
• a rendszeres díjak növelésének (indexálás) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.

---