Átírták az adórendszert

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Jövőre többe kerül a munkáltatóknak a cafeteria, környezetvédelmi termékdíj drágítja majd többek között a mosószereket, a szappanokat és az irodai papírt, népegészségügyi termékadó a szeszes italokat, míg jövedéki adó az otthon főzött pálinkát. Különadóznak a befektetési alapok, míg a nagy bolthálózatok ezúttal élelmiszer-felügyeleti díj formájában fizetnek többet a közös kasszába. A cégek számára hátrányosan változik a tao-törvény: szigorodik a nyereségminimum meghatározása és az elhatárolt veszteség szabályozása, valamint érdemben bővül a kapcsoltnak minősített vállalkozások köre. Az önkormányzatok által kiszabható adóknak alig emel gátat az adórendszer: a helyhatóságok szó szerint bármit megadóztathatnak. Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adótörvényeket.

A képviselők 128 igen szavazattal, 30 nem ellenében hagyták jóvá az adócsomagot kedd délelőtt.

Bár az adórendszer szerkezete nem változik, az fő adónemek sem módosulnak érdemben, a 2015-ös adótörvények áttekintése ezzel együtt nem egyszerű feladat: az eredeti javaslat 262 oldalas, az összegző módosító javaslat pedig 160 oldalt számlál. Lapunk ezzel együtt áttekinti a leglényegesebb változtatásokat.

A módosítás módosításának részletei

Megkímélték a cafeteriát

Durván drágult volna a cafeteria jövőre: az eredeti javaslat 13 százalékponttal növelte volna a béren kívüli juttatások közterhét, míg az elfogadásra váró módosítás sávos drágulást vezetne be. E szerint éves 200 ezer forintig a béren kívüli juttatások közterhei nem változnak (a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 százalék szja-t és 14 százalék eho-t, így összesen 35,7 százalék közterhet kell fizetni), míg 200 000 és 450 000 forint között a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás közterhe is ennyi marad. A 200 ezres határ felett nyújtott egyéb cafeteria, valamint a 450 ezres határ felett adott SZÉP kártya támogatás után már 27 százalék ehót kell fizetni, így az összes közteher mértéke 51,17 százalékra nő.

Emelik a reklámadót, egyszerűsítik az adminisztrációt

Az adótörvény 2015-től 40-ről 50 százalékra emeli a reklámadó felső kulcsát, vagyis a 20 milliárd forintot meghaladó reklámárbevétellel bíró cégeknek bevételük felét kell a költségvetésnek befizetniük. A módosítást az arányos közteherviselés elvével indokolja a törvény, ezzel együtt egyedül az RTL Klub adózik majd az új kulccsal.

Adminisztrációs könnyebbséget remél a kormány attól a december elsejétől életbe lépő változástól, hogy a NAV honlapján közzéteszi majd a jó adózók listáját, azaz azon cégek nevét, amelyek jogszerűen fizetnek, és amelyek jogszerűen nem fizetnek reklámadót. Így a reklámok megrendelői tudni fogják, hogy az adott közzétevőtől megrendelt reklám esetén terheli-e őket adókötelezettség, így ha a reklám közzétevője szerepel a listán, akkor a reklám megrendelője nem lesz a reklámadó alanya.

A módosítás nyomán akkor sem lesz adóköteles a reklám megrendelése, ha a megrendelő nyilatkozatot kér a közzétevőtől, ezt hitelt érdemlő módon (tértivevénnyel, vagy e-mail elolvasásáról szóló visszaigazolással) bizonyítani tudja, és mindezt (mármint a közzétevő nevét, a kommunikációt és a reklám árát) jelenti a NAV-nak.

Pontosították a befektetési alapok különadóját

Az elfogadott adótörvény a tervezettel szemben a kollektív befektetési formák különadó-kötelezettsége helyett a forgalmazó és a befektetési alap különadó-kötelezettségét állapítja meg. A forgalmazó önadózik, a befektetési alapoknál az alapkezelő állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót.

Az adó alapja a befektetési alapkezelő által kezelt alapok befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerinti értékét.

Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka, amelyet negyedévente, az éves adómérték egy negyedét figyelembe véve, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megfizetni.

Tovább terjed a fordított áfázás

A munkaerő-kölcsönzésre és az iskolaszövetkezetekre is kiterjeszti a fordított áfázást az adócsomag. A módosítás bezárja a szektorban az áfamegkerülést lehetővé tevő kiskaput, ami miatt eddig Kósa Lajos számításai szerint eddig mintegy 30-35 milliárd forintnyi áfától esett el a költségvetés.

Az adócsomag ezen pontja csak akkor léphet hatályba, ha az EU – hazánk egyedi kérelmére – engedélyezi a fordított adózás kiterjesztését.

További részleteket itt talál.

Mindenki érintett

Az adócsomag fenti, módosításokat módosító előírásain túl mindenkit érintő változásokat is tartalmaz. A környezetvédelmi termékdíj és az élelmiszerlánc felügyeleti díj emelkedése nyomán számos napi fogyasztási cikk, a népegészségügyi termékadó kiterjesztése nyomán számos szeszes ital lesz drágább. Nő a villamos energiára, a gázra és a szénre kivetett energiaadó mértéke, az otthon és a bérfőzdében lefőzött pálinka jövedéki adója. Az adócsomag mindenkit érintő pontjairól itt olvashat.

Három csapás a kereskedőkre

Az adócsomag három elemében is külön terheket ró a vállalatcsoportba tartozó, jellemzően külföldi kereskedelmi láncokra. Egy: a tervek szerint az iparűzési adó alapjának meghatározásakor az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke az árbevétel növekedésével egyre csökkenő mértékben lesz levonható. Kettő: jövedelem- (nyereség-) minimum számításakor jövőre már nem lehet figyelembe venni az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatások értékét sem. Három: az általuk fizetett élelmiszerlánc-felügyeleti díj alapja az árbevétel lesz, mértéke pedig sávosan nő: 500 millió forintig nincs díjkötelezettség, 50 milliárdig 0,1 százalék, azután pedig 50 milliárd forintonként 1-1 százalékkal nő a díj mértéke, míg 300 milliárd forint felett 6 százalékon éri el maximumát az új adó. További részleteket itt talál.

Így változik a társasági adózás

A nyereségminimum meghatározásának szigorításán túl az elhatárolt veszteség szabályozása is kedvezőtlenül változik a vállalkozások szempontjából. Kedvező módosítás viszont, hogy a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján nyújtott támogatás 50 százaléka csökkenti az adóalapot. További részletek itt.

Bővül a kapcsolt vállalkozások köre

Jövőre kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azok a cégek is, ahol bár tulajdonosi összefonódás nincs, az ügyvezető személye azonos. A változás jelentősen bővíti a kapcsolt vállalkozások körét, ami mindjárt január elején bejelentési kötelezettséget is jelent az érintetteknek, mivel az Art. szerint 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak, ha egy adóalany kapcsolt vállalkozásával szerződéses kapcsolatba lép. A kapcsolt vállalkozás új definíciója számos további következménnyel jár: ezekről itt olvashat.

Visszamenőleges adómentesség is van az adócsomagban

A vezető tisztségviselői feladatok ellátásával kapcsolatban kötött és a társaság által fizetett felelősségbiztosítás díja adómentes lesz, méghozzá visszamenőlegesen is. A kormány a változtatást az új Ptk. néhány rendelkezésével indokolja, így az szja-törvény módosítása szerint a felelősségbiztosítás díját nem kell bevételként figyelembe venni. Részletek itt.

Akár füstadó is jöhet

Az önkormányzat szó szerint bármit megadóztathat jövőre; az új adótörvény csak minimális korlátokat szab a helyhatóságoknak. A tervezet indokolása szerint az önkormányzatok által újonnan bevezethető települési adó nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – így akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik. További rendelet-alkotási korlát, hogy a települési adónak nem lehet alanya szervezet vagy vállalkozói minőségére tekintettel vállalkozó; egyéb adóztatási korlátot az önkormányzatok számára a települési adók kapcsán nem lesz. Részletek itt.

Jön a szappanadó

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben új környezetvédelmi szennyezői kategóriák vezetnek be, valamint kibővül a törvény tárgyi hatálya. A díj kiszámításának szabályai nem egyszerűek: a termékcsoportokat hat környezetszennyezési kategóriákba sorolják, amelyek súlyszámot kapnak, ezek alapján emelkedik sávosan a fizetendő összeg. A törvény hatálya alá tartoznak a tervek szerint januártól az egyéb műanyag termékek (pl .: művirág), az egyéb vegyipari termékek (mosószer, tusfürdő), az irodai papír, valamint a jelenlegi szabályozás hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikai berendezések. Minden részletet itt talál meg.

Adózni fog az otthoni pálinkafőzés

Meghátráltunk a pálinkafőzés szabadságáért folytatott szabadságharcban: az EU előírásainak megfelelően változik a bérfőzés és a magánfőzés szabályozása. A jelenlegi 200-ról 50 literre csökken a magánfőzés keretében előállítható párlat mennyisége, ezenkívül a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznának. A bérfőzés jövedéki adómértéke az eddigi adómentesség után az alkoholtermékek normál adómértékének felére nőhet, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint jövedéki adót kell fizetni. A magánfőzés esetében az előállított párlat után a magánfőzőnek évi 1000 forint átalányadót kell fizetnie. Részletek itt.

Családtámogatási akcióprogram indul

Az új akcióprogram néhány eleme már a jövő évi adószabályokban felfedezhető. Új intézkedés az első házasok adókedvezménye: 2015-től a házasságot kötők első gyermekük születéséig, de legfeljebb két évig havi ötezer forint adókedvezményben részesülhetnek, így két év alatt legfeljebb 120 ezer forint többletjövedelemhez juthatnak a friss házasok.

A lakhatási körülmények javítása érdekében az egygyermekes családok részére is igénybe vehető lesz a "szocpol", és nemcsak új, de használt lakás vásárlására és meglévő lakás bővítésére is. A támogatás maximális összege - a vállalt gyermekek számától és az igényelt lakástól függően - 3 millió 250 ezer forint lehet.

A nők munkába állását segíti, hogy a részmunkaidőben dolgozó kisgyermekes szülő után ugyanúgy 100 ezer forint bruttó bérig jár 2015-től a szociális hozzájárulási adókedvezmény a munkáltatóknak, mint a teljes munkaidősök esetében. Az akcióprogram részleteiről itt olvashat.

Lépnek az áfacsalások ellen

A láncolatos áfacsalások visszaszorítása érdekében a tételes áfaösszesítő jelentés értékhatára jövőre havi 2 millió forint helyett 1 millió forint lesz. Új vállalkozásoknak eleinte havonta kell majd áfabevallást készíteniük.

Új eszköz lesz a csalások elleni harcban a kormány kezében a januártól működésbe lépő elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, amelynek segítségével minden itthon szállított terméket nyomon követ majd az állam.

Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye

áfa 4.

Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat.

További információ és megrendelés >>

Különadózhat a dohányipar

Nem az adócsomag részeként, de az Országgyűlés elé kerül Szatmáry Kristóf fideszes parlamenti képviselő egyéni indítványa, amely rendkívüli egészségügyi hozzájárulás formájában szedne be több pénzt 2015-ben a dohányipari cégektől.

A törvényjavaslat szerint az egyszeri teher döntően a magyarországi dohánygyártókat és azokat a bejegyzett kereskedőket sújtaná, amelyek Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba. A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele lehet, mértéke sávosan emelkedik: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék - de legalább 30 millió forint -, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék. Az új díj legnagyobb fizetője várhatóan a piac két külföldi szereplője, a BAT és a PM lesz.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • mediáció_kézfogás_megegyezés

    A magyar vállalatvezetők 54 százaléka legalább egy olyan esetről tud, amikor korrumpálni próbáltak egy hivatalos szerv ügyintézőit, a cégvezetők 12-18 százaléka fogadna el, illetve mérlegelne egy korrupciós ajánlatot - derült ki az EY nemzetközi tanácsadó és könyvvizsgáló cég legutóbbi felmérésből, amit szerdán sajtótájékoztatón mutattak be Budapesten.

  • Cigaretta

    A nemzetközi bűnszervezet a X. kerületben működött. Több tonna dohányt és félmillió szál cigarettát is lefoglaltak. 

  • mezőgazdaság

    Az őszi mezőgazdasági munkák előtt a NAV elmagyarázza, miként kell szabályosan idénymunkást foglalkoztatni.

  • online pénztárgép

    Megjelent a Magyar Közlönyben a pénztárgép rendelet módosítása, amely szerint a korábban tervezett szeptember végi időpont helyett egységesen 2017. január 1-jétől lesz kötelező az online kassza használata. A pénztárgép használatára újonnan kötelezettek köre nem változik.

  • munkaerokolcsonzes

    A munkaerőköltség a munkavállalók foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi költséget magába foglalja, a munkaerő árát jelenti. Mint ilyen, igen nagy arányt képvisel a vállalkozások költségszerkezetében, így a munkaerőköltség nagysága egyértelműen befolyásolja a vállalkozás nyereségét, eredményességét és mind a külföldi, mind a belföldi vállalkozók, befektetők piaci döntéseit is nagyban orientálja. A munkaerő hatékony foglalkoztatása megköveteli a megfelelő ösztönzési rendszer alkalmazását, akár a bérrendszer, akár a béren kívüli juttatások területén. Természetesen a vállalkozások lehetőségei meghatározók a munkaerőköltség szintjének kialakításakor. A cikksorozat a munkaerőköltséggel kapcsolatos kérdéseket járja körbe.