Az adó- és vámügyek „szentélyei”


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adó- és vámügyekkel foglalkozó szervezetek, személyek köre igen széles. Számos írásban foglalkoztunk a meghatározó személyiségekkel, az adó- és vámtörténettel. A tevékenység végzésének helyszínei is érdekesek, azok az épületek, építmények, ahol ennek a sajátos pénzügyi területnek a boszorkánykonyhái működnek.


Az adó- és vámügyeket törvények szabályozzák, így természetesen az Országgyűlés a legfőbb döntéshozó testület ezen a területen, így a legfontosabb helyszín is az Országház.

Az adótörvények előkészítése igen „kifinomult” munkát követel meg az államapparátus ezzel foglalkozó szakembereitől, mivel a törvények tízmillió állampolgár életére gyakorolnak jelentős hatást, közel kétmillió adószámmal rendelkező személy és szervezet naponta kell hogy értelmezze, alkalmazza az adószabályokat, a befolyó adóbevételekből több ezer olyan feladatot lát el az állam, amelyek szintén mindennapjainkat befolyásolják. Ezt a tervezési munkát a Pénzügyminisztériumban végezték korábban, jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium olvasztotta magába ezt a területet is. Így a Minisztérium épülete is igen fontos helyszíne ezeknek a munkálatoknak.

Természetesen a végrehajtó szervezetek (főként az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), a Vám és Pénzügyőrség (VP), illetve jogutódjuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) javaslatait, észrevételeit is figyelembe veszik a tervezés, fejlesztés folyamatában, illetve más szervezetek is tesznek javaslatokat, de a legfőbb előkészítő munka a Minisztérium szakfőosztályain történik. (Sajátos törvénykezési módszer az egyéni képviselői előterjesztések rendszere. Ezek kidolgozásánál is sokszor veszik igénybe a szakapparátus segítségét.)

A végrehajtó szervezetek közül a legjelentősebb a NAV. Jól mutatja jelentőségét az általa beszedett mintegy 13 ezer milliárd forintot adó- és járulékbevétel, illetve a 20 ezret meghaladó állományi létszáma. Természetesen ennek a kisvárosnyi munkatársnak számos épületben biztosítanak helyet a munkavégzéshez. Ezek között vannak modern irodaépületek, XIX. századi paloták, korábban magánlakásként épült és átalakított épületek, de bármily furcsa, még volt katolikus templom és volt zsinagóga is megtalálható az épületállományban.

A Magyar Királyi Adóhivatal épületei Jászapátiban és Szatmárnémetiben

 

A vámtevékenységgel kapcsolatban három épülettípust érdemes megemlíteni. A Fővámpalotát, a budapesti vámhivatali épületeket, és a hídvám beszedéséhez kapcsolódó, a hídfőknél elhelyezkedő építményeket.

A Pénzügyminisztérium

A Pénzügyminisztérium az 1848. évi ún. áprilisi törvények elfogadását, illetve a kormánytagok kinevezését követően 1848. május 1-jén kezdte meg működését. Első minisztere Kossuth Lajos volt. Épületként a budai várnegyedben található Szentháromság téri ún. Kamaraépületet vették birtokba.

Az épület 1747-ben épült jezsuita főiskolaként, majd a rend feloszlatása után az egyetem teológiai kara működött benne. 1784-től (a környező épületekkel együtt) a magyarországi pénzügyigazgatás kormányszerve, a királyi kamara vette használatba, így logikus döntés volt az épületet minisztériumként hasznosítani.

A Pénzügyminisztérium épülete a XIX. században (Budai várnegyed – Szentháromság tér)

 

A szabadságharc bukását követően természetesen szó sem lehetett önálló pénzügyi igazgatásról, így egészen a kiegyezésig nem volt Magyarországon Pénzügyminisztérium se (természetesen pénzügyi tevékenység, így adóztatás is volt, de ezt a bécsi udvar közvetlenül irányította).

A kiegyezést követően 1867. június 1-jén ismét létrejött a Pénzügyminisztérium, ekkor a miniszteri posztot Lónyay Menyhért töltötte be. A minisztérium központi épülete továbbra is a Szentháromság téren lévő Kamaraépület volt, méghozzá egészen sokáig, a század végéig.

Az épületet a bővülő tevékenységi kör és létszám a század végére kinőtte, ezért azt lebontották (1900), a környező területeket felvásárolta az állam, és impozáns neogótikus pénzügyi palotát építettek a helyébe. A neogótikus stílust a téren elhelyezkedő egyéb épületek, különösen a Mátyás templom is indokolta. Az építést Fellner Sándor építész tervei alapján végezték, és 1905-ben felavatták az új Pénzügyminisztérium épületét.

A XX. század első éveiben épült pénzügyminisztériumi épület

 

Az épület művészettörténeti jelentőségéről kiváló elemzést adott Fónagy Zoltán (lásd a hivatkozott irodalomban):

A főhomlokzat mögött elhelyezett reprezentációs helyiségek kiképzését is ehhez az elképzeléshez alkalmazta, de fenntartás nélkül keverte az angol késő gótikus (Tudor) elemeket a francia késő barokkal (XVI. Lajos). A nagyobb tereket díszítő célzattal boltozta, felhasználva a különféle donga-, kereszt-, háló- és csillag-boltozatok széles palettáját. A 300 személyes bálterem, a márvánnyal burkolt, szobrokkal díszített aula, a faburkolatos, kandallós fogadó- és tanácskozótermek, a miniszteri szobák, a várakozó helyiségek fő jellemzője a reprezentativitásra való törekvés volt. A historizáló külső mögött ugyanakkor a legkorszerűbb épületszerkezeteket is felhasználta, pl. az udvari szárnyon elhelyezett, teljesen vasbetonból épített kilencszintes irattár esetében. A Pénzügyminisztérium épületét a századforduló építészetére jellemző bizonytalanság példájaként emlegeti a művészettörténet, amely ráadásul arányaival is kirítt a polgárnegyed kisvárosias léptékéből.

Épületbelső (helyreállítás után) a Szentháromság téri épületben

 

Ez az épület maradt egészen a II. világháború végéig a pénzügyek fő épülete, akkor viszont a bombázások következtében az épület egy része megsemmisült, romos állapotában hivatali munkára alkalmatlanná vált. Az épületet 1948 és 1962 között valamennyire helyreállították, viszont mind a külső neogót-stíluselemek, mind a belső díszítések jelentős részének helyreállítása elmaradt, alapvetően a pénzszűke, a leegyszerűsítés határozta meg a renoválási munkálatokat. A helyreállítást követően sok különböző célt szolgált az épület: működött benne a Műszaki Egyetem kollégiuma (az 1956-os forradalomban itt fogalmazták meg a diákság követeléseit), beat klub (Várklub), levéltár, turisztikai intézmény, hogy csak néhányat említsünk. 2011 óta Magyarság Házaként működik, találkozóhely, látogatóközpont és színes programok helyszíne egyaránt.

A Szentháromság téri épület jelenleg

 

A II. világháborút követően a súlyosan sérült Szentháromság téri épület helyett 1947-ben költözött a Pénzügyminisztérium a József nádor térre, az Alpár Ignác tervezte Magyar Általános Hitelbank korábbi épületébe. Az építésről 1909-ben döntött a Bank vezetése, Alpárnak a tervet többször is át kellett dolgoznia, de így is rekordgyorsasággal megvalósult a beruházás, a Hitelbank 1913-ban vette birtokba az épületet. A világháborút követő politikai és gazdasági változások során az épület állami tulajdonba került. Az ötemeletes (+magasföldszint és pinceszintek!), belsőudvaros, későeklektikus szecessziós banképület kiválóan alkalmas (volt?) a minisztériumi funkciók ellátására. Elhelyezkedése (Pest belvárosa, közel a Parlamenthez és egy sor más minisztériumhoz, közigazgatási szervhez), impozáns külseje, különösen a földszinti és első emeleti lépcsőházak, folyosók, helyiségek reprezentatív kialakítása vitathatatlanul méltó környezetet biztosított az pénzügyi feladatok koordinálására, tervezésére, ellátására.

A Pénzügyminisztérium / Nemzetgazdasági Minisztérium épülete a József nádor téren

 

Az épület jövőbeni sorsa – egyelőre – nem ismert. Többször is felvetődött külföldi befektetők részére történő értékesítése. Csak halkan jegyzi meg a szerző, hogy ez talán nem lenne szerencsés!

A díszterem

 

(A József nádor téri épületre vonatkozó egyéb adatokat lásd a feltüntetett irodalomban.)

A legújabb fejleményeket a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló 1837/2015. (XI. 24.) Korm. határozat tartalmazza, amely szerint a Kormány egyetért azzal, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanban kerüljön elhelyezésre Ezek szerint a pénzügyi igazgatás központja ismét visszatér régi helyére! Egy újabb kormányhatározatban (a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésének előkészítéséhez szükséges forrás biztosításáról szóló 1066/2016. (II. 25.) Korm. határozat) 1,5 milliárd forintot irányoztak elő az épület eredeti állapotnak megfelelő helyreállítása előkészítésének és megtervezésének érdekében. Természetesen a helyreállítás további jó néhány milliárd forintba fog kerülni az adófizetőknek. Határidőként 2017. december 31-ét határozták meg, amely igen ambiciózusnak tekinthető, de nem lehetetlen.

A Fővámpalota

Az önálló vámhatóság létrejöttéről korábban már értekeztem, így most csak – a teljesség érdekében – a vámtevékenység központi épületéről írok

A vámszervezet irányításának helyet adó Fővámház vagy Vámpalota Ybl Miklós tervei alapján épült 1870-74 között. A 9500 m2-es épület ma a Corvinus Egyetem épülete.

A budapesti Fővámpalota (ma Corvinus Egyetem) épülete

 

Magyarország Európai Unióba történt belépése ma már nem indokolja a vámtevékenységhez egy ilyen grandiózus épület biztosítását. A vámtevékenység, és persze a vámbevétel is a töredékére esett vissza az uniós tagságot megelőző évekhez képest. Az EU által visszaosztott vám- és cukorágazati hozzájárulás összege alig 11,8 milliárd forint, amely a központi alrendszer 17 ezer milliárdot meghaladó bevételi előirányzatának mindössze 0,06 százaléka! Igaz, hogy a vámosok/fináncok egyéb tevékenységet is végeznek (jövedéki ügyek fémkereskedelmi ügyek, pénzügyi nyomozás), de ezeknek nincs kapcsolatuk a vámtevékenységgel.

Budapesti vámházak

A XX. század elején Budapest bevezető útjain számos vámház épült. Különlegessége ezeknek az épületeknek, hogy külső megjelenésük nagyon hasonló. Az épületek jelezték a város szélét, ahol bizony tényleg megvámolták az árut szállítókat, nem kevéssé lassítva a forgalmat.

Vámház-épületek Budapesten

 

Ilyen épületek voltak (például) az Ecseri úton, a Váci úton, a Kőbányai úton, a Fehérvári úton, az Erzsébet királyné útján, a Kerepesi út mentén, vagy az Éles saroknál. Az épületek egy részét azóta lebontották, de több is áll még belőlük, igaz a funkciójuk megváltozott. Felújított állapotukban ezek sajátos ékkövek a fővárosban.

Egy szépen felújított vámház-épület az Ecseri úton

 

Nem minden vámház volt ilyen impozáns. Természetesen a „vidéki” vámházak kevésbé voltak szép épületek.

A hídvám szedését szolgáló építmények

A közlekedést szolgáló beruházások (hidak, alagutak, utak, csatornák, kompátkelő) sokba kerülnek. Ezek szinte kizárólag közösségi összefogással létesültek/létesülnek, főleg állami vagy települési beruházással. A beruházás megtérülésének sokáig alkalmazott eszköze volt, a létesítmények igénybe vevőitől díjat szedni. Magyarországon ennek ma már csak a gyorsforgalmi utakon fizetendő autópályadíj és a réven fizetendő díj a „maradványa”, de a világ sok országában ma is szednek díjat a beruházás megtérüléséig (még a fejlett országokban, például Norvégiában is).

A hidaknál a díjfizetést ún. hídpénzzel kellett teljesíteni (erről már írtunk korábban a reformkorról szóló több cikkben is), a hídfőnél felépített kis házikóknál. A hidakon ma már nem kell hídpénzt fizetnünk, így a házacskák szükségtelenné váltak. Fölöslegességük miatt ezeket lebontották, de szerencsére (és a műemlékvédőknek is köszönhetően) több ilyen épület is fennmaradt.

Vámszedőhelyek: Lánchíd, Szabadság(Ferencz József)-híd, Ráckeve Árpád-híd, Szeged közúti híd

 

Irodalom:

Banképület; Pénzügyminisztérium

Fónagy Zoltán: Szentháromság tér – Pénzügyminisztérium

József nádor tér 2-4.

Magyarország a XX. században – II. kötet, Bankvilág, pénzvilág (Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000)

Magyarság Háza – Magyarország kulturális központja

Múzeumok Éjszakája az NGM­ben – Az épület története

Pénzügyminisztérium épülete a Várban

 

 

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Árfolyam az áfában (XI. rész)

Az alkalmazandó árfolyam szolgáltatásimportnál eltér attól függően, hogy az ügylet teljesítési helyére milyen jogszabályi rendelkezés vonatkozik, míg adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén a Közösségen belüli termékbeszerzéshez hasonlóan alakul. Az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletekre speciális árfolyamszabály irányadó.