Az adópopulizmus kora jöhet el a briteknél

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A 2015. május 7-i  brit választás váratlan, 331 fős abszolút többséget és egyértelmű felhatalmazást hozott a hivatalban lévő konzervatív kormányfőnek, David Cameronnak, aki a következő öt esztendőben egypárti kormányt vezet majd. Mivel a miniszterelnöknek a saját pártja euroszkeptikus jobboldalán kívül nem kell majd más partner igényeivel foglalkoznia, a tory programból viszonylag jól modellezhető, mi vár a britekre – és az ott dolgozó európaiakra – 2015 és 2020 között.

Az új brit parlament május 18-án ül össze először, május 27-én pedig elhangzik a királynő hagyományos ülésszak-nyitó beszéde, amiből nyilván többet megtudhatunk az új kabinet rövid távú jogalkotási terveiről. Azt viszont már a tory program ismeretében kimondhatjuk, hogy ha David Cameron tartja ígéreteit, akkor a 2015-2020-as ciklus könnyen az adópopulizmus és a szociális ellátások megnyirbálásának időszakává válhat, miközben a legrosszabbul a harmadik országbeli, másodsorban pedig az uniós munkavállalók járhatnak.

Fellépés az adócsalás és az adóelkerülés ellen?

Ahogy minden nagy párt, a konzervatívok is ígéretet tettek arra, hogy harcolnak majd az adócsalás és az adóelkerülés ellen – ez Nagy-Britanniában is gyakori érv a „miből finanszírozzák majd az ígéreteiket?” kérdésre. Kétkedő elemzők azonban már a kampányban rámutattak (joggal), hogy a tapasztalat szerint még véletlenül sem szoktak annyi pénzt beszedni az adóelkerülő adófizetőktől, mint amennyit a pártok ígérnek (a toryk egyébként azt is mondták, hogy a nem brit állandó lakhellyel rendelkező, úgynevezett non-dom státuszú adózóknak is emelik a terheit, valamint fellépnek a visszaélések ellen). Egy adóelkerülést és adócsalást támadó program persze így is, úgy is kényelmetlen lehet az adófizetőknek, mert az adóelkerülés az adózás szürke zónája: sok esetben az adóoptimalizálás egyértelműen legális, csak éppen erkölcstelen (a kimeneteltől függetlenül nagy adminisztrációs költséget jelenthet, erőforrásokat köthet le, ha hadakozni kell az adóhivatallal az egyes adózási megoldások megítélése kapcsán). Tekintettel arra, hogy a toryk 2018-ig 30 milliárdnyi kiadáscsökkentést és a deficit felszámolását ígérték, nem mindegy, hogy sikerül-e beszedni azt az 5 milliárdot, amelyet az adóelkerülés elleni fellépéstől várnak. Ha nem, akkor az alábbi – a dolgozó polgároknak és a vállalatoknak alapvetően kedvező – tervek „gellert kaphatnak” és nőhet a nyomás a szociális rendszer további szorongatására is.

A számvitel nagy kézikönyve 2015 + 57 számviteli eset megoldása

  • érdekes számviteli példák
  • jogszabály alkalmazási tippek
  • döntési alternatívák
  • könyvelési lépések
  • ábrák és táblázatok

A népszerű szakkönyv áráért most az 57 számviteli eset megoldása című könyvet is megkapja!

Rendelje meg most a két könyvet egy áráért! >>

Majdnem adóbefagyasztás...

David Cameron ígérete szerint az új parlament törvényt fogad el a személyi jövedelemadó, az áfa, illetve a járulékok 2015-2020 közötti befagyasztásáról. Amennyiben a gazdasági környezet nem változik és nem kell pluszbevétel, akkor az adókulcsok módosításának tiltása nem jelent teljes mozgástér-szűkülést: a bázis, az adóalap, az adósávok mozgatásával kiszolgálhatók a költségvetési igények. Ha azonban érdemben változik az ország gazdasági környezete, Cameron elképesztően nehéz helyzetbe kormányozhatja pártját. Ha a parlamentnek mégis hozzá kell nyúlnia az adókulcsokhoz, az szimbolikusan a toryk fejére hullik majd vissza (és a szimbólumok rettentően fontosak: az idei választáson gyakorlatilag elvérző Liberális Demokraták elsősorban azzal navigálták magukat kedvezőtlen helyzetbe, hogy ígéretük ellenére hozzájárultak az egyetemi tandíjak emeléséhez).

… de inkább adócsökkentés

Ami az adóalapok és adósávok ügyét illeti, a toryk már a választás előtt utaltak rá, hogy 50 000 fontra emelnék a 40%-s adókulcs belépési pontját, kampány lévén azt is hozzátéve, hogy ezt eddig a Liberális Demokraták ellenállása miatt nem tudták meglépni (a 40%-os kulcs jelenleg 31 785 font jövedelemnél lép be). Ezzel párhuzamosan az adómentes sáv a jelenlegi 10 600 fontról 12 500 fontra emelkedne, ami azt jelentené, hogy a 30 órát dolgozó minimálbéresek nagy része nem fizetne személyi jövedelemadót (David Cameron miniszterelnök azt mondta, az intézkedés 26 millió embernek teremthet jobb helyzetet, viszont a teljes megvalósítást nem azonnal, hanem 2020-ra ígérte).

Adókulcs

Adósáv (a jelenlegi helyzet)

Adósáv (a tory javaslat)

Adómentes összeg

10 600 GBP (az 1938. április 6. előtt születetteknek és látássérülteknek több, 100 000 GBP felett keresőknek kevesebb)

12 500 GBP

20%

– 31 785 GBP

– 50 000 GBP

40%

31 786 GBP – 150 000 GBP

50 001 GBP – 150 000 GBP

45%

150 000 GBP

150 000 GBP

Forrás: www.gov.uk

Fontos módosítások máshol is

Az egymillió font érték alatti örökölt vagyonra 2017-től örökösödési adó- („haláladó”-) mentességet is ígértek a konzervatívok (házaspárok és regisztrált élettársak számára), cserébe a 150 000 font felett keresők több adót fizethetnek a nyugdíj-megtakarításaikra. Cameronék annak a lehetőségét is meglebegtették, hogy – a skót és a wales-i parlament adókivetési jogköreinek kibővülésével párhuzamosan – csak Angliára vonatkozó jövedelemadó-rendszert vezetnek be, vagyis de facto csökkentik a skót parlamenti képviselők jogát az angliai ügyekbe történő beleszólásra.

Migráció és szociális rendszer

Amellett, hogy a konzervatívok továbbra is a migrációs nyomás jelentős csökkentését ígérik (ismét csak csak néhány tízezer főt engednének be évente a mostani körülbelül háromszázezer helyett), a külföldiek szociális ellátásait is jelentősen meg akarják vágni (ez fontos, mert a 30 milliárdos kiadáscsökkentésből 12 milliárdot a szociális rendszernek kellene szállítania). David Cameron szavai arra utalnak, hogy a külföldiek elsődleges célpontjai lesznek a megszorításoknak: ők csak négy év után férhetnének hozzá a brit szociális rendszer szolgáltatásaihoz, az uniós polgárok pedig nem kapnának családtámogatást, ha a gyermekük nem Nagy-Britanniában él. A konzervatívok egyébként Brüsszellel is tárgyalásokat kívánnak folytatni a személyek szabad mozgásáról, s mivel a 2017-es uniós referendum nyomásgyakorlási eszközként működhet, arra lehet számítani, hogy a britek valamiféle engedményt kicsikarhatnak maguknak. Az elsődleges cél az, hogy a szociális rendszert tehermentesítsék (például a Nagy-Britanniába érkezők ne kaphassanak érkezésük után – vagyis járulékfizetés nélkül – munkanélküli támogatást és fél év után haza lehessen őket küldeni, ha nem találnak maguknak állást).

Vállalati adózás

Ha Ön nem alkalmazott, hanem cége van Nagy-Britanniában, akkor nem kell különösebben aggódnia: a konzervatívok azt ígérik, hogy megtartják a G20-ak legversenyképesebb vállalati adórendszerét, 20%-os szinten tartják a nyereségadót, viszont mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy – kétoldalú megegyezések révén – a nemzetközi vállalatoknak országról országra publikálniuk kelljen a jövedelmüket. A brit vállalati környezetet ugyanakkor nagy mértékben, és kifejezetten negatívan befolyásolhatja a 2017 végéig ígért uniós referendum: az üzleti világ és a brit gazdaság számára sokkal kedvezőbb lenne, ha Nagy-Britannia maradna a közösségben. A labda most azonban a politikusok térfelén pattog: Jean-Claude Juncker nyitottnak mutatkozott a tárgyalásra a választás után, így elsősorban az inkább uniópárti Cameron miniszterelnök politikai ügyességén múlik, képes-e a saját jobbszárnyának olyan szimbolikus győzelmet felmutatni Brüsszellel szemben, amely megnyerheti számára a referendumot.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • jog

    Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség. A változások közül az már eddig is ismert volt, hogy a jövőben a Kúria sokkal szélesebb körben mérlegelheti, befogadja-e a rendkívüli jogorvoslati kérelmet vagy sem. Ez a változás még nagyobb figyelmet kíván meg a vállalatoktól. A korábbi tervekhez képest további fontos döntés, hogy a késedelmi pótlék mértéke nem emelkedik jövő év január elsejétől, továbbra is a jegybanki alapkamat kétszeresét kell befizetnie az érintett vállalatoknak.  Ami az előzetes tervekhez képest szintén változatlan, az az új tények és bizonyítékok benyújtására vonatkozó korlátozás: emiatt az adózóknak sokkal tudatosabban és proaktívabban kell majd hozzáállniuk az adóellenőrzésekhez.

  • benzin

    Csökkenti bruttó 8 forinttal a benzin, és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol  - értesült piaci forrásokból az MTI. 

  • adatvédelem

    Fél év múlva itt az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR, amelynek célja, hogy az egyes tagállamokban egységesítse az adatvédelmi előírásokat. Az új szabályozás egyik lényeges eleme, hogy nagyobb betekintést biztosít a magánembereknek abba, hogy megfelelően bánnak-e az adataikkal, így például, hogy milyen jogalapon tárolja és használja fel egy vállalkozás azokat. A cégeknek ezzel párhuzamosan fel kell készülniük mind az elektronikusan tárolt, mind pedig a papíralapú adatok átlátható kezelésére, megfelelő tárolására és igazolniuk kell, hogy ezek birtoklására, kezeléséremegfelelő jogalapon kerül sor. Ha pedig ez már nem áll fenn, például mert a tárolásra már nincs szükség, akkorgondoskodniuk kell a szakszerű megsemmisítésükről.„Aki tegnap nem kezdte el a felkészülést, kezdje el ma!” – hangzott el jótanácsként egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

  • startup

    A startup vállakozások beruházói, az úgynevezett angyalbefektetők számára a december 9-én hatályba lépő kormányrendelet teremti meg az adóalap-kedvezmény igénylésének keretfeltételeit - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

  • Fotó: shutterstock

    A tavalyi és a hamarosan végződő 2017-es üzleti évet érintően is nyilatkozni kell a CbC (Country-by-Country) jelentésben érintett hazai vállalkozásoknak december 31-ig, ha el akarják kerülni az adóhatóság által kiróható súlyos bírságot, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.