Az adótörvények várható változásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adótörvények várható változásaival kapcsolatban jelenleg két törvényjavaslatra érdemes felhívni a figyelmet.


Az egyik a jövedéki adó módosításáról szóló T/10539. számú törvényjavaslat, a másik pedig az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításával foglalkozó T/10537. számú törvényjavaslat. Mindemellett a „háttér jogszabályok” módosításait is figyelemmel kell kísérni, hiszen nem szükséges minden esetben adótörvényt módosítani ahhoz, hogy a kifizetett jövedelmek, elengedett tartozások stb. a háttérszabályok változása miatt más adóztatás alá essenek. Más, a pénzügyek világát (is) érintő benyújtott törvényjavaslatokat is fellelhetünk azonban. Ezek alapján várhatóan változni fog a Munka Törvénykönyve, az államháztartás alrendszereiben dolgozók jogállásával, juttatásával kapcsolatos több jogszabály, a Polgári Törvénykönyv, a költségvetési törvény, a vagyon törvény stb. E cikk keretei között sajnos azonban még a tervezett adómódosítások részletes ismertetésére sincs mód, hiszen az egyik 117 oldal, a másik pedig 204 oldal terjedelmű, ám a változással érintett főbb területeket az alábbiakban foglaljuk össze figyelemfelhívó jelleggel.

A T/10539. számú törvényjavaslat, amely alapján várhatóan 2017. január 1-jén lép majd hatályba az új jövedéki adóról szóló törvény. A módosítások egy része a 2010/24/EU tanácsi irányelv jövedéki harmonizációja érdekében szükséges. Másrészt az energiaadó szabályozás új jövedéki törvénybe történő integrációjából adódóan is szükségesek módosítások. Ezen kívül a 2017-ben megszűnő kedvezményes lehetőségek kivezetése, valamint a cigaretta uniós adóminimumának teljesítésére vonatkozó derogáció hoz új rendelkezéseket. A változások várhatóan érintik többek között:

  • az adó- és adófizetési kötelezettség keletkezését,

  • az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés szabályait,

  • az adó-visszaigénylés lehetőségeit,

  • az engedélyek megadását, felfüggesztését, visszavonását,

  • az adóraktárak működését,

  • a kereskedői-, feladói-, felhasználói engedélyeket,

  • a jövedéki termék szállítását,

  • az adófelfüggesztési eljárás keretében történő jövedéki termék feladásának, valamint e termék átvételének szabályait,

  • a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék szállítását,

  • a csomagküldő-, valamint a kiskereskedelmi tevékenységet, továbbá

  • az eljárási szabályokat.

A T/10537. számú törvényjavaslat igen sok adómódosítást tartalmaz, amely alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása kiterjedhet:

  • a törvény értelmező rendelkezéseire (pl. kiküldetés, mezőgazdasági őstermelő, sportrendezvény, eltartott stb.),

  • a nyugdíjbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos lehetőségekre,

  • az adóelőleg-megállapítására,

  • az ingó-ingatlan vagyontárgy megszerzésére fordított összeg megállapítására,

  • az értékpapír-ügyletekre,

  • a tartós befektetési számlákkal kapcsolatos szabályozásra,

  • a béren kívüli juttatásokra,

  • az őstermelői tevékenységre,

  • a személyi jövedelemadó törvény mellékleteire.

Ugyanezen törvényjavaslat értelmében módosításra kerülhet a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben:

  • a kisadózó vállalkozások bevételének tartalma és időpontja,

  • a kisadózó vállalkozások által kapott támogatások kezelésére vonatkozó szabályozás,

  • a törvény kiegészül a pénztár mentesített értékére vonatkozó szabályozással, valamint pontosításra kerül, hogy mely esetben nem kell megfizetni a tételes adót,

  • változnak a kisvállalati adó választásának szabályai,

  • pontosításra kerül a kisvállalati adó alapjának meghatározása, különös tekintettel a módosító tételekre stb.

A törvényjavaslat alapján szintén módosulhat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény is. Vélhetően módosításra kerülnek majd:

  • a Tao törvény értelmező rendelkezései,

  • a jövedelem-(nyereség-) minimum meghatározása,

  • az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek,

  • az adóelőleg megfizetésének szabályrendszere, valamint

  • az adóról való rendelkezés szabályozása.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényt érintően a javaslat szerint pontosításra kerül a kártérítés, kártalanítás, sérelemdíj adóalap kezelése az adóalap megállapításakor.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény kapcsán a tervek szerint pontosításra kerül:

  • a gazdasági tevékenység értelmezése,

  • az ingatlanokkal kapcsolatos adómentesség kérdésköre,

  • az alanyi adómentesség értékhatárának számítása,

  • az adatszolgáltatásra vonatkozó értékhatár 1 000 000 forintról várhatóan 100 000 forintra csökken, valamint a törvény kisebb kiegészítéseket is tartalmazni fog.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény esetében vélhetően változni fog:

  • az adómentességre vonatkozó szabályrendszer,

  • pontosításra (korlátozásra) kerül a helyi önkormányzat adómegállapítási joga,

Sok módosítással érintett az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény is. Ezek közül megemlítendő:

  • az adókülönbözet megállapításának szabályváltozása,

  • a kockázatos adózói besorolás követelményrendszere,

  • az automataberendezések működtetésére felügyelete,

  • az áfa-alanyok adatszolgáltatása,

  • az adóellenőrzés részletszabályai,

  • a fizetési könnyítés, pótlékmentes részletfizetés szabályrendszere,

  • kibővülnek a végrehajtási szabályok.

Az említett törvényjavaslat kisebb módosításokat tartalmaz még a gépjárműadó szabályozására, az adózás rendjére, a reklámadóra és az ágazati különadókra vonatkozóan is. Ugyancsak változhat a vagyonátruházási illeték, a pénzügyi tranzakciós illeték, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira vonatkozó szabályrendszer is.

Bizton állíthatjuk tehát, hogy a szakmabéliek a következő esztendőre való felkészülés során sem maradnak tanulmányozni valók nélkül, így a szabályok kihirdetése után visszatérünk még a kérdéskörre.

A cikk szerzője Sándorné Új Éva okleveles adószakértő (GBA Consulting Kft.), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).