Az ajándék, az üzleti ajándék és az áruminta adózása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Írásunkban az ajándékhoz, az üzleti ajándékhoz és az árumintához kapcsolódó, személyi jövedelemadóval, általános forgalmi adóval és társasági adóval összefüggő kötelezettségeket részletezzük, kiegészítve néhány egyéb ingyenes ügylet adókötelezettségével.

Az ajándék fogalmát nem definiálják az adótörvények. Az Illetéktörvény is a Polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseihez nyúl vissza. A Ptk. 579.§ (1) bekezdése szerint ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Ajándékozásnak minősül minden olyan ügylet, amelynek eredményeképpen az egyik fél (ajándékozó) vagyona csökken, a másiké (megajándékozotté) pedig nő. Az ajándékozás legfőbb jellemzője az ingyenesség. Az ajándékozás tárgya bármi lehet: ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog, vagy annak gyakorlásának ingyenes átengedése; valamint az is ajándéknak tekintendő, ha valaki az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül lemond.

I. Személyi jövedelemadó-kötelezettség

1. Az ajándék

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja-tv.) 4.§ (2) bekezdése bevételnek tekinti a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben és nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni értéket. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül többek között, amelyek jellemzően ajándékként is előfordulhatnak:

• az utalvány (a kereskedelmi utalvány, jegy, bon, kupon, egyéb tanúsítvány, amely árura vagy szolgáltatására cserélhető);
• dolog, szolgáltatás.

A juttatás értékének meghatározása az ajándék esetében lényeges, mivel annak természetéből adódóan annak tárgyiasult formája a legelterjedtebb. Az Szja-tv. 5. § (4) bekezdése a nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében bevételnek tekinti a vagyoni érték megszerzésének időpontjára megállapított szokásos piaci értéket.

Szokásos piaci érték az Szja-tv. 3.§ 9. pontja szerint: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének.

Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható.

1.1. Az adókötelezettség keletkezése ajándék juttatása esetén

Az Szja-tv. 9.§ (2) bekezdésének b) pontja értelmében egy dolog, tárgy (ideértve az ezekre beváltható utalványt is) megszerzésének időpontja a tulajdonjog megszerzésének napja. Ha a tulajdonjog megszerzését a birtokbavétel megelőzi, akkor a szerzés napja az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette.

Az adókötelezettséget a magánszemély megajándékozottnak történő átadás keletkeztet.

Igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az Áfa-tv. rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem). Azonban, ha a szolgáltatás juttatója nem azonos azzal, aki a szolgáltatást nyújtja, a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napját kell szerzési időpontnak tekinteni.

Például, ha valaki egy két éjszakára szóló szállodai elhelyezést kap ajándékba, akkor szolgáltatás ajándékozásáról beszélünk. Abban az esetben, ha a szállás az átadás után bármikor igénybe vehető, akkor az adókötelezettség az ajándék átadásakor keletkezik. Ha a szállás egy meghatározott időtartam alatt használható fel, akkor az adókötelezettség a megadott időintervallum első napján keletkezik.

1.2. Adómentes ajándékok

A mindennapokban senkinek nem jut eszébe, hogy adót fizessen a születésnapi ajándékok vagy a névnapi virágcsokor után. Szerencsére ezt a jogalkotó is így gondolja, így az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7. 2. pontja szerint egyéb indokkal adómentes a magánszemély részére más magánszemélyek által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték, azaz az ajándékok.

Nem alkalmazható a rendelkezés, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik. Így abban az esetben, ha az ajándék valójában egy ügylet ellenértékeként szolgál, akkor nem ajándékozásról van szó, és az ügylet sem minősül adómentesnek.

Abban az esetben, ha az ügylet nem felel meg az adómentesség feltételeinek, akkor a juttatás a felek közötti jogviszonynak megfelelően válik adókötelessé az Szja-tv. 2.§-ának (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A juttatás értékét és az adókötelezettség keletkezésének idejét az 1. pontban leírtak szerint kell meghatározni.

A 7.2. pont rendelkezése kiemelten hangsúlyozza, hogy nem minősül adómentes juttatásnak a magánszemély által, hálapénz címén megszerzett vagyoni érték.

A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az a juttatás, amelyet az államháztartás – a juttatás forrása alapján akár közvetetten is – valamely alrendszeréből, egyházi forrásból, illetőleg a közoktatási intézmény saját bevételéből a közoktatásban vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek, tanuló a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny alkalmával kap. Ez a rendelkezés biztosítja az iskolai könyvjutalom adómentességét is. (Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja)

Az államháztartás alrendszeréből származik a juttatás, ha annak fedezete a központi költségvetés valamelyik fejezetéből származik.

Egyházi forrásról akkor beszélünk, ha az Eh-tv. mellékletében nevesített egyház a juttató.

Adómentes ajándékot adhat a helyi és/vagy nemzetiségi önkormányzat, az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, és az az egyház is az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.35. pontjában szereplő feltételek mellett.
A rendelkezés akkor tekinti adómentesnek a juttatást, ha az a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport-, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben – résztvevőnként azonos értékű, ajándékra terjed ki.

Például az Eh-tv. mellékletében felsorolt egyház lelkészi hivatala által szervezett családi napon a résztvevőket megvendégelik a helyben főzött gulyással, és minden család egy kisebb ajándékcsomagot kap, melyben felnőtteknek és gyermekeknek szóló kiadványok vannak. Ebben az esetben a vendéglátás és az ajándék is adómentes juttatásnak tekintendő.

Speciális juttatói kör által adott ajándékok esetét is szabályozza az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.19. b) pontja. Ez a rendelkezés mentesíti az adófizetési kötelezettség alól

• a köztársasági elnök,
• az Országgyűlés elnöke,
• a miniszterelnök,
• a külpolitikáért felelős miniszter,
• a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter

által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátást (ételt, italt) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat (utazást, szállást, szabadidőprogramot), valamint az általuk vendégül látott személyeknek adott ajándékot is.

1.3. Egyes meghatározott juttatások körében adható ajándékok

1.3.1. Csekély értékű ajándék

Csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű, 2013-ban maximum 9800 forint értékű termék, szolgáltatás.

Egyes meghatározott juttatásnak minősül a legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, amelyet juttathat

• a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának,
• a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának,
• a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának,
• a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak. [Szja-tv. 70.§ (3) bekezdés a) pontja]

Ugyancsak csekély értékű ajándékról beszélünk, ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme.

Ilyen eset lehet, ha egy cég olyan marketingakciót szervez, ahol annak a 100 érdeklődőnek küld 5 ezer forint értékű ajándékcsomagot, akik regisztráltak a megadott internetes webhelyen, és az ott feltett kérdésekre helyesen feleltek.

A csekély értékű ajándék kedvezményes adózása akkor biztosított, ha a juttató a juttatásokról – arról hogy kinek a részére, milyen összegben, hány alkalommal adott – nyilvántartást vezet.

Munkáltató: az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén – a munkavállaló kölcsönbe adójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője.

Az Szja-tv. 70.§ (3) bekezdésének b) pontja összetett szabályt tartalmaz, amely ingyenes juttatások esetén szabályozza a juttató adókötelezettségét.

Egyes meghatározott juttatás az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet.

Tipikusan az automatákat érdemes itt megemlíteni, hiszen egy edzőteremben felállított üdítőautomata esetében, amelyből minden vendég korlátlanul ihat frissítőt, nehéz lenne megmondani, hogy melyik vendég vagy alkalmazott hány pohár italt fogyasztott el az adott hónapban.

Egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles az az ajándék is, amelyet magánszemélyek – ezek körébe az üzleti partnereket is beleértve – részére szervezett vendéglátás vagy szabadidőprogram keretében adnak át a meghívottaknak.

Az ajándék értékét ebben az esetben is meghatározza az Szja-tv., egyedi értéke nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát (24 500 forint).

Példa

Ha egy zártkörű divatbemutató után, amelyen részt vettek üzleti partnerek és a bemutató tervezők munkái iránt érdeklődő, korábban regisztrált magánszemélyek is, fogadást tartanak, amelyen a vendéglátás végén távozáskor minden résztvevő kap egy 20 ezer forint értékű kitűzőt vagy medált, akkor azután a kifizető egyes meghatározott juttatásként teljesíti az adókötelezettségét.

Egyes meghatározott juttatás az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás is, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá.

Ilyen eset lehet az, amikor egy üdítőital-gyártó cég a nyári kánikula idején a főváros számos forgalmas pontján felállított standokról, melyen hatalmas feliratokkal reklámozzák a céget, fél literes ásványvizet kínál minden arra járónak.

Meg kell említeni, hogy a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjt.) hatálya alá tartozik például az ajándéksorsolás. Így az a cég, amely ajándéksorsolás keretében kívánja népszerűsíteni termékeit, a nyertesnek adott nyeremény után az Szja-tv. 76.§-a alapján teljesíti az adókötelezettségét.

Az Szja-tv. által egyes meghatározott juttatásokként definiált juttatások esetében hangsúlyozni kell, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

1.4. Az egyes meghatározott juttatások adókötelezettsége

Az egyes meghatározott juttatások után az adókötelezettség a kifizetőt terheli. Egyes meghatározott juttatások esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese. Az adó értéke 16 százalék.

A juttatási utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, abban az esetben minősül egyes meghatározott juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei is megfelelnek az Szja-tv. 70 §-ában foglalt egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó rendelkezéseinek.

Egyes meghatározott juttatásként tehát probléma nélkül adható könyv, ruházati és sportszerutalvány. Az olyan utalvány viszont, amely egy bevásárlóközpont bármely üzletében, vagy egy országos áruházlánc üzleteiben szabadon felhasználható bármely tetszőleges árucikkre, már nem felel meg a Szja-tv. rendelkezéseinek.

Az egyes meghatározott juttatások után az adót a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.

Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCII. törvény (Art.) 31.§ (2) bekezdése szerint a 1308. számú bevallást a juttatást követő hónap 12-ig kell benyújtani. Az egyes meghatározott juttatások után a kifizetőt terhelő adó összegét a 1308A-01-01 lap 2. sorában kell szerepeltetni. A fizetési kötelezettséget is ezen időpontig kell teljesítenie a kifizetőnek.

Az egyes meghatározott juttatások után a kifizetőt egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége is terheli az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho-tv.) 3.§ (1) bekezdésének ba) pontja alapján. A rendelkezés a kifizető részére 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget ír elő az adóévben kifizetett, juttatott béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja-tv. 70.§) adóalapként meghatározott összege után.

Dr. Székely Zsuzsanna, dr. Németh Nóra, dr. Benyovszky Zsombor az Ádó-szaklap 2013/11. számában megjelent cikkéből tájékozódhat az üzlet ajándék után teljesítendő adófizetési kötelezettségekről, az áruminta adózásáról és az is kiderül, mi számít adománynak.

---