Az általános forgalmi adó levonhatósága


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rengeteg szabály szerepel az általános forgalmi adóról szóló törvényben arra vonatkozóan, hogy mely esetekben nem lehet levonásba helyezni az előzetesen felszámított általános forgalmi adót.


Általános szabályként tekinthetünk a törvény 120.§-ában megfogalmazott azon előírásra, hogy az adóalany az áfát olyan mértékben vonhatja le a fizetendő adóból, amilyen mértékben a terméket, illetve szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.

A törvény a 2008. évi bevezetésekor egy nagyon modern jogszabálynak volt tekinthető, de teljesen átalakította az adózással foglalkozó szakemberek – akik nem jogászok – munkáját. Az érthető szövegezés helyett a törvény állandóan más törvényhelyek számozására hivatkozik, ami nagyon megnehezíti a szabályok értelmezését. Sokan még ma is kínlódnak vele. Például: „Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást a 89. és 92. §, a 93. § (2) bekezdése, valamint a 98-117. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.” Egy felsorolás sokkal inkább segítené a jogszabály gyakorlati alkalmazását. Arról nem is beszélve, hogy amikor a vállalkozó azt kéri a könyvelőtől egy szabállyal kapcsolatban, hogy tessék nekem megmutatni, hol van ez leírva a törvényben, akkor a bemutatás, megértetés nagyon-nagyon nehézkes. Folytatva a példát, még jobban érzékelhető lesz az értelmezés nehézsége, ha az előbbi jogszabályhely utalása alapján, megnézzük a 117.§-t. Eszerint, „abban az esetben, ha

a) a termék a 111. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett vámjogi helyzetének megszűnésével, illetőleg

b) a terméknek a 111. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 112. § (1) bekezdésében említett eljárások hatálya alóli kikerülésével

annak importja történik az 54. § értelmében, és egyúttal annak értékesítése, illetőleg Közösségen belüli beszerzése is történik, a termék értékesítése, illetőleg Közösségen belüli beszerzése mentes az adó alól.”

A könyvelő ezt hiába mutatja a vállalkozónak. Tény, hogy ez a törvényszöveg jogilag így pontos, de a gyakorlatban használhatatlan. S amikor a NAV írásban tájékoztat, magyaráz, akkor ezt a szöveget másolja ki. Ez nem segítség, hanem borzalom.

Iratkozzon fel napi cikkértesítőnkre
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Az általános forgalmi adó levonására vonatkozó szabályokat a törvény VII. fejezete tartalmazza. Persze ez nem jelenti azt, hogy a jogszabály más részei ne tartalmaznának a levonásra vonatkozó előírást.

Érdekes esetek körét képezik az ún. ingyenes ügyletek az áfa-rendszerbeli kezelés során. A termék vagy szolgáltatás ingyenes átadása másnak, általában nem jelent adóköteles gazdasági tevékenységet. Mégis előfordulhat az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonása.

Az ingyenes ügyletek alapvetően két fő csoportra oszthatók:

  • Az ingyenes átadások egyik csoportjába tartozó termékek vagy szolgáltatások beszerzésekor már eleve tudjuk, hogy ezeket térítés nélküli átadásra szánjuk. Ilyenkor az adólevonás feltételei nincsenek meg, ezért a beszerzéskor előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem vonható le a 120.§. miatt. Tekintettel arra, hogy ezen termékek vagy szolgáltatások ingyenes átadási célú beszerzésekor az adóalanyt áfa-levonási jog nem illette meg, így a 11. és a 14.§ alapján az átadáskor fizetendő áfa sem keletkezik.

  • Az ingyenes ügyletek másik csoportjánál a beszerzéskor még nem tudjuk, hogy a terméket vagy a szolgáltatást ingyenes átadás céljából szereztük be. Ezért az adólevonási feltételek megléte esetén beszerzéskor az áfa levonási jogosultság alapján megtörtént a levonás. Ilyenkor viszont az ingyenes átadáskor alkalmazni kell a 11. és 14.§-okat, vagyis fizetendő áfa keletkezik.

Megjegyzem, hogy léteznek ettől eltérő, az általános forgalmi adóról szóló törvényben külön szabályozott térítés nélküli átadások is (például: közcélú adomány, áruminta, kis értékű termék).


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.