Az egészségügyi hozzájárulás 2010-ben

2010-től a tételes egészségügyi hozzájárulás megszűnik ugyan, a százalékos egészségügyi hozzájárulás viszont szélesebb körben fogja terhelni a vállalkozásokat, mértéke pedig jelentősen emelkedik, egységesen 27 százalék lesz. Kovácsné Álmosdy Judit cikke az Adóparadicsom Magazin 2009/12. számában jelent meg.
Megszűnik a tételes eho

Az ún. tételes egészségügyi hozzájárulást – a fix összegű 1950 forintot – a kifizetők, munkáltatók, foglalkoztatók már hosszú évek óta, konkrétan 1999 óta fizetik az 1998. évi LXVI. törvényben előírt szabályok szerint. Havi 3600 forinttal indultunk, azután emelkedett az összeg, végül 2005. november 1-től csökkent 1950 forintra. A tételes eho a foglalkoztató költsége volt. 2010. január 1-től ez a fizetési kötelezettség megszűnik.

A kifizető százalékos eho-ja 11-ről 27%-ra emelkedik

Valójában az egészségügyi hozzájárulás 2010-től kizárólag százalékos fizetési kötelezettség lesz. A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a törvényben meghatározott jövedelemfajták után. Melyek ezek a jövedelmek? A személyi jövedelemadóról szóló törvényben szereplő megfogalmazásokat használva gyűjti csoportba a törvény az eho-alapot képező jövedelemfajtákat, amelyek után 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Alapelvnek tekinthető az a megállapítás, hogy ha valamely jövedelem társadalombiztosítási járulékköteles, akkor nem terheli egészségügyi hozzájárulás. Ugyanez fordítva is igaz, ha nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, akkor egészségügyi hozzájárulást viszont kell. A törvényalkotók indoklása szerint ezért hozták azonos szintre az eho-t a társadalombiztosítási járulékkal.

Főszabályként (azért használjuk ezt a kifejezést, mert mindig lehetnek kivételek) egészségügyi hozzájárulást kell fizetni

  • a) az összevont adóalapba tartozó jövedelmek közül
  • aa) az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
  • ab) a vállalkozói kivét és a kivét-kiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködői-díjkiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, - a társadalombiztosításról szóló törvényben (Tbj.) meghatározott - tevékenységre jellemző kereset tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó része után, valamint
  • b) külön adózó jövedelmek közül
  • ba) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke,
  • bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem,
  • bc) az egyösszegű járadékmegváltások,
  • bd) a kisösszegű kifizetések
után.

Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség - ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is - keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.

Mentes továbbá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.

Az ab pont megfogalmazása érthetetlen

Leegyszerűsítve a következőről van szó. Lényegében egy komplett rendszert találtak ki az egyéni és a társas vállalkozók részére annak érdekében, hogy sehogy se tudjanak kibújni a személyes jövedelmük közterhei alól, illetve annak jelentős csökkentésével ne élhessenek. Mind az egyéni vállalkozótól, mind pedig a személyesen közreműködő társas vállalkozótól elvárják, hogy annyi jövedelmet valljon be a havi járulékbevallásában, mint amennyit a hasonló tevékenységet végző munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók bevallásai mutatnak.

A társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint a társas vállalkozó társadalombiztosítási kötelezettségei a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelme alapján fizetendők, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után kell befizetni. Ha a személyesen közreműködő tag havi bevallott járulékalapja nem éri el a tevékenységére jellemző keresetet, akkor a tényleges jövedelme lesz a járulékalap. Minimumkövetelmény azonban az, hogy legalább a minimálbér után fizesse meg havonta a járulékokat (lásd 27. §). Az egyéni vállalkozókra vonatkozó hasonló szabályozást a 29.§-ban találjuk.

Szintén mindkét vállalkozóra igaz, hogy a tevékenységre jellemző kereset nem a vállalkozás tevékenységét jelenti, hanem a magánszemély tag tényleges tevékenységét (például a FEOR szám szerint) a cégben. Például egy festéssel és mázolással foglalkozó betéti társaságban a személyesen közreműködő beltag festőnek a tevékenységére jellemző keresete a FEOR szám szerinti festő keresetéhez viszonyítható.

A személyi jövedelemadóban egy olyan rendszert alakítottak ki a vállalkozók számára, hogy ha a havi jövedelmük nem éri el a piaci keresetet, akkor év végén az osztalékból kell azt – a vállalkozói kivétet, illetve a személyes közreműködési díjat – kiegészíteni, átalakítva annak személyi jövedelemadóját. Ezt hívjuk kiegészítésnek. Ezáltal a havi bevallott jövedelem és a kiegészítés együtt képezi a tevékenységre jellemző keresetet.

A társadalombiztosítás azonban nem tud mit kezdeni a kiegészítéssel, mert azt csak az eltelt évet követően – először 2011-ben – számítjuk ki. Ezért a kiegészítés után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ennek ellensúlyozására született az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3.§ (1) bekezdésének „ab” pontjában az a szabály, hogy a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapja feletti kereset (ez a kiegészítés!) után a kifizető 27% egészségügyi hozzájárulást fizet. Tehát, ha megkerülted a társadalombiztosítási járulékfizetést, akkor fizess eho-t. A kiegészítés intézménye a személyi jövedelemadó rendszerében azonban csak akkor működik, ha év végén van nyereség. Az egyéni vállalkozóval nincs probléma, mert ő minden év végén leadózza az összes jövedelmét. Gondoljanak az osztalékalapra!

Tehát az egyéni vállalkozó előtt 2010-től két út van:

  • vagy személyi jövedelemadót és járulékot fizet a piaci kereset (tényleges jövedelme) után, és esetleg osztalékalapja sem marad,
  • vagy személyi jövedelemadót fizet a minimálbér vagy nagyobb összeg után, s ennek befizeti a járulékait is, majd év végén az osztalékából kiegészíti ezt a piaci keresetre, és a kiegészítés után 27%-os eho-t fizet. (Véleményem szerint ez a rosszabb megoldás, mert a vállalkozói kivét kiegészítése nem számít bele a nyugdíjalapba. Legalábbis még nem láttam ilyen rendelkezést. Az egészségügyi hozzájárulást pedig az egészségügyi szolgáltatások fedezetének kiegészítésére fizetjük.)

A Tbj. 29/A. § (1) bekezdése értelmében, az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó a járulékokat (magánnyugdíj-pénztári tagdíjat) a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Az eva adózó egyéni vállalkozó a havi bevallásában a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

A társas vállalkozó viszont megteheti azt, hogy nyereséges ugyan a cég, de úgy döntenek a tulajdonosok, hogy mégsem fizetnek osztalékot, nehogy alkalmazni kelljen a kiegészítés intézményét. Tehát megkerülhetnék a járulékfizetést. Ezt a kiskaput viszont bezárták azzal, hogy az általam látens osztaléknak nevezett – ki nem fizetett, jóvá nem hagyott osztalék – után is kell 27% egészségügyi hozzájárulást fizetni a tevékenységre jellemző kereset mértékéig, a tulajdonrész arányában. Ezzel a kör bezárult. Irreális lenne az adóellenőrzésre történő kiválasztás során, ha ezentúl minden vállalkozás veszteséges lenne.

Látens osztalék utáni kifizetői eho

2010-től új szabály, hogy a társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de nem tették meg a személyes közreműködési díjkiegészítés elkerülése miatt. Maximum a pozitív adózott eredménynek a személyesen közreműködő tag részesedésével arányos része után kell megfizetni az eho-t akkor, ha a tag nem fizette meg a járulékokat a tevékenységére jellemző kereset után, de csak a bevallott és a megkíván kereset különbözete képezi a 27%-os egészségügyi hozzájárulás alapját.

Az így megállapított egészségügyi hozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az eho-törvény 3. § (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulás-alap együttes összegét.

Ez a jogalkotók magyarázata alapján azt jelenti, hogy a kifizetőnek akkor is meg kell fizetnie a 27%-os egészségügyi hozzájárulást a tevékenységre jellemző keresetdifferenciára, ha azért nem hagyott jóvá a gazdasági társaság osztalékot, hogy a személyesen közreműködő tagok járulékalapját ne kelljen abból kiegészíteni (járulékelkerülés). Ez a szabály az evás társaságokra nem vonatkozik.

Figyelem! A társas vállalkozás fogalmát ebben az esetben a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 33. pontjának megfelelően kell értelmezni. Eszerint társas vállalkozás: „a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.”

Megfontolásra érdemes kérdés az evások egy részénél

Megfontolásra érdemes kérdés a bevételi nyilvántartást vezető evásoknál az, hogyan fogják bizonyítani, hogy mennyi a tényleges keresetük, amely járulékalapot képezhet, hiszen csak a bevételeikről vezetnek nyilvántartást. Ebben az évben már megszoktuk azt, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó bevételi nyilvántartást vezető adóalanyoknak a költségszámláikat el kell tenniük. Ennek segítségével kalkulációt készíthetnek arra vonatkozóan, hogy mennyi az adott hónapban a pénzforgalmi haszon, és ez milyen kiadásoknak jelenti a fedezetét. Lehet, hogy újra könyvelni fogunk?

Megmaradt a magánszemély által fizetendő 14%-os eho is

Az előzőektől független volt eddig is a magánszemély által fizetendő egészségügyi hozzájárulás egyes jövedelemfajták esetében. Egyéni eho-nak is neveztük, mert a jövedelemből kell levonni. Ezek a következők:

  • 1.) a vállalkozásból kivont jövedelem,
  • 2.) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
  • 3.) a 25 százalékos adóterhet viselő osztalék, valamint a vállalkozói osztalékalap,
  • 4.) az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
  • 5.) és az ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem.

A teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a magánszemély mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az ekho szerint megfizetett egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a felsorolt jövedelmek után megfizetett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ).

Kovácsné Álmosdy Judit



Forrás: Adóparadicsom Magazin 2009/12. szám

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • autópiac

    Júniusban 17,5 százalékkal több, 7348 személyautót helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban, az első fél évben megjelent új autók száma 12,1 százalékkal, 37 025-re nőtt - közölte csütörtökön a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE).

  • pénz

    A kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteknél kulcskérdés az alkalmazott árak piaci jellegének bizonyítása, melyhez több módszer közül lehet választani. Mikor lehet egyszerre több módszert is alkalmazni és mire kell figyelemmel lenni ilyen esetben?

  • tej

    Az uniós áfaszabályok kijátszásával hozott forgalomba Szlovákiából származó tejet az a céghálózat, amelyet a NAV adóellenőrei göngyölítettek fel Budapesten. Az esetet feltáró adóigazgatóság feljelentést tett a NAV pénzügyi nyomozóinál bűncselekmény gyanúja miatt.

  • naptár

    2016-ban két szombaton kell csak dolgoznunk, de csak két négynapos hétvégére számíthatunk.

  • bankkártya

    Vajon a pdf-ben érkezett számla maga a számla, vagy csak annak képe? Az így kapott számlákról mindent megtudhat az ABT Treuhand csoport blogbejegyzéséből.

Ajánló

  • Március 15-éig kell befizetni a helyi adók előlegét, illetve első részletét, május 31. pedig a helyi iparűzési adó bevallásának határideje. Letölthető táblázatunkból településenként, illetve fővárosi kerületenként megtudhatja, hogy az egyes önkormányzatok 2009-2015 között milyen helyi adókat és milyen mértékben vetettek, illetve vetnek ki.

  • A 10 leggyakrabban használt magyar adójogszabály fordítása angol és német nyelven
  • Összefoglaló anyag: Bejelentés, regisztráció, kockázati biztosíték, büntetések.

Szaklap ajánló