Az ingó dolog értékesítésének szabályai

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Sok évvel ezelőtt újsághirdetésekben kínálták eladásra az otthon megunt, kinőtt, feleslegessé vált holmit az emberek, újabban pedig külön erre szakosodott weboldalakon keresgélhetnek az érdeklődők. Az ingó értékesítés szabályai azonban túlmutatnak az internetes „adok-veszek”-en, ezért érdemes a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályait feleleveníteni.

Az adókötelezettség keletkezését, annak fennállását nem befolyásolja az a körülmény, hogy az eladásra szánt ingóságot újságban, szórólapon vagy interneten hirdetik meg eladásra, és az sem, hogy az adásvétel internetes portálon keresztül, piacon vagy bármely más helyen, például a magánszemély lakásán jön létre. Az ingóságok értékesítése során főszabály szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 58. §-ának rendelkezéseit kell alapul venni a jövedelem megállapítása során, de körültekintően kell eljárni, mert a körülmények eltérő szabályok alkalmazását is indokolhatják.

Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa) (Szja tv. 3. § 30. pont). Nem tekintendő ingónak pl. a pénz (valuta), részvény, kötvény.

1. Bevétel

Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen:

–   az eladási ár,

–   a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint

–   az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában a jövedelem megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni.

Adómentességek az áfa rendszerében

A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.

Az áfa kiskönyvtár sorozat kötetei most elérhetőek a kettőt fizet, hármat vihet akció keretén belül is! Az akció részleteiért kattintson ide!

Megrendelés >>

 

2. A jövedelem megállapítása

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket:

–   a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

–   az értéknövelő beruházásokat;

–   az átruházással kapcsolatos kiadásokat.

Nem lehet levonni azokat a költségeket, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt az értékesítő magánszemély.

2.1. A megszerzésre fordított összeg

Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény vagy más bizonylat szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben meghatározott érték.

Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított összeg a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték. Ha a kérdéses ingóság nem szerepelt a hagyatékátadó végzésben, nem szabtak ki ezzel kapcsolatban illetéket, akkor az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke lesz a megszerzésre fordított összeg. Ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szerinti műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség ajándékozással történő szerzése esetén, ha az adóhatóság nem szab ki illetéket, a magánszemély döntése alapján az átruházásból származó bevétel 75 százaléka vagy az az igazolt összeg tekinthető megszerzésre fordított összegnek, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne. Az Áfa tv. 8. számú melléklete a következők szerint határozza meg a műalkotásokat, gyűjteménydarabokat és régiségeket:

„I. rész: műalkotások

1. művész által saját kezűleg készített festmény, rajz, pasztellkép, részekből összeállított kép (kollázs) és dekoratív tábla (vtsz. 9701-ből);

2. művész által saját kezűleg készített és korlátozott számban előállított metszet, nyomat és litográfia (vtsz. 9702 00 00-ból);

3. művész által saját kezűleg készített szobrászművészeti alkotás bármilyen anyagból (vtsz. 9703-ból), valamint az erről legfeljebb 8 példányban készített öntvénymásolat, amelynek sokszorozását a művész vagy jogutódjának személyes felügyelete alatt végezték;

4. művész saját eredeti terve alapján legfeljebb 8 példányban készített kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit (vtsz. 5805 00 00-ból) és fali drapéria (vtsz. 6304 00 00-ból);

5. művész által saját kezűleg készített és szignált egyedi kerámia;

6. művész által saját kezűleg, legfeljebb 8 számozott példányban készített, és a művész vagy a művészeti műhely által szignált réz alapú tűzzománc, kivéve az ötvös- és ékszertermékeket;

7. művész által saját kezűleg készített, és általa vagy felügyelete alatt legfeljebb 30 számozott példányban – minden méretet és hordozót ideértve – sokszorozott, és a művész által szignált fénykép.

II. rész: gyűjteménydarabok

1. posta- és illetékbélyeg, lebélyegzett postabélyeg, első napi bélyegzéssel ellátott boríték, postai levelezőlap és boríték (bélyeges papír) és más hasonló érvénytelenített vagy postatiszta termék, feltéve, hogy ezek nincsenek forgalomban, illetőleg nem is szánják forgalomra (vtsz. 9704 00 00);

2. állattani, növénytani, ásványtani, anatómiai, történelmi értékű, archeológiai, paleontológiai, etnográfiai és numizmatikai gyűjtemény és gyűjteménydarab (vtsz. 9705 00 00).

III. rész: régiségek

– a vtsz. 9701-9705 alá nem tartozó, 100 évnél idősebb termék (vtsz. 9706 00 00).”

Ha a megszerzésre fordított összeg az előzőek alapján nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.

 

2.2. Értéknövelő beruházás

Értéknövelő beruházás az ingó, ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt. Például, ha valaki februárban értékesíteni kívánja használt autóját, értéknövelő beruházásként veheti figyelembe azt az autószerelői számlát, amely azt igazolja, hogy szeptemberben motort cseréltek és sebességváltózárat szereltek az autóba. Ennek feltétele, hogy a számla összege meghaladja az autó eladási árának 5 százalékát, azaz, ha az autót 2 millió forintért adják el, a számlán 100 ezer forintnál magasabb összegnek kell szerepelnie.

2.3. Közös tulajdonban lévő ingóság értékesítése

Közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után főszabály szerint a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség.

 

Dr. Székely Zsuzsanna az Adó szaklap 2017/6 számában megjelent teljes cikkéből  kiderülnek az értékesítés adómentes, speciális és gazdasági tevékenység körében végzett esetekre vonatkozó szabályok is.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • pénz

    Valószínűleg kevés olyan ember van, aki egyáltalán nem találkozik ingóértékesítéssel, legfeljebb nem tudatosul benne. Az értékesítések során gyakran adóztatható jövedelem sem keletkezik (alacsonyabb áron lehet eladni az ingóságot, mint amennyiért beszerezték), és az értékesítők az adózási szabályokkal sokszor csak utólag szembesülnek. Az Adó szaklap írásával – az adóhatóság munkatársaival folytatott konzultáció birtokában – segítséget kíván nyújtani az adókötelezettség megfelelő teljesítéséhez.

  • internet

    Mikor kell adózni az ingóságok adásvétele után? A NAV tájékoztatója segít eldönteni.

  • paragrafusjel és egér

    A Kúria döntése nyomán a NAV önrevíziót javasol azoknak, akik ingóságokat értékesítettek a neten, és bevételük után nem adóztak.

  • webshop

    Az online kereskedelem elterjedésével számos új adójogi kérdés is felmerült az utóbbi időben az ingó vagyontárgyak üzletszerű átruházásával összefüggésben. Írásunk az adóhatósági megállapítások és a Kúria jogegységi határozatának ismertetésében foglalja össze az ezekre adott jogi válaszokat.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • jog

    Kilenc egészségügyi tárgyú törvényt módosított az Országgyűlés 141 igen, 24 nem szavazattal és nyolc tartózkodással: egyértelműsítették a betegadatokhoz hozzáférést - a kezelőorvos nem továbbíthatja és nem használhatja más célokra a betegek személyes adatait -, továbbá rögzítették, hogy a kezelőorvosoknak 2 órán belül igazolniuk kell a pszichiátriai betegeket érintő korlátozó intézkedéseket.

  • felhő

    Az Országgyűlés döntése értelmében létrejön a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, egy felhőalapú szolgáltatást biztosító informatikai rendszer, amelyen keresztül a szálláshely-szolgáltatók eljuttathatják összes statisztikai adatukat az érintett szerveknek.

  • Parlament

    Az Országgyűlés Hivatalának köztisztviselőire vonatkozó életpályamodellt vezetnek be a parlament döntése alapján.

  • lakás

    Megszavazta az Országgyűlés: változnak a lakások adásvételére vonatkozó illetékszabályok január 1-jétől.

  • ingatlan, pénzügy, mérleg, ház

    A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre: már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, mindössze 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.