Az osztalékból származó jövedelem adózása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mi az osztalék és mikor, hogyan kell adózni utána? Mikor kell ehot is fizetni és mikor nem? Tekintse át az osztalékból származó jövedelem adózásának szabályait!


Az osztalék a társas vállalkozás tagja számára felosztott, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés. Emellett a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) külön nevesíti osztalékként az osztalékelőleget, a kamatozó részvény kamatát, a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelmet, az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozamát, a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni értéket, a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeget.

Az osztalék (osztalékelőleg) után az adó 15 százalék (akkor is, ha a korábban már megállapított osztalékot 2015. évet követően fizetik ki). Az adó mértéke azonban attól is függ, hogy az osztalék belföldről vagy külföldről származik, illetve hogy az osztalékban részesülő magánszemély az adóügyi illetősége szerint csak belföldön vagy a másik államban, esetleg mindkettőben adóztatható.

A belföldi illetőségű magánszemély külföldről származó osztaléka esetében a 15% adót csökkenti a külföldön megfizetett adó. Ha a forrás országgal van adóegyezményünk, csak annyi külföldön megfizetett adó vonható le, amennyi az egyezmény szerint a forrás ország számára megengedett. Egyezmény hiányában a Szja tv. engedi meg a beszámítást, de a fizetendő szja a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál.

Az osztalék után egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetnie annak, aki a Tbj. szerint belföldinek minősül (ami nem azonos az adóügyi belföldi illetőséggel), azaz aki

  • Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár,
  • bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy,
  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
  • hontalan,

kivéve, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó magánszemélyként másik tagállamban biztosított.

Az eho-fizetésre kötelezett magánszemélyek esetében az osztalékként adóköteles bevétel után fizetendő eho 14 %, de legfeljebb a hozzájárulás-fizetési felső határt meg nem haladó összeg. A hozzájárulás-fizetési felső határ tárgyévenként 450 ezer forint, csökkentve a

  • a megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal,
  • az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulékkal,
  • a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékkal,
  • az Eho tv. 3. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott külön adózó jövedelmek után a tárgyévben már megfizetett 14%-os eho-val.

A főszabálytól eltérően nem kell eho-t fizetni bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak minősülő hozama után.

A kifizetőnek az osztalék adóját, eho-ját a kifizetés időpontjában kell megállapítania, és a következő hónap 12-éig kell befizetnie, illetve a ’08-as nyomtatványon kell bevallania. Kifizető hiányában az adót a magánszemélynek az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában kell megállapítania és a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

Az osztalékelőlegből a kifizetéskor csak a szja-t (a 14 %-os eho-t nem) kell levonni.

Az osztalékelőleget a magánszemélynek a kifizetés évéről szóló adóbevallásban csak tájékoztató adatként kell feltüntetnie, míg majd a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve – kell bevallania.

A külföldi adóügyi illetőségű magánszemély esetében a kifizetőnek alkalmaznia kell az Art. 4. számú mellékletében foglalt rendelkezéseket is. Ennek értelmében, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi magánszemély (illetve a képviseletében eljáró személy) igazolja az illetőségét, nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, illetve a nemzetközi egyezmény szerinti adót kell levonni, ha az osztalék belföldön is adóztatható.

A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál. Az illetőséget a kifizetést megelőzően adóévenként akkor is igazolni kell, ha az illetőség a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott. Ha a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét a magánszemély, az illetőségéről írásbeli nyilatkozata is elfogadható. Utóbbi esetben, ha a magánszemély az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. Az osztalékban részesülő külföldi illetőségű magánszemély esetén a kifizető a kifizetést, illetve az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti.

Illetőségigazolás, illetve az említett nyilatkozat hiányában a kifizetőnek a 15 % szja-t kell levonnia. Ebben az esetben – ha a levont adó mértéke magasabb, mint az egyezmény alapján alkalmazandó adómérték – a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az állami adóhatóságnál adó-visszatérítési igényt terjeszthet elő.

A külföldi pénznemben megszerzett osztalékból (osztalékelőlegből) az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni, és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni. 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).