Az ügyvezetők mögöttes felelősségének igazságügyi szakértői megítélése

mkvkok_kis
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az utóbbi időben az igazságügyi könyvszakértők egyre többször kapnak olyan feladatot, amely a Ptk. 3:24. alapján egy vezető tisztségviselő mögöttes felelősségének a kérdésével kapcsolatos.

Mi is ez a mögöttes felelősség?

A Ptk. 3:24. (2) bekezdése szerint „a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.” Ennek alapján egyre több esetben indítanak pert, mikor az egyik társaság a másiktól valamit megvásárol, majd a vevő nem fizeti ki a vételárat. Legtöbbször a nem fizetés oka csőd, vagy felszámolás. Ilyenkor a felperes azt próbálja bizonyítani, hogy a vevő társaság ügyvezetője már a vásárlás pillanatában tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az általa vezetett társaság nem tudja a vételárat kifizetni.

Ennek a bizonyítása eléggé nehéz, ezért egyre többször rendelnek ki a bíróságok igazságügyi könyvszakértőt annak eldöntésére, hogy a vásárlás pillanatában a vevő fizetőképes volt-e vagy sem, és erről az ügyvezető tudott-e.

Ennek a bizonyítása szakértői eszközökkel rendkívül nehéz. Azt általában – ha a szükséges dokumentumok rendelkezésre állnak – meg lehet állapítani, hogy a vásárlás pillanatában a vevő társaság fizetésképtelen volt-e. Annak bizonyítása, hogy az ügyvezető erről tudott-e, szakértői módszerekkel a legtöbbször nem lehetséges. A fizetésképtelenség egy cég életében általában nem úgy következik be, hogy azzal a vezetőség tisztában van. A legtöbbször a likviditási zavarokat átmenetinek gondolják, és próbálják elkerülni az összeomlást. Tárgyalnak, ígérnek, egyre több feladatot vállalnak, míg egyszer csak észreveszik, hogy már régóta feleslegesen kínlódnak, mert bekövetkezett a csődhelyzet.

Az egyik ilyen esetben egy lakásépítéssel foglalkozó társaság építőanyagot vásárolt egy jelentős építőanyag kereskedő cégtől. Ezt nem fizették ki, felszámolás alá kerültek, és az eladó társaság elindította a vevő volt ügyvezetője ellen a mögöttes felelősségi eljárást. A bíróság kirendelt az ügy vizsgálatára, s megállapítottam, hogy a vevő gazdálkodó valóban fizetésképtelen helyzetben volt a vásárlás időpontjában. Ugyanakkor az is kiderült, hogy ennek a cégnek jelentős összeggel (több száz millió forinttal) tartozott a megrendelője, egy jelentős lakásépítési projekt beruházója. Ez a beruházó külföldi tulajdonban volt, és a 2008-ban kitört válság során átmenetileg maga is fizetésképtelen helyzetbe került. Ezt azonban titkolta a megbízott vállalkozói elől, hitegette őket, de nem fizette ki a részükre járó munkadíjat. Több olyan vállalkozó, amely ezen a projekten dolgozott, felszámolás alá került, hasonlóan a vizsgált céghez. Közben azonban (kb. 2 év múlva) a külföldi tulajdonos hitelt tudott felvenni, és be tudta fejezni a projektet. Utólag a felszámolás alatt lévő cégeknek is kifizette a tartozását, többnyire kész lakások átadásával. Ezek értékesítésével a felszámolás alatti cégek hitelezői is késve ugyan, de megkapták a hitelezett összegeket.

Ezek alapján azt kellett leírnom a szakvéleményemben, hogy ugyan a vásárlás időpontjában a vevő cég fizetésképtelen volt, arról azonban az ügyvezető nem tudhatott, mert a megbízója eltitkolta előle, hogy ő is fizetésképtelen. Ezek után semmiképpen nem lehetett szándékosságról szó.

Az ügy tanulsága, hogy a bekövetkező fizetésképtelenség nem biztos, hogy végleges állapot, létezik időleges fizetésképtelenség is. Az építőiparban például gyakori, hogy lánctartozás keletkezik, késve fizetik ki a cégek egymásnak a tartozásaikat. Ez sokszor időlegesen fizetésképtelenné teszi azt a céget, amelynek tartoznak ugyan, de a számlák kifizetése után ismét helyreáll a likviditásuk.

A másik esetben a per egy csökkent munkaképességűeket foglalkoztató társaság ügyvezetője ellen indult. Az ügy szintén a válság idején, 2009-ben kezdődött, amikor a társaság egy alvállalkozóját megbízta egy feladat elvégzésével, de annak ellenértékét nem fizette meg.

Vizsgálatom során meg kellett itt is állapítanom, hogy a megbízás pillanatában bizony a megbízó vállalkozás fizetésképtelen volt. Ennek fő oka az volt, hogy az állam 2006-tól kezdve folyamatosan csökkentette a rehabilitált munkavállalókat foglalkoztató cégek kedvezményeit, és ezt a helyzetet a társaság nem tudta kezelni. Beláthatjuk, hogy egy ilyen munkavállaló piaci körülmények között versenyképtelen lenne, hiszen kisebb teljesítményt tud elérni, nem tud annyi időt eltölteni a munkahelyen, mint egy egészséges ember. Ezért az őket foglalkoztató társaság állami segítség nélkül nehezen boldogul, többnyire veszteséges.

A kedvezmények folyamatos csökkentésével az állam elvette a lehetőséget az ilyen cégektől, és szép lassan a legtöbbjük tönkrement. Így történt ez az általam vizsgált társaságnál is. Azt nem tudtam megállapítani, hogy amikor a cég ügyvezetője a szerződést kötötte, egyáltalán tudatában volt-e annak, hogy a társaság fizetésképtelen, sőt csődhelyzetben van. Mindenképpen szerette volna foglalkoztatni a sérült embereket, és ez volt a számára a legfontosabb, így kevésbé törődött azzal, hogy mennyire likvid a társaság. Be is következett a fizetésképtelenség, és a végén a felszámolás.

Számomra itt is volt egy tanulság. Léteznek olyan vállalkozások, ahol nem elsősorban a profit elérése a cél, vannak más, számukra, vagy akár a közösség számára fontosabb céljaik is. Ebben az esetben a cél az volt, hogy a sérült embereket minél tovább foglalkoztassák, és ezáltal közösségben legyenek és hasznosnak érezhessék magukat.

Csak két esetet ragadtam ki saját szakértéseim közül, amelyben a mögöttes felelősséget kellett vizsgálnom. Nekünk, könyvszakértőknek az a tanulság, hogy lelkiismeretesen kell a szakvéleményt elkészíteni, a vizsgált ügy minden részletét, motívumát fel kell tárni. Ilyen értelemben hatalmas a felelősségünk, hiszen egzisztenciák múlhatnak azon, amit leírunk. Az pedig mindannyiunk számára tanulságul szolgál, hogy ügyvezetőként dolgozva, a mögöttes felelősség elvét mindig szem előtt kell tartanunk, mert ha ezt nem tesszük, kellemetlen helyzetbe kerülhetünk, akár súlyos fizetési kötelezettségünk is keletkezhet.

A cikk szerzője Bartha Gyula igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara igazságügyi könyvszakértői tagozatának vezetője, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.

mkvkok_nagy

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Fotó: shutterstock

    Transzferár – a szó hallatán a legtöbb cégvezető, pénzügyi szakember a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkészítési kötelezettségre, ennek nehézségeire, valamint elmulasztása esetén kiszabható kiemelkedő mértékű bírságra gondol először. Pedig a probléma forrása sokszor ott kezdődik, hogy meghatározzuk, mi is minősül kapcsolt vállalkozásnak.

  • munka

    2017. június 27-én jelent meg a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet módosításának tervezete, mely a számlázó programok adóhivatal felé történő adatszolgáltatásról szól. A rendelettervezetben a hatályba lépés dátuma 2018. július 1., mely időpontig még számos ponton várhatóak pontosítások, kiegészítések, valamint a műszaki követelményekkel kapcsolatos tájékoztatás megjelenése. A rendelettervezet céljai között szerepel ugyanakkor, hogy az adózók tudjanak tervezni a számlázóprogramokkal szembeni követelmények megváltoztatásának informatikai, fejlesztési hatásaival, megfelelően fel tudjanak készülni a jövő nyári időpontra.

  • Kúria_bíróság2

    A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja nemrég tette közzé a vezető tisztségviselők felelősségének megállapításának bírósági gyakorlatával kapcsolatos összefoglaló véleményét. Előző cikkünkben a hatályos szabályozás kialakulását és a vezető tisztségviselő fogalmát ismertettük. Az alábbi cikkünkben a joggyakorlat-elemző csoport által feltárt jogértelmezési problémákat és a Kúria azokra vonatkozó állásfoglalását mutatjuk be.

  • Kúria_bíróság2

    A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja nemrég tette közzé a vezető tisztségviselők felelősségének megállapításának bírósági gyakorlatával kapcsolatos összefoglaló véleményét. A joggyakorlat-elemző csoport meghatározta a joggyakorlatban bizonytalan fogalmakat és a Cstv. négy különböző időállapota alapján készített iránymutatást a jogalkalmazók részére. A Kúria megállapításait alábbi cikkünkben részletesen ismertetjük.

  • ellenőrzés

    Egyre gyakrabban merül fel a vezető tisztségviselők felelősségre vonása a NAV által megállapított adótartozásokért - figyelmeztet közleményében a Deloitte.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • forint_pénz

    Még karácsony előtt megkapják a jogosultak a januárban esedékes családtámogatásokat, azaz a családi pótlékot, a gyermekgondozást segítő ellátást (gyes) és a gyermeknevelési támogatást (gyet) - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

  • munkanélküliség

    Július-szeptemberben már a harmadik egymást követő negyedévben emelkedett újabb történelmi rekordra a foglalkoztatottak száma az Európai Unióban és az euróövezetben, jelezve, hogy erős gazdasági növekedés mellett egyre feszítettebbé válik a munkaerőpiac.

  • vasút

    Vasúti teherszállítmányokban, vasérc alá rejtve találtak cigarettát a pénzügyőrök - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán.

  • vám

    Jelentős változás előtt áll a nemzeti vámszabályozás. Az RSM Blog összegyűjtötte a lefontosabb tudnivalókat.

  • ajándék

    A digitális fejlődés egyik mellékhatásaként tapasztalhattuk meg ebben az évben, hogy az e-szja bevallások sikeres bevezetésével párhuzamban a civil szervezetek számára felajánlott 1 százalékos adományok összege lecsökkent. A céges adományok és ezek adókedvezménye azonban nem változott, érdemes ezzel is számolni év vége előtt!