Az új ART. és AIR. alapelveinek bemutatása - 1. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kihirdetésre került az adózás rendjéről szóló törvény helyébe lépő három új törvényből kettő. A két új jogszabály alapelveit vizsgáljuk meg új cikksorozatunkban, összehasonlítva a jelenleg hatályos ART. rendelkezéseivel.

Az új ART. (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről) a korábbi ART. alapelveiből csak néhányat tartott meg, több alapelv átkerült az AIR. (2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról) törvénybe. Cikksorozatunkban megvizsgáljuk az alapelvek rendszerét és azok változásait. Ebben a részben az új ART. alapelveit tekintjük át, hozzáfűzve, hogy a jelenleg még hatályos ART-ben hol és milyen szövegezéssel található meg ugyanaz a rendelkezés, és miben változtak az előírások.

A rendeltetésszerű (célhoz kötött) joggyakorlás követelménye (joggal való visszaélés tilalma)

Kiegészül a szabályozás azzal, hogy nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak, ha a jogügylet célja az önkormányzati rendeletek rendelkezéseinek megkerülése.

Jelenlegi szabályozás:

Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. 2.§. (1)

Új szabályozás:

Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése. 1.§.

 

A szerződés tartalom szerinti minősítésének követelménye (valódisági klauzula)

Jelenlegi szabályozás:

A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. 1.§. (7)

Új szabályozás:

Az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti. 2.§.

 

Az ügylet gazdasági eredmény szerinti minősítésének követelménye

Nem változott a szabályozás, csak átrendeződés történt.

Jelenlegi szabályozás:

Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. 1.§. (7)

Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt. 1.§. (9)

Új szabályozás:

Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben annak gazdasági eredménye kimutatható. Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt. 3.§. (1)

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

 

A kapcsolt vállalkozások közötti szerződések minősítésének követelménye

Nem változott a szabályozás.

Jelenlegi szabályozás:

A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. 1.§. (8)

Új szabályozás:

A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. 3.§. (2)

 

A nemzetközi szerződéssel érintett jövedelem magyarországi adóztatása

Jelenlegi szabályozás:

Ha törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tényeknek vagy a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezéseinek államok közötti eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy az adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól. 2.§. (1)

Új szabályozás:

Ha törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tényeknek vagy a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezéseinek államok közötti eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy az adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól. Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján állampolgárság szerint megkülönböztetést lehet tenni. 4.§. (1) és (2)

A feltételes adómegállapítás hazai és nemzetközi szabályozása

A gyakorlati szakemberek számára kiemelt jelentőséggel bírhat, hogy az eljárást nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is ismerteti a könyv. Így elérhetővé válik a „titkos elixír” a folyamatos hiánypótlási eljárások megszüntetésére.

Megrendelés >>

 

Becslés alkalmazásának lehetősége nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén

Nem változott a szabályozás.

Jelenlegi szabályozás:

Az (1)-(2) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel - ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg. 2.§. (3)

Új szabályozás:

Az 1.§. és a 4.§. szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel – ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel – állapítja meg. 5.§.

Melyek ezek az esetek? A rendeltetésszerű joggyakorlás és a nemzetközi szerződéssel érintett jövedelmek területei.

 

Összefoglalás

Alapelv

Jelenlegi ART.

Új ART.

Rendeltetésszerű joggyakorlás

nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvények megkerülése

nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvények és önkormányzati rendeletek megkerülése

Szerződés tartalom szerinti minősítése

szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket a valódi tartalmuk szerint kell minősíteni

adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti

Ügylet gazdasági eredmény szerinti minősítése

érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható

nem változik

Ügylet gazdasági eredmény szerinti minősítése

adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt

nem változik

Kapcsolt vállalkozások közötti szerződések minősítése

szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni

nem változik

Nemzetközi szerződéssel érintett jövedelem magyarországi adóztatása

adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól

bővülés: nemzetközi szerződés rendelkezése alapján állampolgárság szerint megkülönböztetést lehet tenni

Becslés alkalmazásának lehetősége nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén

az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel - ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg

nem változik

Cikksorozatunkat folytatjuk.

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • jog

    Vajon lehet-e olyan adószabályt írni, amelyet üdvözölnek az emberek?

  • Fotó: shutterstock

    Átalakítja az adózás rendjét 2018-tól az Országgyűlés által kedden elfogadott három törvény. Az új adóigazgatási rendtartástól gyorsabb NAV-ellenőrzések és adóeljárások várhatók, az új Art. nyomán a NAV szolgáltató hatósággá válik. A végrehajtási eljárásokat újraszabályozó törvény alapján a NAV lesz az általános végrehajtási hatóság.

  • ügyvéd

    Hamarosan megszavazza az Országgyűlés az adóigazgatási rendtartásról szóló és az adózás rendjéről szóló új törvényeket. A jogorvoslati eljárásoknál az új bizonyítékra való hivatkozás tilalma korlátozhatja az adózói jogokat.

  • Fotó: shutterstock

    Átalakítja az adózás rendjét az Országgyűlés elé beterjesztett két törvényjavaslat. Az új adóigazgatási rendtartástól gyorsabb NAV-ellenőrzések és adóeljárások várhatók, az új Art. nyomán a NAV szolgáltató hatósággá válik. Utóbbi néhány részletszabálya az utolsó percekben is változott.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • jog

    Kilenc egészségügyi tárgyú törvényt módosított az Országgyűlés 141 igen, 24 nem szavazattal és nyolc tartózkodással: egyértelműsítették a betegadatokhoz hozzáférést - a kezelőorvos nem továbbíthatja és nem használhatja más célokra a betegek személyes adatait -, továbbá rögzítették, hogy a kezelőorvosoknak 2 órán belül igazolniuk kell a pszichiátriai betegeket érintő korlátozó intézkedéseket.

  • felhő

    Az Országgyűlés döntése értelmében létrejön a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, egy felhőalapú szolgáltatást biztosító informatikai rendszer, amelyen keresztül a szálláshely-szolgáltatók eljuttathatják összes statisztikai adatukat az érintett szerveknek.

  • Parlament

    Az Országgyűlés Hivatalának köztisztviselőire vonatkozó életpályamodellt vezetnek be a parlament döntése alapján.

  • lakás

    Megszavazta az Országgyűlés: változnak a lakások adásvételére vonatkozó illetékszabályok január 1-jétől.

  • ingatlan, pénzügy, mérleg, ház

    A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre: már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, mindössze 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.