Az új pénzmosási törvény rendelkezései - 2. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Országgyűlés által kedden elfogadott új pénzmosási törvény rendelkezéseit bemutató cikksorozatunkban az ügyfél-azonosítási szabályokról és az üzleti kapcsolat elemzéséről adunk részletesebb képet.

A cikksorozat első részét itt olvashatja

Tényleges tulajdonos azonosítására és személyazonossága igazoló ellenőrzésére vonatkozó eljárás

A Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a Törvényjavaslat (a Pmt. jelenlegi rendszerét alapjaiban fenntartva) kis mértékben módosítja a tényleges tulajdonos azonosítására és személyazonossága igazoló ellenőrzésére vonatkozó eljárást. A frissen elfogadott törvénymódosítás fenntartja a tényleges tulajdonosra vonatkozóan az ügyfél írásbeli nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét, fontos újítás azonban, hogy a nyilatkozat megtételére nemcsak(személyes megjelenéssel) írásban, hanem a szolgáltató által üzemeltetett - biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált - elektronikus hírközlő eszköz útján is lehetősége van az ügyfélnek. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán - a szektorok specifikus jellemzői figyelembe vételével - a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)

Természetes személy ügyfelek azonosítása

A törvény (a nemzetközi követelményeknek való megfelelés érdekében, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján) továbbra is eltérő szabályokat határoz meg a természetes személy ügyfelek, valamint a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vonatkozásában.

A természetes személy ügyfél kizárólag abban az esetben köteles a szolgáltató részére nyilatkozatot tenni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. Ezen esetben nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia: név, állampolgárság, születési hely és idő, lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely). Ezen túlmenően az ügyfél arról is köteles nyilatkozni, hogy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. A szolgáltató kétség esetén a természetes személy ügyfelet ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, továbbá (a Moneyval vonatkozó ajánlásának is megfelelően) minden esetben köteles a nyilatkozatban megadott adatkör ellenőrzésére (okiratok vagy nyilvántartások alapján).

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosítása

A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője minden esetben köteles a tényleges tulajdonosára vonatkozóan nyilatkozatot tenni és nyilatkozatában a következő adatokat megadni: név, állampolgárság, születési hely és idő, lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely), a tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke (az értelmező rendelkezések között meghatározott tényleges tulajdonos fogalom alapján). Ezen túlmenően az ügyfél arról is köteles nyilatkozni, hogy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Az adatok ellenőrzésére irányuló eljárás megegyezik a természetes személy ügyfél esetében alkalmazott eljárással. A szolgáltató kétség esetén a természetes személy ügyfelet ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, továbbá (a Moneyval vonatkozó ajánlásának is megfelelően) minden esetben köteles a nyilatkozatban megadott adatkör ellenőrzésére (okiratok vagy nyilvántartások alapján).

Transzferár iránytű

A könyv segítségével megismerheti a kapcsolt vállalkozásokat érintő adózási feladatokat és teendőket, emellett gyakorlati útmutatást kap a jogszabályi előírások betartásához. A könyvhöz kapcsolódó munkafüzet számos példát és több mint 30 gyakorlati feladatot tartalmaz.

Megrendelés >>

 

Ügyfél-nyilatkoztatás mellőzése

Az elfogadott törvénymódosítás ezen túlmenően (kiegészítő megoldásként) lehetővé teszi a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél nyilatkoztatásának – kockázatérzékenységi megközelítés alapján történő - mellőzését, amennyiben a szolgáltató a törvényben meghatározott adatkört az ügyfél átvilágítása során részére bemutatott okiratok vagy nyilvántartások (nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult) alapján rögzíteni tudja.

Ezen esetben a szolgáltatónak dokumentálnia kell, hogy a törvényben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél nyilatkoztatásának mellőzésével került sor. A friss törvénymódosítás tehát a tényleges tulajdonos vonatkozásában rögzítendő adatok kapcsán a Pmt. jelenlegi – kockázatérzékenységi alapon minimum és maximum adatkört meghatározó – rendszeréhez képest új rendelkezéseket tartalmaz, kötelezően rögzítendő megváltozott adatkörrel. A jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tényleges tulajdonosa vonatkozásában kialakított adatkör a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartására – az ott nyilvántartott adatkörre - vonatkozó irányelvi rendelkezésekre tekintettel került kialakításra.

Üzleti kapcsolat elemzése

Az Irányelv előírja az üzleti kapcsolat céljának és tervezett jellegének elemzését, az ezekről történő információszerzés kötelezettségét. A törvénymódosítás nyomán a szolgáltató az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan a következő adatokat köteles rögzíteni: üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát; ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét; a teljesítés körülményét (hely, idő, mód).

A szolgáltató ezen túlmenően - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint az erre vonatkozó dokumentumok bemutatását is kérheti (amely információt kérés esetén az ügyfél köteles a szolgáltató rendelkezésére bocsátani), továbbá az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a (belső szabályzatában meghatározott) vezetője jóváhagyásához kötheti.

A szolgáltató az adott vezetőt – az értelmező rendelkezések alapján – a következő szempontok figyelembe vételével jelöli ki a belső szabályzatában: megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak; valamint megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket hozzon.

A törvénymódosítás nyomán a szolgáltató az üzleti kapcsolatra és ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítést és információkérést nemcsak az ügyfél személyes megjelenésével, hanem az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti. Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán – a szektorok specifikus jellemzői figyelembevételével - a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.

 

Üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése

Az Irányelv alapján a törvény már rendelkezik az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kíséréséről (monitoring), annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről (a jogszabályok alapján) rendelkezésre álló adataival. A törvény ezen túlmenően (a Pmt. rendelkezéseivel megegyező módon) kimondja, hogy a szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (a belső szabályzatban meghatározott) megerősített eljárásban hajthatja végre (fokozott monitoring), valamint köteles különös figyelmet fordítani valamennyi (a belső szabályzatban meghatározott) összetett és szokatlan ügyleti megbízásra és pénzügyi műveletre.

Ezen utóbbi kötelezettség vonatkozásában a törvény az összetett és szokatlan ügyleti megbízásra utalás mellett a pénzügyi műveletre utalást a hatály alá tartozó szerencsejáték szervezőkre (Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező szolgáltatókra) tekintettel illeszti be, a kötelezettség ezen szolgáltatók által történő egyértelmű, hatékony végrehajtása érdekében. A törvény ezen túlmenően a hatály alá tartozó szerencsejáték szolgáltatók vonatkozásában valamennyi pénzügyi tranzakció hatékony nyomon követése érdekében kimondja, hogy a szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az egy naptári vagy játéknapon belül kétmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű pénzügyi műveletet végző ügyfél tevékenységét megerősített eljárásban követi nyomon. (Ezen rendelkezések megfelelnek a Moneyval országjelentésben megfogalmazott javaslatnak.)

Cikksorozatunkat folytatjuk.

(Forrás: T/15063. számú törvényjavaslat és részletes indoklása)

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • pénzmosás

    A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló T/15063. számú törvényjavaslatot 2017.04.12-én nyújtották be. Cikksorozatunkban az új törvényjavaslat legfontosabb változásait mutatjuk be.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.