Az utazásszervezés speciális adózása II.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újra felvéve az előző cikk fonalát, vizsgáljuk meg az utazásszervező adózásának további sarokköveit. Cikkünkben áttekintjük az áfa alapjának meghatározásának módszereit és felhívjuk a figyelmet egy speciális munkaügyi vonatkozásra.


Levonható adó az utazásszervezőnél

Ahogy a későbbiekben részletezésre fog kerülni, az utazásszervező adóját két módon tudja meghatározni, leegyszerűsítve vagy az árrésadózás alkalmazásával, vagy az általános szabályok szerint. A szervező által levonható adó módja, mértéke attól függ elsősorban, hogy melyik módszert kell alkalmaznia adott út vonatkozásában.

Ha az árrésadózás módszerét alkalmazza ügyfelünk, akkor az adott úthoz kapcsolódó alvállalkozói teljesítések áfa-vonzatát nem vonhatja, csak az általános működési költségek (rezsi, hirdetés, eszközbeszerzés) áfa-tartalma lesz levonásba helyezhető.

Amennyiben az utazás nem utas részére lesz szervezve („általános szabályok alkalmazása”), akkor levonhatóak az adott úthoz kapcsolódó teljesítések, hiszen ezek továbbterhelésre kerülnek az üzleti út értékesítése kapcsán.

Nagyon fontos aláhúzni, hogy a külföldi partnerektől igénybevett minden egy szolgáltatás kapcsán ki kell értékelni, hogy adott szolgáltatásnak hol van a teljesítési helye. Amennyiben ez Magyarországra esik akkor, mint fizetendő adó el kell számolni, de ügyfelünk nem élhet a levonási jogával, amennyiben a különös szabályokat kell alkalmaznia az útra.

[htmlbox afa_kotelezettseg]

 

Az adóalap

Amennyiben az utazásra a különös szabályok alapján történik az adóalap meghatározása, akkor – röviden – az adó alapja az utas által fizetett ellenérték, csökkentve az adott úthoz igénybevett alvállalkozói teljesítmények értékével. Nagyon fontos kiemelni, hogy az alvállalkozói teljesítések közül azokat kell figyelembe venni, amelyek során a partner közvetlenül az utas felé teljesít.

Mi a teendő akkor, amikor az utas előleget fizet, és még nem áll rendelkezésre minden számla, hogyan történik ilyenkor az adóalap meghatározása? A szervező akkor jár el helyesen, ha azokat a teljesítéseket is figyelembe veszi, amelyekről még nem rendelkezik számlával, de már tudja, hogy adott út során az utas igénybe fogja venni a partner szolgáltatását.

A különleges adóalap megképzésére is két módszer áll az ügyfelek részére. A főszabály szerint az úttal összefüggésben keletkezett bevételből le kell vonni a felmerült kiadásokat, amennyiben a különbözet pozitív, úgy az árrés adóalapot képez. (Nulla vagy negatív összeg esetén nincs adófizetési kötelezettség.) Fontos szabály, hogy a nyereséges-veszteséges utak egymással szemben nem számolhatóak el, a nyereséges utakon elért eredmény után fizetendő adója keletkezik az utazás szervezőjének.

A másik módszer az ún. önálló pozíciószámos adóalap-meghatározás. Az az adóalany, aki ezt a módszert választja, a választásától két évig nem térhet el. Ennek a módszernek a lényege is nagyon egyszerű: adott pozíció alatt generálódott bevételekkel szemben számoljuk ugyannak a pozíciónak a kiadásait. Jelen esetben, azaz nem utanként történik az elszámolás, hanem egy adott pozícióra vonatkozó sok-sok út eredményét fogjuk aggregálni, és ennek előjele fogja – az előbbiekhez hasonlóan – eldönteni, hogy keletkezik-e fizetendő alapja a szervezőnek. Az önálló pozíciószámos elszámolás során se feledkezzünk a várható – de számlával még vissza nem igazolt – kiadások figyelembevételétől az adóalap meghatározásakor.

Szintén fontos szabály, hogy amennyiben az út harmadik országba irányul, akkor azt nem terheli árrés, azonban ha belföldi utat vagy EU-ba irányuló utat szervezünk és pozitív eredményünk van, akkor az árrést felülről számolva tudjuk kiszámolni a 27%-os kulcsnak megfelelő szorzótényező (0,2126) alkalmazásával.

Végül, ha utunk vegyesen tartalmaz harmadik országos és belföldi (EU-s) teljesítményt is, akkor a partnerek teljesítménye értékeinek arányában kell megosztani az adóalapot mentes és adóköteles részre.

[htmlbox mt_kommentar]

 

Végül nézzünk egy konkrét példát a két cikk során vett szabályok gyakorlati alkalmazására.

Tárgyév májusában egy 30 fős – magánszemély utasokból álló – csoport részére a 6 napos olaszországi út részvételi díját az utazásszervező 150 Ft + áfa/fő részvételi díjjal tervezi. Az utazásszervező saját nevében 440€/fő adóval növelt ellenértékért rendel meg személyszállítási, étkezési és szállás-szolgáltatást az utas javára, mely szolgáltatásokat az utas felé közvetlenül olaszországi adóalanyok teljesítik. Mennyi lesz a részvételi díjra eső áfa és mennyi árrés-adót fizet az úttal összefüggésben az utazásszervező? 1 € = 310 Ft

150e Ft – 136,4e Ft (440 €* 310Ft) = 13,6 eFt az adó alapja/fő

13,6e Ft * 0,2126 = 2,9 eFt az adó összege/fő

az utas felé az utat így 152,9 eFt/fő összegért kell meghirdetni.

Fizetendő adó összesen: 30 fő *13,6 eFt * 0,2126 = 87 eFt

Végül, fel kell hívni a figyelmet, hogy előkészítő és befejező cselekmények a rendkívüli munkaidőnél is lehetnek. Például, ha a munkáltató a munkavállalót szombati pihenőnapján veszi igénybe munkavégzésre, úgy a fentiek alapján a rendkívüli munkaidő nem a tényleges munka megkezdésével, hanem az előkészítő cselekményekkel veszi kezdetét és a befejező cselekmények elvégzésével zárul. Ugyanez irányadó a készenlét, vagy ügyelet alatti munkavégzés esetén is. Ha a hajnalban otthon készenlétet adó informatikust felébresztik egy sürgős feladattal, és önmagában fél óráig tart, amíg a munkavállaló bejelentkezik a hibát jelző rendszerbe, a rendkívüli munkaidőbe már ez a fél óra is beszámít. Így erre az időszakra nem csak a 20% készenléti pótlék, hanem az alapbér és az 50%-os pótlék jár.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).