Beépül az adótörvényekbe a hiánycsökkentés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány döntése értelmében a Számvevőszéki és költségvetési bizottsága csütörtökön benyújtotta az adósaláta törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító indítványokat. Kiderültek a tranzakciós illeték részletei, lesz fordított adózás a sertéságazatban, árbevétel arányosan finomítják az iparűzési adó alapjának meghatározását, és kevésbé emelkednek a cafeteria munkáltatói terhei. A pénztárgépeket csak 2013. áprilisától kötik össze elektronikusan a NAV-val. A benyújtott javaslatokat a bizottság támogatta, így az országgyűlés november 12-én szavaz a módosító indítványokról.

A brüsszeli országjelentés igazolja a magyar gazdaságpolitika eredményességét, egyúttal lehetővé teszi, hogy jövőre az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) a javaslatot tegyen a hazánkkal szemben indított túlzott deficit eljárás megszüntetéséről – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

A pozitív értékelés előfeltételként támasztott elvárásoknak a kormány eredményesen megfelelt. Az októberben bejelentett első és a második kiigazító programot (397 és 367 milliárd forintos konszolidációs intézkedések) az unió elfogadta és végeredményben pozitívan értékelte azokat a magyar értékeléseket és számításokat, amelyek javítják hazánk jövő évi költségvetését. Ezáltal a kormány bebizonyította, hogy elkötelezett a GDP-arányosan 3% alatti költségvetési hiány és a GDP-arányos államadósság tartósan csökkenő pályájának biztosítása mellett, így a korábban bejelentett intézkedések jogszabályi hátterének megteremtése érdekében a következő módosító javaslatokkal él a parlamentben.

Bankadó, tranzakciós illeték

A pénzügyi szervezetek 2013-ban is kötelezettek maradnak a pénzügyi szervezetek különadójának megfizetésére, továbbá a hitelintézeti különadó is megmarad.

• Az Európai Bizottság ajánlásaira tekintettel a Magyar Nemzeti Bank kikerül a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre kötelezettek köréből.
• Illetékköteles körbe kerül a pénzváltási tevékenységet, a kölcsöntörlesztést, a hitelkártyával történő ATM készpénzfelvételt, valamint a pénzforgalmi szolgáltató által levont jutalék- és díjbevétel.
• A korlátozott rendeltetésű fizetési számlákról történő kifizetés, valamint a közös vagy részben közös tulajdonú számlák közötti tranzakciók illetékmentessé válnak.
• A tranzakciós illeték általános mértéke 0,2 százalékra nő, a készpénzfelvételre pedig magasabb, 0,3 százalékos illetékkulcs kerül kivetésre.
• A kincstárt érintő javaslatokat tekintve bizonyos kincstári fizetési műveletek nem keletkeztetnek illetékfizetési kötelezettséget (a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történő elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet és az államadósság kezelésével összefüggésben a devizafinanszírozással és a deviza-adósságszolgálattal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet).
• A kincstár esetében az állampapír forgalmazásra vonatkozóan fizetési műveletenként 6 ezer forint összegű illetékhatár kerül bevezetésre.
• A felszámított tranzakciós illeték összege a kincstári számlatulajdonosok felé továbbháríthatóvá válik.
• A tranzakciós illeték hatálya – az Európai Bizottság pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó javaslata nyomán – 2014. január 1-jétől kiterjed az értékpapírügyletekre, ide értve az értékpapírra vonatkozó derivatív ügyleteket is. Az ügylet ellenértékére (értékére) vonatkoztatva az adó mértéke származtatott (derivatív) ügylet esetén a 0,01%, egyéb értékpapírügylet esetén 0,1%.

Fordított adózás a sertéságazatban

Magyarország az adócsalások visszaszorítása érdekében fordított adózást vezet be az élősertés és hasított félsertés kereskedelemre, továbbá takarmányként is szolgáló egyes termékek kereskedelmére. A módosítás 2013. április 1-én lépne hatályba. (Korábbi cikkünk a témában a sertéságazat szereplőinek aggályairólitt olvasható)

Pénztárgépek elektronikus bekötése

Adatszolgáltatási kötelezettsége lesz azon adóalanyoknak, akik nyugtaadási kötelezettségüket gép úton teljesítik. Az adatszolgáltatás a gépi nyugtákra valamint a pénztárgépek adataira vonatkozik. A módosító indítvány az adatszolgáltatási kötelezettség szabályainak kidolgozása érdekében felhatalmazást ad a nemzetgazdasági miniszternek a végrehajtási rendelet meghozatalára a pénztárgépeknek az adóhatósághoz történő bekötésére vonatkozóan. Ez a rendelkezés is 2013. április 1-én lépne hatályba. (Korábbi cikkünk a témában a várható költségekről és a technikai megoldásokrólitt olvasható)

Közműadó

A javaslat rögzíti, hogy közművezeték alatt a belterületi közterület, továbbá – bizonyos esetben – a magánterület felett/alatt elhelyezett villamos áram-, gáz-, víz-, csatorna-, hő-, távközlési vezeték értendő (nem adóköteles ugyanakkor a közterületen vagy magánterületen futó olyan vezeték, amely csak és kizárólag egy meghatározott földterület használatára jogosult fogyasztók igényeit szolgálja ki). A módosító indítvány szerint a közművezeték utáni adókötelezettség annak használatba vételét követő év első napjától keletkezik és megszüntetése évének végéig tart.

A közművezeték utáni adót a közművezeték nyomvonalának hossza alapján legfeljebb 100 Ft/m összegben állapíthatja meg az önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Közgyűlés.

Az adót a közművezeték Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosának kell megfizetnie. Ha a közművezeték tulajdonosának ugyanazon nyomvonalon több, azonos szolgáltatás nyújtásra alkalmas vezetéke van, akkor is csak egy vezeték adóköteles.

A közművezetékek adóztatásából – ha valamennyi önkormányzat működteti az adót – éves szinten kb. 30 Mrd Ft többletbevétel származhat, tájékoztat a nemzetgazdasági tárca.

Helyi iparűzési adó

A kormány javaslata szerint – a kisebb adózók kisebb teherviselésére tekintettel – a levonhatóság korlátozása sávosan, az árbevétel nagyságának függvényében történik meg, azaz annál kevésbé lehet levonni az elábé és a közvetített szolgáltatások együttes értékét, minél nagyobb az árbevétel összege.

A sávhatárok az alábbiak:

• 500 M Ft nettó árbevételig a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a nettó árbevétel 100%-áig,
• 500 M Ft-20 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 85%-áig,
• 20 Mrd Ft-80 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 75%-áig
• 80 Mrd Ft nettó árbevétel felett a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig

vonható le.

Az intézkedés elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti. Nem vonatkozik semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot.
Nyugdíjjárulékra vonatkozó járulékplafon eltörlése

A javaslat tartalmazza a munkavállalókat terhelő nyugdíjjárulékra vonatkozó fizetési felső határ (járulékplafon) eltörlését.

Cafeteria

A kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások tekintetében a kormány konzultált az érdekvédelmi szervezetekkel, munkáltatói képviseletekkel. Ennek megfelelően a korábban jelzett 27% helyett 14%-ra emelkedik az ilyen juttatás esetében fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke.

(forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium)

---