Bekerül a hazai jogba a CbC-jelentés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A multinacionális vállalatoknak évente országonkénti jelentésekben (CbC Report) kell információt szolgáltatniuk főbb pénzügyi adataikról, valamennyi olyan adójogrendszer tekintetében, amelyben gazdasági tevékenységet folytatnak. 2017. március 10-én megjelent az a törvénytervezet, amelynek célja az országonkénti jelentésre vonatkozó automatikus információcsere-szabályok átültetése a hazai jogba.
Mi az az országonkénti jelentés?
Az OECD által közzétett, az adóalap erózióját és nyereségelvonás visszaszorítását célzó BEPS cselekvési terv 13. pontja határozza meg az országonkénti jelentésre (CbC – Country-by-Country Report) vonatkozó sztenderdeket. Ezek figyelembevételével fogadta el a Tanács a 2016/881/EU irányelvet, amely az országonkénti jelentésekre vonatkozó kötelező automatikus információcsere hatályát és feltételeit rögzíti.
Az országonkénti jelentésekben a multinacionális vállalatoknak évente információt kell adniuk valamennyi olyan adójogrendszer (állam, illetve terület) tekintetében, amelyben üzleti tevékenységet folytatnak, az alábbiakról:
- kapcsolt és nem kapcsolt féltől származó bevétel összege;
- adózás előtti eredmény összege;
- megfizetett nyereségadó összege;
- esedékes nyereségadó összege;
- jegyzett tőke és eredménytartalék mértéke;
- foglalkoztatottak száma;
- tárgyi eszközeik értéke;
- adott államban adóügyi illetősséggel rendelkező csoporttag neve;
- alapítás vagy cégbejegyzés helye szerinti állam, ha az különbözik az adóügyi illetőség szerinti államtól;
- az egyes csoporttagok fő tevékenysége.
Melyek a CbC-adatszolgáltatás kapcsán érintett multinacionális vállalatok?
A CbC-adatszolgáltatási kötelezettség azokra a multinacionális vállalatcsoportokra terjed ki, amelyeknek összevont (konszolidált) bevétele eléri a 750 millió eurót. Ahogy az összeghatár is mutatja, a BEPS által meghatározott kötelezettség elsőként a legnagyobb árbevételt produkáló cégcsoportokat érinti, mintegy 230 milliárd forintos küszöbértékével.
A CbC-adatszolgáltatásra kötelezett szervezet
A multinacionális vállalatcsoport nevében az országonkénti jelentést egyetlenegy csoporttagnak kell benyújtania az adóügyi illetősége szerint erre a célra kijelölt hatóságának, a CbC Reportot befogadó hatóság pedig automatikus információcsere keretében továbbítja az országonkénti jelentést. A jelentést minden olyan hatóságnak meg kell kapnia, amelyben az országonkénti jelentésben foglaltak szerint a vállalatcsoport egy vagy több tagja adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy állandó telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenysége után adófizetési kötelezettsége áll fenn.
Főszabály szerint a vállalatcsoport nevében az adatszolgáltatást a végső anyavállalat, vagy az anyavállalatnak kijelölt szervezet teljesíti. Ugyanakkor előfordulhat, hogy bizonyos esetekben az anyavállalattól eltérő szervezet köteles az adatszolgáltatásra.
Egy multinacionális vállalatcsoport magyar tagja lehet az adatszolgáltatásra kötelezett abban az esetben is, ha nem a magyar társaság a végső anyavállalat. Ez a kötelezettség például olyan esetben állhat fenn, ha a vállalatcsoport végső anyavállalatának nincs CbC-adatszolgáltatási kötelezettsége az illetősége szerinti államban az adott pénzügyi évre vonatkozóan, vagy a végső anyavállalat rendszerhiba miatt nem tud adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni.
CbC-szankciók
Magyarországon a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett személyt a tervezet alapján 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
A törvény elfogadásának és hatálybalépésének határideje
A 2016/881/EU tanácsi irányelv alapján az uniós tagállamok – köztük Magyarország – 2017. június 4-ig kötelesek elfogadni és kihirdetni a CbC-vel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket. Az irányelv alapján a CbC-szabályokat 2017. június 5-től kötelező alkalmazni.
A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletég vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
