Bennragadt 12 milliárd az 1 százalékokban

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Csaknem 12 milliárd forintot kihúztak a civil szervezetek és egyházak zsebéből azzal, hogy nem mindenki rendelkezett személyi jövedelemadója 1+1 százalékáról az idei bevalláskor. Ez a 2012-re érvényes elvi keretnek éppen fele. Az InfoTandem infografikája.

Az adóhatóság 4 millió 461 ezer adófizető magánszemély 2012-re vonatkozó szja-bevallását, adónyilatkozatát, munkáltatói elszámolását dolgozta fel eddig. Az 1+1 százalékok szempontjából e kör 87,5 százaléka érdekes: az a 3,9 millió ember, aki nulla forintnál magasabb összegű felajánlásról nyilatkozhatott volna.

Ha ezt valamennyien megteszik – márpedig ez nem került volna semmibe, csak néhány percnyi papírmunkába –, akkor 24,9 milliárd forint juthatott volna a 31 ezer civil szervezet (egyesületek, alapítványok, kulturális szerveződések, közgyűjtemények, egyetemek), a 31 technikai számmal rendelkező egyház, illetve az egyetlen kiemelt költségvetési előirányzat kasszájába.

1 százalék infografika

Ki tudja, miért, végül csupán 2 millió 221 ezren szánták rá magukat erre az egyszerű gesztusra, s közülük is 136 ezren feleslegesen, mert nem volt mit felajánlaniuk. A fennmaradó mintegy 2,1 millió állampolgár összesen 3,68 millió rendelkező nyilatkozatot töltött ki (vagyis több százezren nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy mindkét 1 százalékról intézkedjenek). Mi több, ebből csupán 3,37 millió volt érvényes – például azért, mert elírtak valamit, késve küldték be, nem fizették meg maradéktalanul az adójukat, és az örök klasszikus: nem írták alá…Így jutunk el odáig, hogy az érvényes nyilatkozatokban felajánlott összeg13,08 milliárd forintra rúg, ami az elvi keretnek mindössze 52,6 százaléka. A többit elnyeli az államkassza.

Megjegyzendő, hogy nem múló feledékenységről van szó: tavaly is nagyjából ugyanennyi (sőt valamivel kevesebb) nyilatkozat érkezett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Az egy érvényes nyilatkozatra jutó felajánlás – legalábbis az eddigi összesítések szerint –3917 forintról 3882 forintra csökkent (2011-ben még 4906 forintot regisztráltak). A teljes felajánlott summa két éve a 16 milliárdhoz közelített, tavaly viszont lezuhant 12,6 milliárdra, így ehhez képest most némi javulás mutatkozik.

A civilekre amúgy többen gondoltak, mint az egyházakra: előbbiek javára jó 1,9 millióan rendelkeztek, míg utóbbiakéra szűk 1,1 millióan. Ez pénzre átszámítva 7,43 milliárdot, illetve 4,27 milliárd forintot jelent. A kiemelt előirányzatként szereplő Nemzeti Tehetség Programnak 350 ezren összesen 1,38 milliárdot juttattak.
A nyilatkozatok kétharmada még mindig a hagyományos módon – azaz papíron és úgynevezett 2D pontkódon – benyújtott szja-bevallások részeként érkezett. Érdekesség, hogy ezeknek a 92 százaléka volt érvényes, míg az elektronikus úton benyújtottaknak csak a 89 százaléka.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tízből hét kkv tervez béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, ami az egy évvel korábbi mélyponthoz képest hatalmas ugrás – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból

  • Fotó: shutterstock

    Egy sajátos beruházásélénkítő eszköz a helyi adók rendszerében? A tavaly évközi adóváltozások következményeképpen jelent meg a helyi adókról szóló törvényben az előrehozott adó intézménye. A némileg rendszeridegen jogintézmény találgatásokra adott okot irányultságát és pontos rendeltetését illetően, emellett gyakorlati alkalmazhatóságát további kodifikációval kellene támogatni, hogy a kockázatokat ne csupán az adózók viseljék - írja az RSM blogja.

     

  • izer

     Izer Norbert államtitkár az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár.

  • grafikon

    A márciusi 11,3 százalékos növekedéssel együtt 12,4 százalékkal nőttek a keresetek az idei év első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A márciusban és az első negyedévben egyaránt két százalékos inflációval számolva a reálkereset emelkedése 9,1, illetve 10,2 százalékos volt éves összehasonlításban.