Bernie Sanders és az adóemelés kampánya


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Miközben a világ döbbenettel vegyes kíváncsisággal figyeli az amerikai republikánus előválasztást és Donald Trump diadalmenetét, kevesebb figyelem irányul a demokrata előválasztásra – amely azonban nem kevésbé izgalmas. Az amerikai baloldal ugyanis nem anyázással és személyeskedéssel tölti az idejét, hanem két érdemi politikai alternatívát is felmutat a választóknak: a mérsékelt, centrista-reformista Hillary Clintonét, illetve a magát demokratikus szocialistának nevező Bernie Sandersét. Bár utóbbi küldött-hátránya folyamatosan nő Clintonnal szemben, váratlan március 8-i michigani győzelme életben tartja Sanders politikai forradalmat – no meg masszív adóemeléseket – ígérő kampányát.


2016 januárjában Bernie Sanders kimondta: az univerzális, állami egészségbiztosítás („Medicare-for-all”) bevezetéséért cserébe akár a középosztály adóit is hajlandó emelni. A vermonti szenátor ugyanakkor úgy véli, ez a lépés csak technikailag lenne adóemelés, a családok és a vállalkozások egészségügyi költségei ugyanis drasztikusan csökkennének, miután kiszorulnának a játékból a drágának tartott magánbiztosítók. (Tényleg drágák: az Egyesült Államok jelenleg a GDP 17%-át költi egészségügyi kiadásokra, ami kiugróan magas adat világszinten is – összehasonlításképpen, a híresen jó minőségű, állami egészségüggyel dolgozó Franciaország GDP-arányos egészségügyi költései csupán a GDP 11,5%-ára rúgnak).

Sanders nem csinál titkot abból, hogy kampánya fő üzenete a (jövedelmi) egyenlőtlenség, a problémát pedig adóemelésekkel és adóátrendezésekkel kívánja megoldani, elsősorban úgy, hogy a legjobban kereső 1% a jelenleginél több adót fizessen (az „1%”-ról itt olvashat bővebben). Ugyanakkor Sanders alapvetően mindenkitől többet venne el, hogy jóléti programjait finanszírozhassa, méghozzá a következők szerint:

Sanders mindenekelőtt 9 kulcsossá tenné a személyi jövedelemadó-rendszert, a jól keresőknek négy új adósávot állítana be (37 és 52 % közötti kulcsokkal). A 250 000 $ felett keresők esetében a tőkejövedelmeket is hasonló kulcsokkal adóztatná, mint a munkajövedelmeket, s valószínűleg ezt a réteget érintené a leginkább az is, hogy csökkentené a vagyonadó értékhatárát és progresszívvá tenné a kulcsait. Ugyancsak ezt a felső 1%-nyi keresőt terhelné az újonnan bevezetendő pénzügyi tranzakciós adó. Sanders továbbá bevezetne egy 2,2%-os egészségügyi járulékot, melyet a személyi jövedelemadó mellett, azon felül kellene fizetni, illetve megszűnnének az egészségügyi költségekhez kötődő adókedvezmények. A munkavállalóknak továbbá kötelezővé tenne egy 0,2%-os járulékot, melyből Sanders a fizetett egészségügyi-családi szabadság-programját finanszírozná. Ezt a 0,2%-os járulékot a munkaadóknak is le kéne pengetniük, egy új, 6,2%-os egészségügyi hozzájárulás mellett. Vagyis a foglalkoztatás költsége radikálisan nőne, ugyanakkor kiesnének a korábbi egészségügyi biztosítási költségek, ami valamennyire ellensúlyozná ezt a hatást. Sanders továbbá megszüntetné a tb-fizetés felső határát.  

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

A Tax Foundation (TF) nevű független (de inkább jobboldali) szervezet elemzése arra jutott, hogy Sanders adóterve tíz év alatt mintegy 13,6 billiót hozna a költségvetésnek, ha közben nem csökkenne a gazdasági kibocsájtás (a TF szerint 9,8 billió lesz a vége, meg az, hogy a GDP 9,5%-kal csökkenhet, a munkaerő és a tőke ára megnő, s a 4,3%kal csökkenő jövedelmek mellett mintegy 6 millióval csökken a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma). A TF szerint csökkenő kibocsájtás nélkül is 10,56%-kal csökkenne az adófizetők, 17,91%-kal pedig a senki által nem sajnált legjobban kereső 1% jövedelme. A TF becslése szerint nincs olyan jövedelmi decilis, ahol ne csökkennének az adózás utáni jövedelmek, ideértve természetesen a legrosszabbul keresőket is, a Tax Foundation ugyanakkor nem vette figyelembe bevételként azon az új szövetségi programok szolgáltatásait, amelyeket Sanders javasol.

Hasonló nagyságrendű költségvetési jövedelemnövekedést lát a Tax Policy Center (TPC) is, mely szerint Sanders adóemelései 15,3 billió dollárt hoznának a költségvetésnek tíz esztendő alatt, és ők is úgy találják, hogy minden jövedelmi csoport terhei emelkednének. A jövedelmek átlag 12,4%-kal csökkennének, itt is a legjobban keresők fizetnék a legtöbbet adóban, de még a legalsó kvintilis átlagos adózás utáni jövedelme is 1,3%-kal csökkenne (amit a kapott egészségügyi szolgáltatások nyilván valamennyire ellensúlyoznának, különösen azok esetében, akiknek jelenleg nincsen semmiféle egészségügyi szolgáltatásuk). A Tax Policy Center, miközben szintén jelzi, hogy a terv a befektetéseket, a megtakarításokat és a munkát is drágábbá tenné, megjegyzi, hogy a kapott szolgáltatások határozzák meg egyértelműen, hogy kik a terv igazi nyertesei és vesztese, a humán tőke átlagos minősége viszont várhatóan javulna az országban (Sanders nemcsak általános egészségügyet, hanem ingyen felsőoktatást is ígér). A TPC-nél kiemelik azt is, hogy a tőke-és munkajövedelmek adóztatásának közelítése, a befektetések tartási idejének jelentéktelenné tétele, az egyes adókedvezmények kivezetése az adórendszer egyszerűsítését is jelenti. A TPC nem becsülte számszerűen a makrogazdasági hatást, de úgy véli, komoly annak a kockázata, hogy az adóemelések és a jövedelem központosítása gyengítené az amerikai gazdaságot. 

Sandersék egyébként utóbbi elemzésen éppen azt kérték – igen vehemensen – számon, hogy miért nem becsülték az ingyen felsőoktatásból származó jövedelemnövekedést, a kapott egészségügyi szolgáltatások értékét, ami ellensúlyozhatná azt a szerintük egyoldalú képet, hogy őrületes, 15 billiós adóemelés készül az amerikaiak ellen.

A Sanders-kampány oldalán gyűjtésben látszik, hogy Sanders hogyan, miből és milyen céllal növelné az állami újraelosztást. A kampány számításai szerint például az egészségbiztosítás államosítása évi 1,38 billióba kerülne, a 6,2%+2,2%-os adóemelésből pedig évi 1,39 billió folyna be a központi költségvetésbe (az elvont jövedelem nagyságrendje statikus bázison tulajdonképpen megegyezik a fent bemutatott két elemzésben becsült nagyságrenddel). Vagyis a Sanders-kampány nem árul zsákbamacskát: valóban fel akarja forgatni az amerikai modellt és meg is mondja, miért miből és hogyan. 

A középosztály adóinak emelése az igazán nagy különbség a két demokrata jelölt között. Hillary Clinton ugyanis, aki szintén 1 billiónyi adóemelést javasol főleg a legjobban keresőknek, a középosztályt már nem lenne hajlandó tovább adóztatni,  sőt, a legrosszabbul keresőknek és a középosztálynak kifejezetten adócsökkentést ígér, bár ennek a részleteit egyelőre nem ismerjük. A Tax Policy Center szerint Clinton jelenleg ismert adóterve az adózók felső 5%-ának jelentene változást (nekik bonyolultabb lenne az adózás), a többiek alig éreznének belőle valamit. Clinton tehát csak a 250 000 dollár felett keresőknek emelné a terheit: a középosztály felső határát egyébként Sanders és Clinton is 250 000 dollárnál húzza meg, noha az amerikai átlag éves jövedelem 53 000 dollár körül van, a 206 000 felett keresők már a legjobban kereső 5%-hoz tartoznak. 

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Clinton programja annyiban realistább, amennyiben jobban illeszkedik a hagyományosan adóellenes és államellenes amerikai magkultúrához. A szocializmus nem éppen az a hívószó, amivel az amerikai választók szíve meghódítható, különösen nem egy novemberi általános választáson. Igaz, a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésével párhuzamosan az elmúlt 15 évben a szövetségi adófizetés népszerűtlensége is drámaian csökkent, ami valamennyire magyarázhatja a Sanders-kampány meglepő vonzóságát a demokrata bázis egy része számára. Sanders sikereiben az se lehet utolsó szempont, hogy Sanders programja egyszerű, felismerhető, egyetlen témára koncentráló, Hillary Clinton egészségügyi programja viszont már önmagában sokkal bonyolultabb, és az ambíciói is visszafogottabbak – vagy egy más szemszögből nézve realistábbak, nem annyira „forradalmiak”. 

Ugyanakkor nemhogy Sanders, de még a mérsékeltebb Clinton javaslatainak megvalósulása is kérdéses. Ha demokrata lesz a következő elnök, várhatóan egy republikánus dominanciájú Kongresszussal kell majd együtt dolgoznia. Márpedig a republikánusok továbbra is szinte vallásként hirdetik, hogy nem emelnek adót, sőt, adót csökkentenek. Még az a Donald Trump is, aki korábban kijelentette, híve annak, hogy a gazdagok több adót fizessenek. E véleménye azonban nem akadályozta abban, hogy az adórendszer progresszivitását megtartva komoly adócsökkentést ajánljon még a legjobban keresőknek is.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).