Bevezetés a lopológiába, 2. lecke: az állam tényleg a nyomodban van!

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az offshore-ozás előnyeiből nem részesülő államok a kieső adóbevételek miatt egyre kevésbé barátságosak az adócsaló trükkökkel szemben, így aki az offshore-ozók azon 80%-ához tartozik, amely pénzei elrejtése és adócsalás céljából használja e struktúrákat, jobb, ha a régi mondás értelmében éli napjait: attól, hogy paranoid vagy, még nem biztos, hogy nincsenek a nyomodban! Cikksorozatunk második részében azt vizsgáljuk meg, hogy az államok miként próbálják az offshore-ozó, adócsaló állampolgárokat utolérni. A hurok egyértelműen szorul az adócsalók nyaka körül – bár a fojtogatástól még messze vagyunk.

Sorozatunk első részét itt olvashatja.

Az adóparadicsomok és az obskurus offshore-gyakorlatok felszámolásában érdekelt államok többek között különböző kötelező adatcsere-egyezményekkel igyekeznek elejét venni a csalásoknak. Éppen 2017-től lépnek életbe az adócsalás felszámolását célzó új nemzetközi szabályok, melyek értelmében mintegy 101 ország 2017-től és 2018-tól kötelező adatcserét alkalmaz a külföldi számlákkal kapcsolatban, s évente egyszer a tulajdonosok nevét, számlájuk egyenlegét stb. továbbítja az illetékes adóhatóságnak (cégek esetében az automatikus adatcsere 250 000 dollárnál kezdődik). Vagyis a valós tulajdonosok elrejtésének a lehetősége pillanatokon belül be fog szűkülni, s az illetékes adóhatóságok is alaposabban a polgárok körmére nézhetnek (persze a 101 ország még körülbelül ugyanannyi adóparadicsomot szabadon hagy az adócsalóknak, beleértve az Egyesült Államokat, mely nem írta alá ezt az egyezményt, hanem saját szabályaihoz ragaszkodik).

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Az USA külön úton

Az adatcseréből kimaradó Egyesült Államok külön eset. Az Obama-kormány a napokban újabb lépéseket javasolt az ügyfelek átvilágítása és az átláthatóság ügyében (eddig nem volt kötelező a bankoknak jegyezni, hogy ki a tényleges tulajdonos a fedőcégek mögött). Ugyanakkor nem valószínű, hogy a választás évében a republikánusok megajándékoznák Obamát és a demokratákat azzal, hogy kongresszusi szinten is fellépnek ezen üzleti gyakorlatok ellen, pedig az elnök szerint erre lenne szükség (és az alsóházban is fut egy közös demokrata-republikánus kezdeményezés a fedőcégek titkosságának feloldására már az év eleje óta). Ráadásul otthon („onshore”) is lenne tennivaló bőven. Nevada, Wyoming, Dél-Dakota és még néhány állam ugyanis hírhedten hatékony adóparadicsomként működnek, áramlik hozzájuk a pénz, amely Svájcban vagy máshol már nincs úgymond „biztonságban”, s ez méltánytalanul kis figyelmet kap a vitákban.

Az Egyesült Államok formálisan állampolgárai és a területén lévő cégek jövedelmeit világszerte (nem területi alapon!) adóztatja, ezért tudni akar az offshore számlákról is. Ehhez az állampolgárnak, illetve az amerikai cégnek be kell jelentenie, mije van, ha 10 000 dollárnál többet tart külföldön (Report of Foreign Bank and Financial Accounts, FBAR). Az USA a nemzetközi adatcsere egyezmény helyett a saját, 2010-ben elfogadott és törvénnyé emelt Foreign Account Compliance Act, a Fatca szabályrendszerére támaszkodik, mely valóban úttörő volt az állam szemének kinyitása és az illegális offshore elleni harc szempontjából. A törvény ugyanis területen kívüli hatállyal bír és a külföldi pénzügyi pénzügyi intézményeket is rákényszeríti, hogy jelentsék amerikai ügyfeleiket az IRS-nek, Magyarország is kötött erre vonatkozó megállapodást az Egyesült Államokkal.

Nem minden habostorta ugyanakkor: számos külföldi bank az amerikai hatóságok büntetéseitől félve inkább nem fogad külföldön élő amerikai ügyfeleket, akik egyre nagyobb arányban kénytelenek – a kettős adóztatástól is rettegve – inkább lemondani szülőhazájuk állampolgárságáról. Hasonló okokból szabadult meg amerikai állampolgárságáról a brit apától Amerikában született Boris Johnson volt londoni polgármester. Johnson ugyan soha életében nem élt és nem dolgozott az USÁ-ban, de londoni háza eladása után mégis megadóztatta az amerikai adóhivatal. A dolog pikantériája, hogy Nagy-Britanniában nem létező adót kellett fizetnie... A Fatca példája tehát mutatja, hogy mennyire összetett, drága és bürokratikus probléma a „külföldre rejtett” vagyonok tisztességes és méltányos nyomon követése és megadóztatása: ahol fűrészelnek, ott hullik a forgács.

És ha ez még nem lenne elég, a dolog egyelőre nem kölcsönös, mert az amerikai bankok nem biztosítják ugyanazokat az információkat a külföldi partnereknek, amelyeket a külföldi bankok biztosítanak az amerikaiaknak. Az elnök most azt javasolja, hogy a Kongresszus ezen is változtasson.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

Nagy-Britannia is próbálkozik

Közben Nagy-Britanniában, az egyik legfontosabb offshore pénzügyi központban is zajlik az élet. Néhány hete 300 közgazdász nyílt levélben kérte számon leginkább a transzparencia és az átláthatóság hiányát, egy olyan konferencia előtt, mely többek között a – gyakran adóparadicsomként funkcionáló – brit tengerentúli területeket igyekezett meggyőzni arról, hogy az automatikus adatcserére nekik is szükségük van, és mindenkinek érdeke, hogy a valós tevékenységet nem végző cégek valós tulajdonosainak személyére fény derüljön. A találkozó végül értékelések szerint kisebb sikert ért el, mint azt szerették volna, a Brit Virgin-szigeteken és más tengerentúli területeken nem valósult meg az átláthatóság, Nagy-Britannia kormánya viszont bejelentette, hogy nyílt regisztert készít a fedőcégek mögötti tulajdonosokról, és az országban ingatlanokat vásárló cégeknek is nyilatkozniuk kell a valódi tulajdonos személyéről. Igaz, elemzések szerint túl nagy lendülettel Nagy-Britannia sem mehet neki a gazdaságban fontos szerepet betöltő offshore gyakorlatoknak: az ártana a GDP-nek, ami politikailag lenne vállalhatatlan.

Látni kell tehát, hogy bár az adócsalás és az offshore elleni fellépés jó politikai hívószó, a politikai elitek gyakran maguk sem érdekeltek a transzparenciában, nem utolsósorban gazdasági okokból, illetve mert a titkosság révén a politikai korrupcióból származó pénzek is elrejthetők a kereső szemek elől. Ahogy egy elemzés fogalmaz: gyakran éppen azok a haszonélvezői ezeknek a struktúráknak, akik maguk is felszólalnak az adóelkerülés és az offshore ellen... Az átláthatóságnak mindenképpen lennének (lesznek) vesztesei, és lennének (lesznek) nyertesei, hiszen az vagyoni átrendeződéssel jár. Miközben tehát a politikai retorika azt sugallja, hogy a változás, a transzparencia mindenkinek érdeke, ez ténylegesen nincs így, gyakran maguk a transzparenciát követelő államok is rosszul járnának. Az offshore tehát egy olyan ügy, amire különösen igaz, hogy „ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok”.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Fotó: shutterstock

    A Panama-botrány kapcsán ismét napirendre kerültek – teljes joggal – az offshore befektetések és gazdasági manőverek. Mivel az offshore a közbeszédben gyakran direkt rossz szándékú adócsalást, korrupciót takar, az alaposabb olvasók fejében felmerülhet a kérdés: offshore-ozni vajon mindig illegális? Mire használják az offshore-műveleteket azok, akik legálisan használják, s hol lép át a jogszerűség az illegalitásba? Cikksorozatunk első részében azt vizsgáljuk meg, hogy mi az „offshore”, miben különbözik tőle az adóparadicsom és mire használják ezeket a lehetőségeket a magánemberek.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • laptop

    A kiskereskedelemben jól látható módon egyre inkább az automatizált, digitális folyamatok veszik át az élőmunka szerepét. A vállalatok közötti kereskedés azonban eddig úgy tűnhetett, kevésbé érintett ezen a téren. A New York-i TXF konferencián Christophe Spoerry, az Euler Hermes Digitális Ügynökségének társalapítója a nagykereskedelmi területek automatizálásáról, a mesterséges intelligencia térhódításáról beszélt, melynek vége akár a lényegében „önvezető” vállalatok kialakulása is lehet - olvasható a cég közleményében.

  • élelmiszeripar

    Az adóterhek egyszerűsítését és a támogatáspolitika újragondolását ígéri az elkészült élelmiszeripari stratégia - írja a Magyar Idők.

  • Adó kódex

    Jogászok, könyvelők és adótanácsadók számára teszi kölcsönösen átláthatóvá a szerződések adójogi minősítését az Adó kódex legfrissebb száma, amely adótippeket is tartalmaz. A Szerződések adójogi minősítése című lapszám itt rendelhető meg.

  • Fotó: shutterstock

    Transzferár – a szó hallatán a legtöbb cégvezető, pénzügyi szakember a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkészítési kötelezettségre, ennek nehézségeire, valamint elmulasztása esetén kiszabható kiemelkedő mértékű bírságra gondol először. Pedig a probléma forrása sokszor ott kezdődik, hogy meghatározzuk, mi is minősül kapcsolt vállalkozásnak.

  • Fotó: shutterstock

    Az új transzferár jelentéstételi kötelezettség elmulasztása akár 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Cikksorozatunkban megvizsgáljuk, milyen esetekben érintheti ez a vállalatokat és milyen teendők merülnek fel első ízben 2017.12.31-ig.