Brexit: mindenképpen pórul járnak a brit régiók

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A brit kormány bizalmasnak szánt, de sok részletében kiszivárgott, a parlamenti képviselőknek szerda este végül hivatalosan is bemutatott hatástanulmánya szerint az Egyesült Királyság mindegyik országrészének gazdasága rosszul jár a brit EU-tagság megszűnésével, bármilyen eredménnyel végződnek is a Brexit utáni kapcsolatrendszerről a Brüsszellel folyó tárgyalások.

A hatástanulmány 15 éves előrejelzési távlatot fog át, és három forgatókönyvet vizsgál.

Az első szerint az Egyesült Királyság az EU egységes belső piacának tagja marad, a második szimulációs modell azt feltételezi, hogy London - ahogy ezt a brit kormány tervezi is - otthagyja az uniós belső piacot, de szabadkereskedelmi megállapodást köt az EU-val, a harmadik változat pedig a megállapodás nélküli Brexit lehetséges növekedési hatásait elemzi.

A részletesen levezetett modellszámítások azt mutatják, hogy a brit hazai össztermék (GDP) halmozott növekedési vesztesége a következő 15 évben még a legkedvezőbb Brexit-forgatókönyv is esetén is elérné a 2 százalékpontot a folytatódó EU-tagság esetén ugyanezen távlatban elérhető kumulatív növekedéshez képest. E legkevésbé rossz forgatókönyv alapján az Egyesült Királyság az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja maradna, és így továbbra is hozzáférne az EU egységes belső piacához.

Ha az Egyesült Királyság kilép az Európai Unió egységes belső piacáról, de sikerül az EU-val átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra jutnia a Brexit utáni időszakra - ahogy ezt a brit kormány hivatalosan is tervezi -, a halmozott növekedési veszteség a vizsgált másfél évtizedes előrejelzési távlatban 5 százalékpont lenne a gazdaság egészében.

A tanulmányt összeállító kormányzati szakértők becslése szerint abban az esetben, ha semmiféle Brexit-megállapodás nem születik, és az Európai Unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép életbe - amely vámok megjelenésével járna -, az a másfél évtizedes előrejelzési távlatban összesen 8 százalékpontnyi GDP-növekedési veszteséget okozna országos átlagban.

Az átlagon belül jelentősek az eltérések. A hatástanulmány szerint London szenvedné meg a legkevésbé a figyelembevett Brexit-forgatókönyveket: a londoni gazdaság a modellszámítások alapján a három kidolgozott forgatókönyv-változatra mínusz 1, mínusz 2, illetve mínusz 3,5 százalékpontos halmozott növekedési eltéréssel reagálna 15 év alatt ahhoz az összesített GDP-növekedéshez képest, amely a folytatódó brit EU-tagság esetén lenne várható a brit főváros hazai össztermékében.

Az EU-jog alkalmazása

Az Európai Bíróság immár hét évtizedes ítélkezési gyakorlata a tagállami jogalkalmazó számára dzsungelnek tűnhet.

Mikor kell a magyar bíróságnak hivatalból alkalmaznia az uniós jogot?

Melyek a tagállami kártérítési felelősség szabályai?

Melyek az előzetes döntéshozatali kérelem érdemi elbírálásának feltételei?

Könyvünk segít az eligazodásban és választ ad a kérdésekre.

További információ és megrendelés >>

 

A legrosszabbul Anglia északkeleti térsége és Észak-Írország járna.

Északkelet-Angliában - amely az összes angol térség közül a legtöbb fejlesztési EU-támogatást kapja - 3, 11, illetve 16 százalékpontos, Észak-Írországban 2,5, 8 és 12 százalékpontos halmozott GDP-növekedési kiesést okozna 15 éves időtávlatban a három felvázolt Brexit-forgatókönyv.

Skóciában mínusz 2,5, mínusz 6 és mínusz 9 százalékpont, Walesben mínusz 1,5, mínusz 5,5 és mínusz 9,5 százalékpont kumulatív növekedési hatással járna a Brexit-tárgyalások három modellezett kimenetele.

Brit kormányforrások már az első kiszivárogtatások után hangsúlyozták, hogy a tanulmány "egy korai, félkész tervezete" került ki, amely nem tartalmazza azokat a hatásokat, amelyeket az Európai Unióval a brit kormány szándékai szerint kialakítandó "mély és különleges viszonyrendszer" gyakorolna a brit gazdaságra.

A kormány azonban a mind erősebb politikai nyomás hatására úgy döntött, hogy az alsóház képviselőinek és a felső parlamenti kamara, a Lordok Háza tagjainak "bizalmas betekintést" enged a tanulmányba. Ez szerda este megtörtént, és bár a brit kormány továbbra sem kívánta a nyilvánosság elé tárni az elemzést, a dokumentum szinte azonnal eljutott az összes vezető brit médiatársasághoz.

Mark Carney, a Bank of England - a brit jegybank - kormányzója már a kiszivárogtatások előtt felhívta a figyelmet a Brexit körüli bizonytalanságok negatív növekedési hatásaira.

Carney nemrégiben kijelentette: a beruházási érték százalékos növekedési üteme a többi fejlett ipari gazdaságban kétszámjegyű, a brit gazdaságban ugyanakkor "az egyszámjegyű tartomány alsó vége felé jár".

A Bank of England vezetője szerint a nominális brit hazai össztermék máris egy százalékkal alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a jegybank az EU-tagságról 2016 nyarán tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - népszavazás előtt az idei év elejére várt. Carney szerint ez több tízmilliárd fontnak megfelelő aktivitási veszteséget jelent.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tízből hét kkv tervez béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, ami az egy évvel korábbi mélyponthoz képest hatalmas ugrás – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból

  • Fotó: shutterstock

    Egy sajátos beruházásélénkítő eszköz a helyi adók rendszerében? A tavaly évközi adóváltozások következményeképpen jelent meg a helyi adókról szóló törvényben az előrehozott adó intézménye. A némileg rendszeridegen jogintézmény találgatásokra adott okot irányultságát és pontos rendeltetését illetően, emellett gyakorlati alkalmazhatóságát további kodifikációval kellene támogatni, hogy a kockázatokat ne csupán az adózók viseljék - írja az RSM blogja.

     

  • izer

     Izer Norbert államtitkár az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár.

  • grafikon

    A márciusi 11,3 százalékos növekedéssel együtt 12,4 százalékkal nőttek a keresetek az idei év első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A márciusban és az első negyedévben egyaránt két százalékos inflációval számolva a reálkereset emelkedése 9,1, illetve 10,2 százalékos volt éves összehasonlításban.