Cafeteria 2017: juttatás az egészségügyi ellátás

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Adómentesen fizethet a munkáltató a dolgozóinak egészségügyi szolgáltatásokat, ha megszavazza az Országgyűlés a törvényalkotási bizottság által javasoltakat. A közszféra kapcsán emlegetett 200 ezer forintos éves limit nem vonatkozna az állami cégek alkalmazottaira, a munkáltatói befizetések az önkéntes pénztárba béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások lesznek.

 

Nagyobb változások várhatók a cafeteria rendszerében, mint ahogy az korábban ismertté vált, ugyanis a törvényalkotási bizottság (tab) jelentősen módosította az eredeti kormánypárti beterjesztést.

Új adómentes juttatás lenne a törvényalkotási bizottság javaslata szerint a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás. Adómentes, tehát sokkal kedvezőbb a híradásokban gyakran elhangzott SZÉP- kártyánál és évi százezer forintnál, hiszen azok után szjat és ehot is fizetni kell ( az 1,19 századdal felszorzott adóalapra jön rá a 15 százalék szja és 14 százalék eho).  Éppen úgy adómentes lesz, mint a munkáltatói lakáscélú támogatás vagy a sportrendezvényre szóló belépők – ezek adómentessége megmaradna egyébként jövőre is.

Hogy milyen típusú egészségügyi ellátások nyújthatók adómentesen, azt később határozná meg az egészségügyért felelős miniszter „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben”.  Ezek olyan nem pénzben kapott juttatások lennének, amelyeket nem lehet majd utalvány formában teljesíteni. A javaslatban nem szerepel felső összeghatár.

Nagy jelentőségű módosításról van szó, amely jelentős összegeket áramoltathat a magánegészségügyi intézményekhez, különösen, ha a rendeletben az ellátásokat eléggé széles körűen határozzák meg.

Utóbbi esetben a hatás a privát egészségügyi rendszer komoly megerősödése lenne. A magánegészségügy erősítését sokan ünnepelnék, hiszen az állami egészségügyi rendszer részleges tehermentesülését jelentené. Egyes társadalomtudósok azonban – mint például Dahrendorf – arra figyelmeztetnek, hogy az állami ellátás mellett párhuzamosan kiépülő, a tehetősek számára elérhető magánellátás azt eredményezheti, hogy a társadalom befolyásosabb része immár nem lesz érdekelt a közellátás színvonalának magasan tartásában.

A bizottság összegző módosító javaslatának indoklása szerint „a konkrét szűrővizsgálatok nincsenek törvényi szinten szabályozva, így nem lenne azonosítható a végrehajtás során , hogy mely vizsgálatokra, ellátásokra terjed ki az adókedvezmény”, ezért van szükség rendeleti szabályozásra is. Ennek alapján tehát arra lehet számítani, hogy a kormány azt tenné lehetővé a munkáltatóknak, hogy adómentesen kifizethessenek a munkavállalóinak szűrővizsgálatokat.

Kiküldetések, cafeteria rendszer, és egyéb természetbeni juttatások

A béren kívüli juttatások rendszerét jelentősen átrajzolta a kormány. Ha szeretne mindent megtudni a cafeteria változásokról, ne hagyja ki ezt a rendezvényt!

Időpont: 2016. június 21.

Előadó: Horváthné Szabó Beáta

Bővebb információ >>

Önkéntes pénztárak - magasabb közteher jövőre

Az új szabályozás többszörösen hozná nehéz helyzetbe az egészségpénztárakat, hiszen az egészségpénztári támogatás – a többi önkéntes pénztári támogatással együtt – kikerül a béren kívüli juttatások köréből és úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás lesz. Ez jóval kedvezőtlenebb adózási feltételeket jelent a jelenleginél: 34,51 százalékos helyett 49,98 százalékos lesz az összes közteher (ugyanis az 1,19 századdal felszorzott adóalapra a 15 százalék szja mellé 27 százalék eho rakódik a jelenlegi 14 százalékos eho helyett). A nemzetgazdasági tárca által korábban beharangozott változásokat nem érintik a tab módosításai, a bizottság összegző módosító javaslatából továbbra is kiolvashatók a minisztérium által korábban közöltek: „az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató (…) A munkáltató a kafetéria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és ún. kultúra-belépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit. A foglalkoztató a jutatott összeg 1,19-szere után fizeti meg a 15%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os eho-t.”

Persze ha mélyére nézünk a javaslatnak, akkor közelebbről néhány érdekes részlet is előtűnik még. Így a javaslat szerint a közszférát úgy kell érteni, hogy „ha a munkáltató költségvetési szerv”, ilyenkor lehet csak 200 ezer forint a „rekreációs keret”. (A rekreációs keretösszegből adható a „cafeteria-készpénz” és a SZÉP-Kártya.)

Az állami vállalat alkalmazottjára eszerint tehát a 450 ezer forintos keret vonatkozhatna (jóllehet az állami cégeket aligha lehet a magánszférához sorolni).

A rekreációs keret teljes egészében a SZÉP-kártyán is adható – bár a munkáltató nyilván élni fognak majd a törvényadta lehetőséggel, hogy ebből 100 ezer forintot készpénzben adjanak majd.

Ha túllépi a munkáltató a keretet

Mint az indoklásban olvasható, egyes meghatározott juttatásnak (tehát 49,98 százalékkal adózónak) minősül a pénzösszeg és SZÉP Kártya együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

A  SZÉP Kártya egyes alszámláira a törvényben meghatározott mértéket (szálláshely alszámla : 225 ezer forint; vendéglátás alszámla 150 ezer forint; szabadidő alszámla: 75 ezer forint) meghaladóan utalt munkáltatói támogatás egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ez tehát azt jelenti, hogy az e határ feletti összegen 49,98 százalékos a közteher, míg a határ alatt 34,51 százalékos. (A 49,98 százalék is jóval alacsonyabb teher, mint az általános szabályok szerint történő bérkifizetés.)

Ha nem a SZÉP Kártyára adható maximált összeget lépi túl a munkáltató, hanem a cafeteria-elemmé előléptetett készpénzt (az évi százezer forintot), akkor a túllépett összegre nem a 49,98 százalékos közteher, hanem az általános munkabérszabályok érvényesek. A szabály érthető, hiszen különben a teljes minimálbér fölötti munkabér úgy adózhatna, mint a SZÉP-Kártyán adott összeg a rekreációs keret átlépése után.

Bár az adó 2016-ban béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások (pl . üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzés i költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg).

Eltűnő béren kívüli juttatások

Jövőre a SZÉP-kártyán és a készpénz-cafeterián kívül más béren kívül juttatás nem lesz – a keretesben említett két speciális eseten kívül.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Ahogy arra az indoklás is fölhívja a figyelmet, a munkáltató által 2016-ban béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások (pl .üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-t ől nem minősülnek béren kívüli juttatásnak. A béren kívüli juttatások a 34,51 százalékos közteherrel sújtott juttatások.

A módosítóban viszont nincs szó arról (és ezt erősíti meg az NGM korábban kiadott közleménye is), hogy az adómentes juttatásokat eltörölnék, mint például a munkáltatói lakáscélú támogatást. Sőt, az adómentes juttatások köre bővül, nemcsak a már említett egészségügyi ellátás, hanem a bölcsődei, óvodai ellátás támogatása is. A juttatások köre bővül a lakhatási támogatással is, ám olyannyira bonyolultan, hogy azt majd külön cikkben ismertetjük.

Nem törölné el a javaslat az egyes meghatározott juttatásokat sem (amelyeknél az 1,19 századdal felszorzott adóalapra a 15 százalék szja mellé 27 százalék ehot kell fizetni, összesen 49,98 százalékos a közteher, szemben a béren kívüli juttatásoknál alkalmazott 34,51 százalékossal), ebben a körbe kerülnének át a munkáltató önkéntes pénztárba történő, juttatásként adott befizetései is.

A két speciális eset

Béren kívüli juttatásnak minősülne még

  • a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdül őben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész ;
  • a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részérea szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelel ően az adóévben nem pénzben juttatott– egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész
  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • foci eb

    Változatlan formában további hat éven keresztül működhet a társaságiadókedvezmény-rendszer (tao), Brüsszelben pénteken engedélyezték a folytatást - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

  • persely

    Több mint félmillió, önkéntes pénztárba befizető magánszemélynek is érdemes kihasználnia a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szolgáltatását, mert a bevallási tervezet ezt az adatot is tartalmazza - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára pénteken.

  • pénz

    Várhatóan áprilisban kapják meg a megemelt fizetést az állami cégeknél dolgozók, januárig visszamenőleg - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten.

  • üzletember futóverseny

    Erősödhet a kkv-k piaci pozíciója, a vállalkozások negyede véli úgy, hogy egy éven belül javulhat versenyhelyzete – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Az élénkülésre nagy szükség van, hiszen a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában épphogy benne vagyunk a középmezőnyben, míg az Európai Unió tagállamai közül a sereghajtók táborát erősítjük.

  • könyvelő

    A NAV informatikai háttérfejlesztéseinek legjelentősebb és leglátványosabb eredménye az online pénztárgépek és az EKAER-rendszer bevezetése. Az adóellenőrzések területén bekövetkezett paradigmaváltás következtében az adó- és vámhatóságok már messze tovább képesek látni az adatok egyszerű begyűjtésénél és a múltban történt gazdasági események feltárásánál.