Cafeteria-átalakítás: aggódó pénztárak
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Önálló jogcímen adott, cafeteriarendszeren kívüli támogatást szeretnének az önkéntes pénztárak vezetői.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) azt kéri, hogy az öngondoskodás a cafeteriarendszer várható átalakítása során önálló jogcímen kapjon támogatást, a munkáltatók ösztönzésének csökkenése, esetleges megszüntetése dolgozók százezreit érintené hátrányosan – közölte a szövetség hétfőn.
Kravalik Gábor, az egészség- és nyugdíjpénztárakat tömörítő érdekvédelmi szervezet elnöke a közleményben kifejtette: ha például adókedvezmény formájában bevezetnék az önálló jogcímen adott, cafeteriarendszeren kívüli támogatást, az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak még nagyobb mértékben hozzájárulhatnának az öngondoskodási piac bővüléséhez. A nyugdíjmegtakarítások és az egészségügyi kiadások munkáltatói támogatásának a cafeteriarendszeren kívüli önálló támogatásával több millió dolgozó számára biztosítható a jövőre való felkészülés.
Az ÖPOSZ a közlemény szerint támogatja a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítását, egyszerűsítését, illetve azt, hogy a gyakorlatban eddig is lényegében készpénzjuttatást jelentő egyes elemeket ténylegesen készpénzesítik. A pénztári szolgáltatások a cafeteriarendszerben eddig versenyeztek a készpénzhelyettesítő szolgáltatásokkal. Az elmúlt időszakban az ÖPOSZ több fórumon is javasolta, hogy a jelenlegi cafeteriarendszer egyszerűsítésében az önkéntes pénztárak kapjanak kiemelt szerepet – írják.
A közlemény kitér arra is, hogy a munkáltatói gondoskodás révén a nyugdíj- és egészségmegőrzés eljut az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, esetleg nem folyamatos munkaviszonyban lévő munkavállalókhoz is.
A szövetség szakemberei szerint az öngondoskodási piacon kiemelten fontos a kiszámíthatóság, ugyanis a nyugdíjas évekre történő takarékoskodás több évtizedes elköteleződést jelent. A pénztártagok és a munkáltatók számára ezért sem kedvező, ha a feltételek sokszor változnak.
Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztáraknak több mint kétmillió tagjuk van, több mint 1000 milliárd forint vagyont kezelnek, a befizetések nagysága pedig meghaladja az évi 150 milliárd forintot. Az önkéntes nyugdíjpénztárakban több mint egymillió munkavállaló gyűjt nyugdíjára, akiknek átlagos vagyona már 1 millió forint felett van. Az egészségpénztárak taglétszáma szintén meghaladja az egymilliót, a tagok szolgáltatásokat igénybe vevő hozzátartozóival együtt közel hárommillió ember napi egészséggel kapcsolatos egyes kiadásait fedezik.
(MTI)
