Civil szervezetek ismét a változások kereszttüzében

mkvkok_kis
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az alapítványok, egyesületek és egyéb civil szervezetek jogi szabályozását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években nem volt könnyű dolguk a szervezetek tagjainak, alapítóinak. Az évről-évre változó és egyre szigorúbb szabályozásnak való megfelelés igencsak próbára tette a céljaikért elhivatottan küzdeni akaró, és jogszerűen működni kívánó civileket. A változásokból az idei évre is jutott azzal, hogy a jogalkotó elsődleges szándéka ezúttal a szabályozás racionalizálása, a civilek működésének egyszerűbbé tétele, támogatása volt. Nézzük a részleteket röviden!

A Parlament tavaly december végén fogadta el a civil szervezetek nyilvántartásának egyszerűsítését és gyorsítását célzó törvénycsomagot (2016. évi CLXXIX törvény), amely számos, a civil szervezetek működését érintő törvényt, így a Civil törvényt, a civilszervezetek nyilvántartásáról szóló törvényt és nem mellesleg az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) egyesületi szabályait is nagymértékben módosította.

Lényeges változás, hogy a törvénycsomag hatályon kívül helyezte azt rendelkezést, amely szerint az alapítványoknak és egyesületeknek legkésőbb 2017. március 15. napjáig át kell térniük az új Ptk. szerinti működésre. A módosítás értelmében az új Ptk. hatálybalépésekor (2014. március 15.) már nyilvántartásba bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány a 2017. január 1-jét követő első létesítő okirat módosítással együtt köteles az új Ptk. szabályainak megfelelni. Erre pedig bármikor sor kerülhet (akár 10 év múlva is), hiszen a jogszabály nem ad véghatáridőt. [2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 11. §]

A törvénycsomag 2017. január 1-től jelentős mértékben felülírta a Ptk. egyesületi szabályait, annak érdekében, hogy egyszerűsítse, könnyítse e civil szervezetek létesítését. A módosítások célja egyrészt az, hogy a joggyakorlatban felmerült egyes kérdésekre világos választ adjon, másrészt, hogy egyértelművé tegye, melyek azok az ún. kogens rendelkezések, amelyektől a tagoknak tilos eltérően rendelkezniük. Emellett beépül a Ptk-ba számos könnyen alkalmazható modellszabály annak érdekében, hogy az adott kérdéseket már ne kelljen az egyesületnek minden esetben alapszabályában meghatároznia. Amennyiben a Ptk. által adott szabályozás a tagok számára elfogadható, arról már nem kell a létesítő okiratban rendelkezniük.

A gyakorlatban például bizonytalanságot okozott, hogy az egyesület alapításakor a tagok kötelesek-e vagyoni hozzájárulás teljesítésére, tagdíjfizetésre, vagy sem, ezért a Ptk. módosítása kimondja, hogy az egyesület tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, s a tag az egyesület tartozásaiért saját vagyonával továbbra sem felel. [Ptk. 3:65. §]. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egyesület vagyonnal ne rendelkezhetne, csupán azt rögzíti, hogy mivel az egyesület fogalmi elemei között – a gazdasági társaságokkal, a szövetkezettel, az alapítvánnyal szemben – nem szerepel az a feltétel, hogy a tagok/alapítók vagyoni hozzájárulást kötelesek teljesíteni az egyesület létesítésekor, annak létrejöttéhez nem is szükséges a tagok által rendelkezésre bocsátott vagyon megléte. A tagdíjra vonatkozó rendelkezés törlése nem jelenti azt, hogy a tagdíj előírására az egyesület alapszabályában ne kerülhetne sor, ezt azonban a Ptk. a tagok döntésére, és kifejezett rendelkezésére bízza.

A módosítás révén a Ptk. az egyesületekre nézve is biztosítani kíván egy teljes működési modellt, mely minden olyan lényeges kérdést rendez, amely egy kis taglétszámmal és nem specifikus tevékenységet végző egyesület működéséhez elegendő. Ezáltal az ilyen egyesület alapításához a jövőben elegendő lesz az alapszabályban az egyesület nevének, székhelyének, céljának, első vezető tisztségviselőinek, valamint az alapító tagok nevének, lakóhelyének/székhelyének feltüntetése a bírósági nyilvántartásba vételhez. Az új szabályozás megkíméli tehát a tagokat attól, hogy mindenképpen részletes működési szabályrendszert kelljen az alapszabályukban megalkotniuk. Akkor szükséges csak alapszabályi rendelkezés, ha az egyesület el kíván térni a Ptk. modell-szabályaitól, vagy ha az adott kérdést részletesen kívánja rendezni. Modellszabályokat ad a Ptk. többek között a tagok jogaira és kötelezettségeire, a közgyűlés működésére (meghívó, napirend kiegészítés, jelenléti ív, jegyzőkönyv, megismételt közgyűlés), vezető tisztségviselő választására, átalakulásról való döntésre vonatkozóan.

A törvénymódosítás az értelmezési kétségek eloszlatása érdekében egyértelművé teszi, hogy az elnökség tagjainak száma nem lehet kevesebb, mint 3 fő, valamint világosan rögzíti a közgyűlés kizárólagos hatásköreit, illetve a közgyűlés kötelező összehívásának eseteit és a szükséges intézkedések meghatározását, a felügyelőbizottság kötelező létrehozásának feltételeit, továbbá a tagkizárás kogens szabályit is. A tagok ezen előírásoktól az egyesület javára nem térhetnek el, szigorúbb előírásokat azonban beépíthetnek az alapszabályba.

Idén januártól az egyesület esetében is a Ptk. ad lehetőséget arra, hogy a tag a közgyűlésen tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök (pl. telefon, skype, videohívás) igénybevételével gyakorolja, ennek szabályait azonban az alapszabályban rendezni szükséges.

[htmlbox civil_konferencia]

 

Nem csak az egyesületek, hanem 2017. március 1-től valamennyi civilszervezet vonatkozásában módosulnak a bírósági nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályok is, amelyek célja az eljárás gyorsítása, racionalizálása és egyszerűsítése. Ezt szolgálja többek között az az előírás, mely szerint a kérelmező a változásbejegyzési eljárás alatt kérelmét nem egészítheti ki, csak a bíróság felhívására, a bíróság pedig csak egy alkalommal adhat ki hiánypótlásra felhívó végzést, ismételt hiánypótlásra nincs lehetőség. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy az eljárás az újbóli kérelmek, hiánypótlások miatt beláthatatlan ideig húzódjon el. [2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 24.§ (4) valamint 30. § (3)]

Az egyesületek és a sportegyesületek esetében a bíróság a nyilvántartásba vételi eljárás során csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja, vagyis arról kell meggyőződnie, hogy az egyesület érvényesen létrejöhet-e, a felek akarata törvényben meghatározott egyesület létrehozására irányul, a létesítő okirat kötelező tartalmi elemei megfelelnek az előírásoknak, továbbá, hogy az egyesület nyilvántartott adatai megfelelnek a törvényi követelményeknek (pl. a vezető tisztségviselő nem eltiltott személy). Amennyiben ezeket a bíróság megfelelőnek találja, jelentéktelen, apróbb hibák miatt hiánypótlási felhívásra már nem kerülhet sor. A változásbejegyzési eljárások gyakorlati tapasztalatai alapján a törvénymódosítás egyértelműen kimondja azt is, hogy a bíróság kizárólag a változásbejegyzési kérelemmel érintett körben vizsgálja az iratokat. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy a bíróság a változásbejegyzés során újra elbírálja az egyesületi alapszabály egészét, ami korábban az egyesület által előre nem kiszámítható hiánypótlásokhoz vezethetett. [Cnytv. 67.§]

Ügyfélközpontú garanciális szabály, hogy a bíróságra előírt ügyintézési határidő maximalizálásra kerül, illetve egyszerűsített eljárásban – amikor az egyesület, az alapítvány, illetve sportegyesület nyilvántartásba vételét mintaokirat alapján készült létesítő okirat használatával kérik –, ha a bíróság a rá vonatkozó határidőn belül nem dönt, a nyilvántartásba vétel a törvény erejénél fogva, a kérelem szerinti tartalommal megtörténik. [Cnytv. 30-34.§]

Lényeges változás, hogy az ügyész civil szervezetek feletti általános törvényességi ellenőrzési joga megszűnik, és ezen funkciót – külön törvény eltérő rendelkezése hiányában – az adott szervezetet nyilvántartó bíróság veszi át. Ezen új hatásköri szabályból számos eljárásjogi változás fakad, melyek közül mindenképpen kiemelésre méltó, hogy a jövőben a bíróság 10 000-900 000 forintig terjedő pénzbírság kiszabására jogosult, ha a civil szervezet nem tesz eleget a beszámoló, valamint a közhasznúsági melléklet letétbe helyezésére, közzétételére irányuló kötelezettségnek, illetve ha a bíróság által nyilvántartott adataiban bekövetkező változásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét határidőben (60 napon belül) nem teljesíti. [2011. évi CLXXV. tv. (Ectv.) 30. § (5) bek., Cnytv. 37. § (2)] Érdemes tehát ezekre a változásokra a jövőben hangsúlyosan odafigyelni!

 

A cikk szerzője Dr. Nagy Krisztina ügyvéd, munkajogi szakjogász, civiljog specialista, az ELTE Állam és Jogtudományi Kar és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója.

mkvkok_nagy

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Fotó: shutterstock

    Elfogadta az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács kedden a roamingdíjak jövőbeli nagykereskedelmi árairól szóló határozatot, és ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy az állampolgárok június 15-től a belföldi feltételekkel megegyezően telefonálhassak, küldhessenek SMS-t és használhassák az adatkeretüket az Európai Unió területén.

  • Tállai András

    Több mint 820 ezer magánszemélynek postázta bevallási tervezetét az adóhivatal, amelyet a hét végéig az érintettek kézhez is kapnak – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.

  • ügyvéd

    A munka törvénykönyve módosításáról szóló, az Országgyűlés előtt lévő javaslat visszavonását kezdeményezte a parlament gazdasági bizottsága kedden.

  • cipő, kínai piac, kína

    Továbbra is a szellemi tulajdonjogokhoz köthető iparágak jelentik az EU gazdaságának gerincét, mivel a gazdasági összteljesítmény közel fele a régióból származik, ugyanakkor a kalózkodás és hamisítás különböző fajtái miatt évente csaknem 50 milliárd euró, vagyis az értékesítés 7,4%-a esik ki, adta hírül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a szellemi tulajdon világnapja alkalmából.

  • cafeteria

    Történelmi mélypontra zuhant a cafeteriával tervező vállalkozások aránya. A következő egy év során a kkv-k mindössze negyede kívánja béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Az adótörvények változása következtében a pénzjuttatás felkerült a dobogó legfelső fokára az Erzsébet-utalvány mellé, amelyet a közlekedési költségtérítés és a SZÉP Kártya követ.