Csak óvatosan az egyszerűsített nyilvántartással

Kertész Gábor
  • Értesítő a rovat cikkeiről

A hatályos jogszabály [22/2009. (X. 16.) PM rendelet] szerint a transzferár nyilvántartás három formában készíthető el: Közös nyilvántartás, Önálló nyilvántartás és ún. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása. Ez utóbbi nevezik sokan csak egyszerűsített nyilvántartásnak. Egyszerűsíti a vállalkozások életét, de ahogy lenni szokott, sok dologra kell figyelni. Cikkünkben ezeknek a feltételeknek járunk utána.

50 millió Ft éves ügyletérték alatt nem kötelező transzferár nyilvántartást készíteni. Korábbi cikkeinkben már felhívtuk a figyelmet az ebben a mentességben rejlő kockázatra (nettó összegről van szó, az értékbeli határnak szokásos piaci áron kell érvényesnek lennie, bizonyítás teher). Ráadásul, ez a teljes mentesség nem mindig létezett, a dokumentációs kötelezettségről szóló szabályok bevezetését követően évekig ún. egyszerűsített nyilvántartást kellett készíteni a 50 millió Ft alatti ügyletekről is. Vagyis ha egy cég kapcsolt vállalkozásának engedélyt adott arra, hogy néhány oldalt lemásoljon a cég fénymásolóján, köztük máris tranzakció jött létre, amelyről a megfelelő dokumentációt le kellett gyártani.

Ez a rengeteg papírmunkával járó, adóellenőrzési szempontból felesleges gyakorlat aztán kikerült a törvényből, jött helyette azonban más az egyszerűsített nyilvántartások világába. Az igazi hozzáadott értéket nem jelentő, inkább támogató jellegű szolgáltatások (pl. könyvelés, IT, egyéb adminisztratív szolgáltatások) csoporton belüli nyújtása általános a cégcsoportoknál. Minek fenntartani több egységet, ha egyfajta tevékenységet a csoporton belül központosítva is el lehet megfelelően látni? Ha azonban ez történik, akkor máris ügylet jön létre kapcsolt vállalkozások között, amit transzferár dokumentációval kell alátámasztani, ha a teljesítés értéke az 50 millió Ft-ot meghaladja. Ha azonban egy rutin-tevékenységről van szó, aminek az árazása sem egy ördöngősség, hiszen ezeket a tevékenységeket leggyakrabban költség-alapon nyújtják, egy minimális, max. 10%-ot meg nem haladó haszonnal megfejelve, minek a bonyolult bizonyítási eljárás?

Transzferár iránytű

A könyv segítségével megismerheti a kapcsolt vállalkozásokat érintő adózási feladatokat és teendőket, emellett gyakorlati útmutatást kap a jogszabályi előírások betartásához. A könyvhöz kapcsolódó munkafüzet számos példát és több mint 30 gyakorlati feladatot tartalmaz.

Megrendelés >>

 

Ezt a vállalkozásokat megint feleslegesen terhelő adminisztratív túlzást enyhítette az Európai Bizottság ajánlása, amelyet a magyar szabályozás hamar beemelt a dokumentációkészítésről szóló rendeletbe. Ezek szerint, amennyiben csoporton belüli rutin-jellegű szolgáltatás nyújtásáról van szó és az ügylet megfelel kb. 10 kritériumnak, akkor egy nagyon egyszerű, néhány mondatos nyilvántartással letudható a kötelezettség.

Ez nagy könnyebbséget jelent, ám megint érdemes körültekintően eljárni, mert ha kiderül, mégsem lehetett volna egyszerűsített nyilvántartást készíteni, akkor az hiányos dokumentációnak fog minősülni, akár 2 milliós mulasztási bírságot is maga után vonva. Lássuk tehát, hogy hol van a kutya elásva!

  • 1. A szolgáltatásnyújtás nettó értéke nem haladhatja meg a 150 millió Ft-ot. Ebben az esetben is érvényes az a szabály, hogy a küszöbértéknek szokásos piaci áron kell megfelelni, nem elég egyszerűen a számlázott összeget figyelembe venni.
  • 2. Csak és kizárólag azok a szogáltatások minősülhetnek „alacsony hozzáadott értékű”-nek, amelyek szerepelnek a vonatkozó rendelet mellékletének felsorolásában. A jogszabály tehát taxatív, mérlegelésre, ötletelésre nem ad lehetőséget. Ez ugyanakkor segítség is, hiszen a felsorolt szolgáltatás-típusok viszont biztosan annak minősülnek (persze a teljes feltételrendszer teljesítése esetén).
  • 3. Hiába kategorizálnánk a szolgáltatást ide, ha az árképzés mögött nincs, vagy nem megfelelő a módszertan. Csak akkor van ugyanis esély az egyszerűbb dokumentálásra, ha az árképzés a költség és jövedelem módszer elvét követi. Ha nem így áraztunk, akkor le kell folytatni az e módszer szerinti elemzést (vagyis az egyszerűsítés már el is tűnt) és ha kiderül, hogy e metódus mentén már nem is szokásos piaci ár lenne az alkalmazott ár, az ügylet kikerül a kategóriából. 
  • 4. Még akkor sem dőlhetünk hátra, ha a költség és jövedelem módszerrel került az ár kialakításra, ugyanis ebben az esetben is van még további feltétel: a bruttó haszon (jövedelem) 3-10% legyen. Ha nem, kezdhetjük részletesen magyarázni a profitot.
  • 5. A végére az egyik legfontosabb, a fogalmak közé „elrejtett” kritérium: amennyiben a nyújtó fél a szolgáltatást főtevékenységként nyújtja, már semmi nem számít: a szolgáltatás definíció szerint nem minősülhet alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak (hiába az egyébként), ami a nyújtó főtevékenységének számít.

A fenti felsorolás nem teljes, csupán a legfontosabbakat emeltük ki.

Felhasznált jogszabályi helyek, tájékoztatók:
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009 (X.16.) PM rendelet 6. §, 8. §

A cikk szerzője Kertész Gábor, az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • grafikon

    A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó - derült ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából. 

  • Fotó: shutterstock

    Több mint 430 ezren módosítás nélkül fogadták el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal(NAV) által készített szja-bevallás tervezetet - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára kedden az MTI-t.

  • Fotó: shutterstock

    Az RSM Blog több alkalommal írt már arról, hogy milyen teendők vannak az új jövedéki szabályozás bevezetésével kapcsolatosan. A törvény hatályba lépése több alkalommal tolódott, de most úgy látszik a július 1. valóban reális dátum. Végső hajrába ért a felkészülés az új kihívásokra, amit nem tesz könnyebbé az a tény, hogy a szabályozás szinte állandóan változik.

  • hotel_szálloda

    A Magyar Turisztikai Ügynökség azt szeretné, ha jövőre a szállodák szoftvereit is bekötnék az adóhatósághoz - idézi a Magyar Idők cikkét az Index. 

  • nő, vezető, főnök

    Minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly tavasz óta – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci felméréséből. Az adatok alapján továbbra is a 30-50 év közöttiek, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat, emellett továbbra is stabilan növekszik az átlag magyar álláskereső saját munkahelye iránti bizalma.