A közvetett adózás rendszere a Dél-afrikai Köztársaságban (1. rész)
A Dél-afrikai Köztársaság a kontinens egyik legerősebb gazdasága. Az ország egykulcsos áfarendszerét 1991-ben vezették be.
Csökken a transzferárazás adminisztrációja
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tovább egyszerűsítette, pontosította a transzferáras szabályokat, jelentősen csökkentve a dokumentáció-köteles ügyletek körét a június 18-án elfogadott 20/2013. NGM-rendelet.
A napokban megjelent jogszabály több ponton lényegesen módosította a transzferárazás szabályait leíró 22/2009. PM rendelet előírásait. A transzferár-nyilvántartások alól mentesülő tényállások 2012-től hatályos körében jelentős pontosításokat, könnyítéseket hajtott végre az NGM.
A korábbi szabályoknak megfelelően, amennyiben valamely adózó APA eljárást kezdeményezett és az adóhatóság részére határozatban állapította meg a szokásos piaci árat, abban az esetben a határozat érvényességének időtartamára mentesült a nyilvántartási kötelezettség alól. Ez azonban szinte minden esetben azt jelentette, hogy a határozat megszületésének és érvényessége lejártának adóévében (egy-egy törtévre) el kellett készíteni a dokumentációt. A most elfogadott módosítás szerint azok az üzleti évek is teljesen mentesülnek a dokumentációs kötelezettség alól, amelyben a határozat megszületett és érvényessége véget ért, amennyiben a határozatban rögzített (annak alapjául szolgáló) tényállás ezen időszak alatt is végig fennáll.
A korábbi években hatályos volt az a rendelkezés, mely szerint nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni abban az esetben, ha cégünk független féltől vett igénybe egy szolgáltatást (vagy vásárolt terméket) és ezt nem főtevékenysége keretében, azonos áron értékesítette csoporttagjának.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|---|
|
Az előzőekben bemutatott rendelkezés a sok-sok gyakorlati kérdés hatására kiegészítésre került: a módosítás hatálybalépésétől kezdődően ugyanis azokban az esetekben is mentesül az ügylet a dokumentációs kötelezettség alól, amikor a társaság nem egy, hanem több kapcsolt vállalkozása között osztja fel a független féltől vásárolt termék/szolgáltatás költségeit. Ebben az esetben azonban – valamilyen, eddig ismeretlen dokumentáció formájában – az adózónak alá kell támasztania az allokációs kulcs piaci jellegét.
Az adminisztráció csökkentését leginkább elősegítő rendelkezés a kis értékű ügyletek mentesítési szabályainál látható: a rendelet korábbi években hatályos állapota szerint azon ügyletek esetében, ahol egy szerződés (vagy több összevonható ügylet) alapján történt teljesítések értéke (áfa nélkül számított) szokásos piaci áron nem haladta meg az 50 millió Ft-ot a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban (kumuláltan), nem kellett transzferár-nyilvántartást készíteni.
A június közepén elfogadott módosítás szerint az eddig megszokott, kumulált értéket a továbbiakban nem kell vizsgálni, mostantól ugyanis az adóévben (áfa nélkül számított) szokásos piaci áron 50 millió Ft-ot meg nem haladó értékű ügyletek mind mentesülnek a dokumentáció-készítési kötelezettség alól, függetlenül attól, hogy a korábbi években ugyanezen ügyletek vonatkozásában mekkora értékben történt teljesítés. Természetesen továbbra is figyelemmel kell lenni az összevonás szabályaira.
A mentesítést jelentő 50 millió Ft-os (valamint az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásánál megismert 150 millió Ft-os) összeghatár vizsgálatánál, amennyiben az ügyleti érték nem forintban került meghatározásra, abban az esetben a könyvviteli elszámolások során alkalmazott árfolyam alapulvételével kell a forint összeget meghatározni. A könyveiket forinttól eltérő devizában vezető vállalkozások az adóév utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kötelesek forintra átszámítani ügyleteik értékét.
Az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása választásának, készítésének szabályai is módosultak némileg: a korábban főszabály szerint 3-7%-os piaci haszonkulcs felső határa kitolódott, így az adóhatóság elsődlegesen a 3-10% közötti tartományba eső haszonkulcsot tekinti majd piacinak.
Fontos módosítás továbbá, hogy a PM rendelet korábbi verziójának 1. mellékletében rögzített példálózó felsorolás helyett a jogalkotó most tételesen felsorolta azon szolgáltatásokat, amelyek „alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások”-nak minősülhetnek. Szintén fontos kiemelni, hogy e szolgáltatások értékének összeszámítási szabályai már nem az összevont nyilvántartások készítésének előírásaihoz kötődnek, hanem egy új fogalomhoz, amely a rendelet mellékletére hivatkozva határozza meg az „azonos jellegű” szolgáltatások körét.
| Mérlegképes Kreditkártya |
|---|
|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
A jogalkotó a dokumentációs gyakorlathoz igazodóan kiegészítette a piaci ár meghatározásához felhasználható adatforrások körét, így a módosított rendelet már külön nevesíti az összehasonlítható vállalkozásokra vonatkozó nyilvános adatokat, ezáltal is legitimálva a különféle, beszámoló adatokból készülő adatbázisok használatát.
A fent bemutatott könnyítő rendelkezések már a 2012. évi dokumentáció elkészítésénél is alkalmazhatók, amennyiben a dokumentáció elkészítésének határideje nem korábbi, mint 2013. január 1-je. Fontos azonban látni, hogy a normál üzleti éves adózóknak a régi szabályok szerint már május 31-ig el kellett készíteniük a dokumentációt, így a most elfogadott könnyítéseket a 2013-as évre tudják alkalmazni először. A kevés eltérő üzleti éves vállalkozás viszont dörzsölheti a tenyerét.
(A szerző a Kolchis Kft. ügyvezetője, az Adókamara Nemzetközi Adó Tagozatának elnökségi tagja.)