Csoportos áfaalanyiság alkalmazása – 1. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A csoportos adóalanyiság az általános forgalmi adó rendszerében működő, választható lehetőség a belföldi kapcsolt vállalkozások számára (azoknak, akik együttesen kapcsolt vállalkozások). Cikksorozatunkban áttekintjük a konstrukció előnyeit, a létrehozásának feltételeit és a működtetéséhez kapcsolódó szabályozást.

Mi a csoportos adóalanyiság lényege?

A csoportos adóalanyiság az általános forgalmi adó rendszerében működő, választható lehetőség a belföldi kapcsolt vállalkozások számára (azoknak, akik együttesen kapcsolt vállalkozások). A csoportos adóalanyiság lényege, hogy a csoporttagok belső, egymás közötti kapcsolataiban az áfa elszámolás és a tagok önálló adóalanyisága megszűnik. A tagok külső, harmadik féllel szembeni kapcsolataikban pedig együttesen járnak el csoportként.

A csoportos adóalanyiság tehát egy áfabeli jogintézmény, a tagok polgárjogi, cégjogi értelemben a csoporttagságtól függetlenül önállóak, egymás közötti ügyleteikkel, egyéb adónemekkel (pl. társasági adó, iparűzési adó, számviteli beszámoló készítés) összefüggő kötelezettségeiket, az adóalanyiság választását megelőző gyakorlatnak megfelelően kell továbbra is teljesíteniük.

Áfa tekintetében a csoport egyetlen adóalanyként viselkedik: a csoporttagok tevékenységükről egy áfa bevallást nyújtanak be, amely a csoporttagok fizetendő, illetve levonható áfá-ját együttesen tartalmazza. A csoporttagok egymás közötti gazdasági eseményei kapcsán áfa fizetési kötelezettség nem keletkezik. Ettől függetlenül az egymás közötti eseményeket az általános előírások szerint kell bizonylatolni és elszámolni, könyvelni.

Milyen fő előnyei lehetnek a csoportos adóalanyiságnak?

Két nagyon fontos előnyről érdemes szót ejteni.

1. Finanszírozási előny

Az egyik, hogy ha jelentős volumenű üzleti forgalom valósul meg a kapcsolt vállalkozások között, akkor például a csoportos adóalanyisággal az egyes csoporttagok elszámolási gyakoriságának eltérése miatti áfa-t nem kell megfinanszírozni.

Példa:

Havi áfa bevalló szolgáltató havonta 40 000 000 Ft + áfa összegű számlát állít ki igénybe vevő kapcsolt vállalkozásának, amely negyedéves áfa bevalló. Egy negyedév alatt kb. 32 millió Ft-nak megfelelő áfá-t kell előre fizetendő áfaként megfinanszíroznia a csoportnak, míg az igénybe vevő csak a negyedéves áfa bevallásban számolhatja el ugyanezt az összegeket levonható áfa-ként a negyedévet követő hónap 20-áig, illetve ha kiutalni szeretné az áfa-t, akár még további 75 napot is kell várnia.

2. Levonási arány megváltoztatása

Ha a csoportban van olyan tag, amelynek nem 100%-os az áfa levonási joga, és ezért a levonható áfa-ját nem tudja 100%-ban érvényesíteni, a csoporttaghoz tartozás a levonási arányt javíthatja és növelheti az előzetesen felszámított áfa levonhatóságát.

Példa:

Az egyik csoporttag éves nettó árbevétele 500 000 000 Ft, bevétel 50%-a mentes az áfa fizetés alól, fizetendő áfa: 67 500 000 Ft, levonási hányad: 50%. Az előzetesen felszámított áfa: 108 000 000 Ft, levonható áfa ennek 50%-a, azaz 54 000 000 Ft. Elszámolandó áfa: 13 500 000 Ft.

A másik csoporttag éves nettó árbevétele 300 000 000 Ft, bevétel 0%-a mentes az áfa fizetés alól, fizetendő áfa: 81 000 000 Ft, levonási hányad: 100%. Az előzetesen felszámított áfa: 50 000 000 Ft, levonható áfa ennek 100%-a, azaz 50 000 000 Ft. Elszámolandó áfa: 31 000 000 Ft.

A két cég együttesen 44 500 000 Ft-ot fizet be áfaként a költségvetésbe a tárgyévben.

Ha csoportként működnek együtt (és tegyük fel, hogy nincs a két cég között üzleti kapcsolat), akkor az összes árbevétel: 800 000 000 Ft, ebből 250 000 000 Ft mentes az áfa fizetés alól, így a levonási hányad: 68,75%. Összes fizetendő áfa: 148 500 000 Ft. Összes előzetesen felszámított áfa: 158 000 000 Ft, levonható áfa ennek 68,75%-a, azaz 108 625 000 Ft. Elszámolandó áfa csoportként: 39.875.000 Ft.

A feltételes adómegállapítás hazai és nemzetközi szabályozása

A könyv széleskörűen bemutatja a feltételes adómegállapításra vonatkozó eljárást. A gyakorlati szakemberek számára kiemelt jelentőséggel bírhat, hogy az eljárást nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is ismerteti a könyv. Így elérhetővé válik a „titkos elixír” a folyamatos hiánypótlási eljárások megszüntetésére.

 

Megrendelés >>

 

Hogyan lehet létrehozni csoportos áfaalanyiságot?

A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével jön létre, valamennyi leendő tag erre irányuló közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére.

Nem kérelmezheti a csoportos adóalanyiságot az az adóalany, aki (amely) valamely más csoportos adóalanyiságban már tagként részt vesz, vagy valamely más csoportos adóalanyiság létrehozatalára irányuló kérelmét már benyújtotta és annak elbírálása véglegessé vált döntéssel még nem zárult le.

Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?

Abban az esetben, ha van olyan adóalany, akire (amelyre) teljesülnek a szükséges feltételek (belföldi kapcsolt vállalkozás), de nem kíván a csoportos adóalanyiságban tagként részt venni (kívül maradó adóalany), a kérelemnek tartalmaznia kell még a kívül maradó adóalany hozzájáruló nyilatkozatát a csoportos adóalanyiság létrehozatalára.

A kérelemnek, illetőleg kívül maradó adóalany esetében a hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá:

a) a tagok által kijelölt képviselőt és a képviselő feltétlen beleegyező nyilatkozatát a képviselet vállalására; továbbá

b) tagonként külön-külön:

ba) a tag nevét, címét és adószámát;

bb) a törvényben előírt jogállás (belföldi kapcsolt vállalkozási státusz) fennállásának igazolását;

bc) a nyilvántartási rendszer bemutatását, amely alkalmas a (2) bekezdésben említett belső és külső kapcsolatok egyértelmű, megbízható és maradéktalan elkülönítésére;

bd) kötelezettségvállalást (lásd következőkben);

c) kívül maradó adóalany esetében:

ca) az adóalany nevét, címét és adószámát;

cb) a törvényben előírt jogállás (belföldi kapcsolt vállalkozási státusz) fennállásának igazolását;

cc) kötelezettségvállalást (lásd következőkben).

 

Mi a feladata a csoport képviselőjének?

A csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság időszakában együttesen minősül - ha törvény másként nem rendelkezik - egy adóalanynak. Az adóalanyisághoz fűződő jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő.

Hogyan kell eljárni, amikor egy már működő adóalany válik csoportos áfaalannyá?

Az a tag, aki (amely) a csoportos adóalanyiságot megelőzően belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként működött, az állami adóhatósági engedély véglegessé válásának napját megelőző nappal, mint fordulónappal köteles úgy eleget tenni az e törvény szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással szűnne meg.

 

Cikksorozatunkat folytatjuk.

 

Forrás: 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 8.§. (1) – (5)

 

A cikk szerződje Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • nyomtatvány_bevallás_számla

    Cégünk és kapcsolt vállalkozása csoportos adóalanyiságot választott 2012-ben; áfa-bevallásunkat ennek megfelelően készítettük el. Most meg szeretnénk szüntetni a csoport adóalanyiságot. Milyen feltételek mellett lehet ezt megszüntetni? Van-e visszamenőlegesen valamilyen korrekciós kötelezettség?

  • határidő, naptár, óra

    A vállalkozásoknak potenciálisan jelentős adómegtakarítást eredményező választás határidejének közeledésére figyelmeztet a kormany.hu-n közzétett közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

  • cégvezető

    A cégcsoportokról szóló cikksorozatunk negyedik részében összefoglaljuk, milyen vizsgálati lépéseket kell megtenni egy vállalkozás esetében ahhoz, hogy a kapcsolt vállalkozásokat érintő bírságok és büntetések kockázatát fel tudjuk mérni és időben cselekedve el is tudjuk kerülni azokat.

  • Fotó: shutterstock

    A cégcsoportokról szóló cikksorozatunk utolsó részében megvizsgáljuk, kinek és milyen mélységű és tartalmú bizonyítással, alátámasztással kell rendelkeznie a transzferárak (kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak) területén, és hogyan lehet mentesülni az írásos bizonyítás alól.

  • cégvezető

    A cégcsoportokról szóló cikksorozatunk második részében elkezdjük megvizsgálni a tipikus cégcsoport típusokat, és szót ejtünk, milyen megfontolások mentén alakítják ki az egyes struktúrákat, és mire kell figyelniük a csoporton belüli árazásoknál az ügyvezetőknek.

  • cégvezető

    A cégcsoportokról szóló cikksorozatunk harmadik részében példákkal áttekintjük, hogyan téríthetik el a cégcsoport tagok egymás között az adóalapjukat, miért fontos ezzel foglalkozni és milyen következményei lehetnek a piaci ártól eltérő ár alkalmazásának.

  • cégvezető

    Ha egy üzleti vállalkozás növekedési pályára lép, a vezetők és tulajdonosok döntési helyzetei is megszaporodnak. Milyen helyzetekkel találhatják magukat szemben a döntéshozók? Cikksorozatunk első részében megvizsgáljuk, milyen esetekben jöhetnek létre cégcsoportok és milyen adótervezési megfontolásokat érdemes figyelembe venni.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tízből hét kkv tervez béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, ami az egy évvel korábbi mélyponthoz képest hatalmas ugrás – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból

  • Fotó: shutterstock

    Egy sajátos beruházásélénkítő eszköz a helyi adók rendszerében? A tavaly évközi adóváltozások következményeképpen jelent meg a helyi adókról szóló törvényben az előrehozott adó intézménye. A némileg rendszeridegen jogintézmény találgatásokra adott okot irányultságát és pontos rendeltetését illetően, emellett gyakorlati alkalmazhatóságát további kodifikációval kellene támogatni, hogy a kockázatokat ne csupán az adózók viseljék - írja az RSM blogja.

     

  • izer

     Izer Norbert államtitkár az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár.

  • grafikon

    A márciusi 11,3 százalékos növekedéssel együtt 12,4 százalékkal nőttek a keresetek az idei év első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A márciusban és az első negyedévben egyaránt két százalékos inflációval számolva a reálkereset emelkedése 9,1, illetve 10,2 százalékos volt éves összehasonlításban.