Csoportos áfaalanyiság alkalmazása – 2. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A csoportos adóalanyiság lehetőségéről, előnyeiről és feltételeiről szóló cikksorozatunk második részében áttekintjük a felelősségi köröket, a csoportba történő belépés és a csoportból történő kiválás módját, valamint a csoportos áfa alanyiság megszűnésének eseteit.
Egyetemleges felelősség
Egyetemleges felelőssége áll fenn nemcsak a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagoknak, hanem a csoporton kívül maradó tagoknak és a csoportba újonnan belépő tagoknak is. Nézzük meg, mit jelent mindez!
-
Csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok felelőssége
A csoportos adóalanyiság időszakában és azt követően egyetemleges a felelősségük a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi taggal együtt
-
az összes részt vevő (és akár később belépő) csoporttag csoportos adóalanyiságba történő belépés előtti időszakáról beadott záró bevallásában szereplő, valamint
-
a csoportos adóalanyiság időszakában, Áfa törvény alapján keletkező kötelezettsége teljesítéséért.
-
Csoporton kívül maradó tagok felelőssége
A csoportos adóalanyiság időszakában és azt követően egyetemleges a felelősségük a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi taggal együtt
-
az összes részt vevő (és akár később belépő) csoporttag csoportos adóalanyiságba történő belépés előtti időszakáról beadott záró bevallásában szereplő, valamint
-
a csoportban részt vevők csoportos adóalanyiság időszakában, Áfa törvény alapján keletkező kötelezettsége teljesítéséért.
Látható tehát, hogy a magyar szabályozásban nincs csoportkényszer, azaz lehetséges, hogy egy vagy több kapcsolt vállalkozás úgy dönt, hogy nem lép be az áfa csoportba. Azonban a kívül maradó tagok is olyan felelősséget vesznek magukra, mintha benne lennének a csoportban, felelnek a csoportot terhelő áfa kötelezettségekért is.
Csoportos adóalanyiságba történő belépés
A csoporton kívül maradó adóalany, illetőleg a csoportos adóalanyiság időszakában létrejövő belföldi kapcsolt vállalkozás dönthet úgy is, hogy tagként csatlakozni szándékozik a csoportos adóalanyisághoz.
A csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás az állami adóhatóság engedélyével jön létre, a kívül maradó, illetőleg a csatlakozó új adóalany erre irányuló kifejezett írásos kérelmére.
A kérelemnek tartalmaznia kell még a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak a közös, kifejezett és egybehangzó beleegyező nyilatkozatát a kívül maradó, illetőleg a csatlakozó új adóalany csatlakozásáról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá:
a) a kívül maradó adóalany esetében a nyilvántartási rendszer bemutatását, amely alkalmas a belső és külső kapcsolatok egyértelmű, megbízható és maradéktalan elkülönítésére, valamint a kötelezettségvállalást az egyetemleges felelősségre vonatkozóan,
b) a csatlakozó új adóalany esetében pedig a nevét, címét, adószámát, kapcsolt vállalkozási viszony igazolását és az előző a) bekezdésben említett nyilvántartási rendszer bemutatását, valamint az egyetemleges felelősségre vonatkozó kötelezettségvállalást.
Fontos tudni, hogy a kívül maradó, illetőleg az a csatlakozó új adóalany, aki (amely) tagként csatlakozik a csoportos adóalanyisághoz, az erre vonatkozó állami adóhatósági engedély véglegessé válásának napját megelőző nappal, mint fordulónappal köteles úgy eleget tenni az e törvény szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással szűnne meg, azaz záró bevallást kell benyújtania.
Csoportos adóalanyiságból történő kiválás
A csoportos adóalanyiságban részt vevő tag dönthet úgy is, hogy a csoportos adóalanyiságból kiválni szándékozik. A csoportos adóalanyiságból történő kiválás az állami adóhatóság engedélyével jön létre, a kiválni szándékozó tag erre irányuló kifejezett írásos kérelmére.
A kérelemnek tartalmaznia kell még a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi többi tagnak a közös, kifejezett és egybehangzó beleegyező nyilatkozatát a tag kiválásáról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá a kiválni szándékozó tag kötelezettségvállalását arra, hogy a kiválás véglegessé válásának napjától kívül maradó adóalanyként teljesíti a kívül maradó csoporttagokra vonatkozó egyetemleges felelősségvállalást.
Csoportos adóalanyiság megszűnése
A csoportos adóalanyiság az állami adóhatósági engedély visszavonásával szűnik meg.
Az engedélyt az állami adóhatóság visszavonja, ha
a) azt a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármely tag – ide nem értve a kiválási kérelmet – kéri;
b) a képviselő a képviseletet a továbbiakban nem vállalja, és új képviselő haladéktalan kijelölése és bejelentése nem történik meg;
c) a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármely tagra már nem teljesül, hogy belföldön letelepedett kapcsolt vállalkozás,
d) a csoporttagok fentiekben bemutatott kötelezettségvállalásai a csoportos adóalanyiság időszakában nem teljesülnek;
e) a kívül maradó tagok fentiekben bemutatott kötelezettségvállalásai a csoportos adóalanyiság időszakában nem teljesülnek;
f) a csoportos adóalanyiság időszakában olyan adóalany jön létre, amely belföldi kapcsolt vállalkozás, és a csoportos adóalanyisághoz
fa) nem csatlakozik, de kívül maradó adóalanyként nem teljesíti a fent bemutatott kötelezettségeket; vagy
fb) csatlakozni kíván csatlakozó új tagként, de azt az állami adóhatóság azt nem engedélyezi;
g) a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag jogutód nélkül megszűnik.
Az állami adóhatósági engedély visszavonásának véglegessé válásának napjával, mint fordulónappal a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag együttesen köteles úgy eleget tenni az Áfa törvény szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással szűnne meg, kivéve azt az esetet, ha a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag jogutód nélkül szűnik meg.
Cikksorozatunkat folytatjuk.
Forrás: 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 8.§. (6) – (12)
A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.
