Egyéni vállalkozó adózásának változása 2015-ben

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Magyarországon jelenleg közel 300 ezer egyéni vállalkozó van. Pontos számot ugyan nem lehet tudni már évek óta, mert ahány statisztika, annyi különböző szám forog a publikációkban és a KSH-nál. Ráadásul a számbavétel utólagos, mondhatni megkésett.

2013 nyarán írta a KSH, hogy 2010-ről 2011-re a működő vállalkozások száma 0,9%-kal csökkent. A visszaesést az egyéni vállalkozók számának 4,6%-os csökkenése eredményezte, miközben a társas vállalkozások száma emelkedett.

2014 nyarán lehetett olvasni arról, hogy 2011-ről 2012-re a működő vállalkozások száma 6,6%-kal csökkent. A visszaesést az egyéni vállalkozók számának 15,2%-os csökkenése eredményezte, de a társas vállalkozások száma is kevesebb lett. Azóta már talán más a helyzet, mert a KATA sok egyéni vállalkozónak megfelel, bár csak 6 milliós évi forgalom alatt van értelme. Az egyszerűsített vállalkozói adó mértékét pedig egyszerűen elszúrták. Marad tehát a személyi jövedelemadó rendszerében az átalányadózás (bizonyos feltételekkel,) és a vállalkozói jövedelem szerinti adózás. Ez utóbbi elég bonyolult, mert a versenysemlegesség jegyében a társasági adó szabályait próbálják átültetni az egyéni vállalkozóra.

Rendkívül magas adóteher és sokfajta adó számítgatása terheli a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozókat. Mégis folyamatosan növelik a terheiket.

2015-től az egyéni vállalkozók nyereség-minimumának összege jelentősen emelkedik főleg akkor, ha a tevékenységük alapján eladásra beszerzett áruval és közvetített szolgáltatással dolgoznak.

2015-től a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B.§-ának (23) bekezdése értelmében a nyereség-minimum a vállalkozói bevétel 2%-a. Ez azt jelenti, hogy 2015-től már nincs lehetőség a vállalkozói bevétel csökkentésére

  • az eladásra beszerzett áruk
  • és az eladott közvetített szolgáltatások értékével a nyereség-minimum összegének meghatározásakor.

A vállalkozói személyi jövedelemadózást választó egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja az szja törvény 49/A.§-ának (1) – (7) bekezdésében meghatározott bevétel mínusz költség (nyereség), módosítva a növelő és csökkentő tételekkel.

A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt meg kell állapítania, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapul vételével kiszámított vállalkozói adóalap összege elérte-e a jövedelem-minimumot. Ha nem, akkor az egyéni vállalkozónak választania kell:

  • vagy az adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
  • a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti vállalkozói adóalapnak, és ezután fizeti be az adót.

Az idézett törvénymódosítás ezt az adóalapot most megemeli.

A másik jelentős módosítás, hogy 2015-től az egyéni vállalkozó csak a keletkezés évét követő 5 évben határolhatja el a veszteségét. Ha ennél előbb megszűnik a vállalkozás, akkor a megszűnés évében kell leírni az addig elhatárolt veszteségeket.  

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B.§-ának (7) bekezdése erről így rendelkezik:

Az egyéni vállalkozó elhatárolhatja a törvény előírásai szerint megállapított vállalkozói bevételt meghaladó vállalkozói költséget (elhatárolt veszteség). Az elhatárolt veszteség a következők szerint számolható el:

  • a) Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó a következő öt adóév (de legkésőbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének adóéve) vállalkozói jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben - döntése szerinti megosztásban - elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesíthető. Az egyéni vállalkozó tevékenységének időszaka alatt elhatárolt veszteséget özvegye vagy örököse az egyéni vállalkozóra irányadó rendelkezések szerint számolhatja el, ha az elhunyt magánszemély tevékenységét folytatja, feltéve, hogy a tevékenység folytatásának szándékát három hónapon belül bejelentette az adóhatóságnak.
  • b) Az adóév elhatárolt veszteségét a más adóév(ek)ről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni.
  • c) Ezen rendelkezések akkor alkalmazhatóak, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.
  • d) A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó az adóévben elhatárolt veszteségét - az a) pontban foglaltaktól függetlenül - az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával. Ha ezzel nem él, vagy ha elhatárolt veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre az a)-c) pont rendelkezései alkalmazhatók.
  • e) Ha az egyéni vállalkozónak mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmén kívül más tevékenységéből is van egyéni vállalkozói jövedelme, akkor az összes egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatja a d) pont rendelkezéseit. A mezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összes vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani.
  • f) Ezen előírások alkalmazásában mezőgazdasági tevékenység a 6. számú mellékletben felsorolt tevékenység, továbbá más növénytermesztés akkor, ha ezeket a tevékenységeket egyéni vállalkozóként végzi a magánszemély.
  • g) A 2003. december 31-éig keletkezett, a vállalkozói jövedelemmel szemben még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint számolható el.

Az szja-törvény 84/ZS.§-ában foglalt átmeneti szabály, hogy a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a 2014. december 31-én hatályos rendelkezések szerint írható le azzal, hogy az így elhatárolt veszteséget legkésőbb a 2025. adóévben lehet érvényesíteni.

Beszámoló-készítési szabályok

Szamkó Józsefné több mint 40 oldalas kiadványa a 2014-es beszámoló elkészítésében nyújt segítséget Önnek!

- általános beszámoló készítési szabályok
- az egyes űrlapok összeállításával kapcsolatos feladatok
- konkrét gyakorlati kérdések és azok megoldási lehetőségei

Rendelje meg a segédletet, és töltse le azonnal!

Ezen két jelentős módosításon kívül az egyéni vállalkozók gazdálkodását érintik még 2015-től:

  • az ingó vagyont jelentő tárgyi eszköz értékcsökkenése ingyenes átvétel esetén nem számolható el; (Szja törvény 11. sz. melléklet II/2/c)
  • áfa-alany vállalkozók azon az árfolyamon állapíthatják meg a külföldi bevételük és kiadásuk forintértékét, amelyet az áfa alap számításánál alkalmaznak; (6.§ /2a/)
  • a bevételt csökkentő kisvállalkozói kedvezmény támogatásként történő elszámolásának módozatai; (49/B.§ 6/d.)
  • Vannak 2014. év közbeni módosítások is. Például a 49/B.§ (7a) bekezdése. A reklámadóról szóló törvény záró rendelkezéseinek 10. paragrafusa kimondja, hogy az adóalany a 2014. évi reklámadó alapját csökkentheti a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti elhatárolt veszteség 50 százalékával.

Ez azt jelenti, hogy a korábbi években a negatív vállalkozói adóalap miatt keletkezett, és nyilvántartott elhatárolt veszteség felével, de maximum a reklámadó alapjának mértékéig – legfeljebb nulláig – csökkenthető az adóalap. De ugyanazon elhatárolt veszteséggel nem lehet egyszerre csökkenteni a reklámadó alapját és a vállalkozói személyi jövedelemadó alapját is. Ezért azt az elhatárolt veszteséget, amit már figyelembe vettünk a reklámadónál, úgy kell tekinteni, mintha az szja rendszerében is leírtuk volna.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban -

Második, átdolgozott kiadás

A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.

További információ és megrendelés >>

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • ABC

    Az ellenőrzött színes ceruzák, zsírkréták, temperák, vízfestékek és a tolltartók döntő többsége biztonságos - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

  • adoellenör

    Azt a kifejezést hallva, hogy szankció, egy felelős gazdálkodó felkapja a fejét. Nem azért, mert a kifejezésről pozitív élményre vagy képre asszociál, hanem éppen ellenkezőleg: egy olyan fizetési kötelezettség vagy hatósági intézkedés jut eszünkbe, amitől tartunk, amit szeretnénk elkerülni - írja az RSM blogja.

  • pénz_fizetés

    Versenyképességének javítására és kutatásfejlesztésre 101 mikro-, kis- és középvállalkozás nyert el összesen 4,5 milliárd forint támogatást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében. A támogatással összesen közel 8 milliárd forint értékű fejlesztést valósítanak meg - tájékoztatott pénteken Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára.

  • mezőgazdaság

    A bukaresti pénzügyminisztérium közleménye szerint a román kormány fontolóra veszi, hogy a földjüket elhanyagoló gazdákat büntetőadókkal sújtja, a jól karbantartott földekre viszont adókedvezményt biztosít – írja az agroinform.hu a topagrar.com-ra hivatkozva.

  • ajandek_csomag

    A Figyelő értesülése szerint új adócsomagra és új minisztériumra is számíthatunk.