Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több mint egymillió eurós pénzmozgás volt azokon a bankszámlákon, amelyeket zárolt a NAV, hogy a számlatulajdonos ellenőrzésekor megakadályozza az esetleges vagyonkimentést. A gyanús pénzmozgás miatti eljárást a NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodája kezdeményezte. Hasonló vizsgálatok nyomán idén már 4,4 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg a fővárosi revizorok – közölte a NAV.
A Pénzmosás Elleni Információs Iroda (PEII) kezdeményezésére adóellenőrzés kezdődött annál a budapesti székhelyű kereskedelmi vállalkozásnál, amely minimális bevételről adott számot adóbevallásaiban annak ellenére, hogy bankszámláin jelentős forgalom volt. A kft. a magánszemélyektől érkező nagy összegű befizetéseket külföldi magánszemélyeknek és társaságoknak utalta tovább.
A NAV azt ellenőrizte, hogy mi a gyanús pénzmozgás forrása és a bankszámlák összesen több mint egymillió eurós forgalma összhangban van-e a társaság könyvelésével. A Kft. ügyvezetője megpróbálta hátráltatni a vizsgálatot azzal, hogy az idézésre nem jelent meg és a kért iratokat nem adta át. A társaság feketekereskedelemből származó bevételének jelentős részét sem a könyvelésben, sem az adóbevallásokban nem tüntette fel, ráadásul könyvelése és bevallásai között mintegy félmilliárd forint az eltérés. Az eltitkolt jövedelmet külföldre juttatták. A vagyonkimentés megakadályozására a NAV több mint 300 millió forint erejéig zárolta a kft. bankszámláit.
Különös adózási módok az áfa rendszerében |
|---|
Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását. |
A PEII kezdeményezései nyomán hasonló ügyben több mint húsz gazdasági társaságot ellenőriz a NAV. A cégek bankszámláira 100 millió forintos nagyságrendben érkeztek magánszemélyek befizetései, és a pénzt jellemzően külföldi számlákra utaltak tovább. Mint kiderült, ezek az összegek valójában a társaságok tényleges bevételei voltak, melyeket adófizetés nélkül akartak kijuttatni az országból. Idén eddig tizenhat ügyben összesen 4,4 milliárd forint adóhiányt tártak fel a fővárosi revizorok.
