EKAER-bírság: próbapert indít az RSM

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Napi szinten érkezik ügyfélmegkeresés EKAER-bírságra vonatkozóan. Ezekben a gazdálkodók arra panaszkodnak, hogy méltánytalannak érzik az EKAER-kötelezettség megszegésére hivatkozással kiszabott bírságokat, amelyek mértéke ismétlődő ügyekben ráadásul egyre növekszik. Az RSM Hungary próbapert indított a gazdálkodókat sújtó szankciók megalapozottságának vizsgálata érdekben.

Minden ügy más és más, figyelemmel azonban a gyakorlatban alkalmazott szállítmányozási és fuvarozási technológiákra és megoldásokra, az EKAER-szabályok vonatkozásában kijelenthető, hogy olyan kötelezettségről van szó, amely gyakran kezelhetetlen helyzetek elé állítja a gazdálkodókat. A problémát csak fokozza, hogy a kötelezettség megszegése az adóigazgatásban is szokatlanul magas szankcióval járhat, elérheti az érintett áru értékének 40 százalékát. Az EU-nak is vannak problémái a jogszabállyal, de álláspontom szerint az EKAER-bírság NAV általi alkalmazása is gyakran jogszabálysértő.

EKAER-próbaper – az egységes hatósági gyakorlat kiforrását segítheti   

A jogsértések megelőzése, és az egységes gyakorlat kialakítása is motivációt jelentett, amikor az RSM Legal közigazgatási peres eljárásokkal foglalkozó kollégái az EKAER-bírság vonatkozásában peres eljárást kezdeményeztek.  A bírságot érintő peres eljárásban több olyan kérdésre is választ várunk a bíróságtól, amelyben jelenleg nincs egyetértés ügyféli és hatósági oldal között.

Az EKAER-szankció szabályozása nem bonyolult, az Art-ben szabályozott, az áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságról van szó.

A jelenlegi szabályozás szerint, a bírság kiszabását megelőző hatósági eljárásban a hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a megvalósult jogsértés milyen mértékben felróható az EKAER-kötelezettnek, akire a bírság kiszabásra kerül. Jogi álláspontom szerint az ilyen típusú bírság kiszabásánál nem elég a jogsértés megállapítása, a bírság kiszabásához szükséges azt is tisztázni, hogy a bejelentésre kötelezett az adott helyzetben hogyan járt el, a tőle elvárható körültekintést milyen mértékben tanúsította. A bírság kiszabásának lehetőségét és annak mértékét ez a tényező jelentős mértékben meghatározza.

A gyakorlatban a fentiekkel ellentétben azonban, a hatóság gyakran úgy kezeli az EKAER-bírságot, mint egy objektív alapú szankciót, azaz nem tulajdonít annak jelentőséget, hogy a bejelentésre kötelezettet a felróhatóságnak milyen mértéke terheli az adott ügyben.

Álláspontom szerint a jelenlegi szabályozásból az a következtetés vonható le, hogy kizárólag abban az esetben lehet szankciót alkalmazni EKAER-kötelezettség megszegése miatt, ha annak elkövetésében (a szabályok megszegésében) felróható felelősség terheli a gazdálkodót. A hatóság vizsgálni köteles az eljárás során azt a körülményt, hogy a bejelentés elmaradására vagy a hibás bejelentésre miért került sor, és a mérlegelésnek megfelelően kell azt eldönteni, hogy alkalmazható-e bírság, és ha igen akkor milyen mértékben. 

Vizsgálandó, hogy milyen körülmények miatt hibás az EKAER-bejelentés!

Az EKAER-kötelezettség vonatkozásában több körülmény együttes vizsgálatát kell elvégeznie a hatóságnak a jogszerű döntés meghozatala céljából. Ahhoz, hogy a kötelezettséget érintő tényállás teljes mértékben tisztázott legyen, vizsgálni kell többek között az adatszolgáltatás hiányos teljesítésének okát, körülményeit, a felelős személyek körét.

Adómentességek az áfa rendszerében

A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.

Az áfa kiskönyvtár sorozat kötetei most elérhetőek a kettőt fizet, hármat vihet akció keretén belül is! Az akció részleteiért kattintson ide!

Megrendelés >>

 

A tapasztalatok szerint ezt nem vizsgálja a hatóság, ugyanis álláspontja szerint nincs annak jelentősége a vonatkozó jogszabályok szempontjából, hogy a mulasztás milyen körülmények között következett be, a bejelentésre kötelezett mulasztását milyen körülmények befolyásolták, és a kötelezett megtett-e minden olyan magatartást, amely arra irányult, hogy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járjon el. Álláspontom szerint, amennyiben ezek a körülmények nem képezik a hatósági vizsgálat tárgyát, és ezáltal ezek a tények nem kerülnek tisztázásra, megállapításra, a hatóság által hozott döntés olyan eljárásjogi hibában szenved, amely jogsértés orvoslására kizárólag új eljárás keretében van lehetőség.

Tipikus probléma: több forrásból származnak az EKAER-bejelentéshez szükséges adatok  

A kezdeményezett peres eljárásban az a tipikus eset fordult elő, amelyben az EKAER-bejelentésére kötelezett gazdálkodó az EKAER szempontjából releváns adatokat a szállítmányozást, fuvarozást végzőtől kapja. 

A lehetőségként alkalmazható szállítási konstrukciókra is tekintettel a gazdálkodó teljesen kiszolgáltatott helyzetben van az EKAER-kötelezettségeinek teljesítése során, ugyanis kizárólag a kapott információra tud hagyatkozni. Amennyiben helytelen adatokat közölt vele a szállítást végző, akkor kizárólag helytelen adatokat tud közölni a hatóság felé is. Bármilyen szállítási konstrukciót is alkalmaz egy gazdálkodó, nem tudja kizárni ezt a kockázati tényezőt az EKAER-kötelezettség vonatkozásában. 

Helytelen azonban ezt a kockázatot bírság formájában az EKAER kötelezettjének a nyakába varrni, azzal a ki nem mondott gondolattal, hogy hárítsa tovább a fizetési kötelezettséget arra, aki a tényleges hibát elkövette. 

Álláspontom szerint a jogszerű és elvárható hatósági magatartás, hogy amennyiben a jogsértés ténye kétségtelenül megállapítható, már csak azt – de azt azonban mindenképpen – szükséges tisztázni, hogy a bejelentésre kötelezett miként járt el az adott ügyben.

Remélhetően a fenti álláspontot fogja alátámasztani az ügyben eljáró bíróság, addig is célszerű minden EKAER-szankciót kiszabó határozatot a fenti szempontok szerinti kritikával vizsgálni. 

A bejegyzés szerzője dr. Falcsik istván, az RSM Hungary vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás, üzletágvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.