EKAER: maradtak még kérdőjelek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az EKAER új szabályozása sem rendezett minden bizonytalanságot: nem egyértelműek például a láncértékesítésre vonatkozó szabályok, a tervezet csak a belföldről irányuló láncértékesítésekkel foglalkozik, és a gyűjtőfuvarozás összes lehetőségét sem szabályozták. A vitás kérdések eldöntése a joggyakorlatra vár. A BDO Magyarország cikksorozatának második része.
|
Cikksorozatunk első részében beszámoltunk arról, hogy az EKAER új szabályozása számos ponton tisztult: kiderült, hogy az Áfa törvény definíciói az irányadók, egyértelművé váltak a mentesülés kritériumai, új általános mentességi jogcímek jelentek meg, a mentességi értékhatár egy esetben érdemben nőtt, és az EKAER rendszerben regisztrálandó adatok bizonyos köre esetén 10 százalékot lehet tévedni.
|
A bejelentésre kötelezettek körében belföldi fuvarozási viszonylatban változás, hogy a tervezet alapján a „Feladó” (belföldi termékértékesítést megvalósító áfa alany) csupán a főszabály szerinti EKAER regisztrációra kötelezett fél, ugyanakkor amennyiben a terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, akkor a „Címzett” (belföldi termékbeszerzést megvalósító áfa alany) a bejelentésre kötelezett. Ez a rendelkezés mind az úgynevezett rövid fuvarparitásos fuvaroztatás, mind a belföldi láncügyletek vonatkozásában jelentőséggel bír. A tervezet egyértelműsíti, hogy rövid fuvarparitással történő fuvaroztatás esetén (pl. „ex-works” értékesítéssel történő fuvaroztatás kapcsán) sincs mentesülés az EKAER regisztrációs kötelezettségek alól. (Korábban felmerült annak kérdése, hogy az EKAER szabályok alkalmazását befolyásolja-e, hogy a felek milyen fuvarparitással fuvaroztatnak, illetve esetlegesen mentesülhet-e a belföldi értékesítő fél az EKAER regisztrációs kötelezettség alól, amennyiben a terméket nem ő, hanem a vevő fuvaroztatja oly módon, hogy az árut az értékesítő saját telephelyén bocsátja a vevő rendelkezésre azzal, hogy az áru tulajdonjoga és a kockázatviselés is átszáll még a fuvaroztatás megkezdése előtt).
A módosítás kezeli a belföldről kiinduló láncértékesítéseket (többször egymást követő értékesítés, mely során a terméket egyszer fuvarozzák el), ebben az esetben a bejelentési kötelezettség azt a termékértékesítést érinti, amely során a termék közúti fuvarozása megvalósul. a bejelentésre kötelezett, technikailag ekkor is a „Feladó” számára állapítja meg az EKAER számot az adóhatóság, az indokolás szerint amiatt, mert „kockázatos termékek esetén a biztosítékadási kötelezettség az értékesítőt terheli”, amely biztosítékadási kötelezettséget „nem lehet áttelepíteni belföldi relációban a címzettre”. A rendelkezés tehát jelenleg nem egyértelmű, hiszen ha a „Címzett” az EKAER szám iránti regisztrációra kötelezett fél, akkor a „Feladóra” adóhatóság által kiállított EKAER szám esetén kérdéses, hogy az telepít-e további kötelezettséget illetve jogkövetkezményeket a Feladóra is.
A láncértékesítés kezelésének kapcsán megjegyezzük, hogy a tervezet kizárólag a belföldről irányuló láncértékesítések kérdését rendezi (bár belföldi viszonylatban láncértékesítés kapcsán nem jellemző, hogy áfakockázat merülne fel), ugyanakkor nemzetközi, így például közösség területéről történő beszerzés kapcsán felmerülő láncértékesítések, vagy közösség területére irányuló láncértékesítések kapcsán nem rendelkezik (ezek kapcsán számos kérdés merülhet fel, így például, hogy belföldre irányuló láncügylet kapcsán hogyan értelmezhető a belföldi értékesítés EKAER kötelezettsége). Megjegyezzük, hogy az EU-s láncértékesítéssel kapcsolatban jellemzően jóval fajsúlyosabb áfa kockázati kérdések is felmerülhetnek.
További gyakorlati probléma a hatályos szabályozás hiányossága okán, hogy az EKAER rendszerben nem megoldott az úgynevezett gyűjtőfuvarozás keretében több felrakodási hely vagy több, címzettől eltérő átvételi hely egy EKAER szám alatt történő regisztrációja. Az EKAER rendszerben egy EKAER szám alatt jelenleg egy feladási hely, illetve egy címzett valamint egy címzettől eltérő átvételi hely regisztrációja lehetséges, több átvételi helyet egy EKAER szám alatt nem lehetséges regisztrálni. Ez a gyakorlati probléma jelenleg úgy áthidalható, hogy több átvevő részére történő szállítás esetén átvevőnként szükséges EKAER számot igényelni. A javaslat orvosolja ezt a problémát, eszerint egy EKAER számot kell megállapítani akkor is, ha egy gépjárművel egy feladó több felrakodási címéről, vagy egy címzett több kirakodási címére történik közúti fuvarozás.
További egyszerűsítés irányába ható változtatás, miszerint az Európai Unió más tagállamából belföldi kirakodási címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban utolsó felrakodási címet kell majd bejelenteni, ugyanakkor belföldi feladási címről belföldi vagy az Európai Unió más tagállamában található kirakodási címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi felrakodási címet be kell jelenteni.
|
Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –
Második, átdolgozott kiadás
|
|
A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.
További információ és megrendelés >>
|
Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a javaslat annak tudatában, hogy a fentiek „informatikai fejlesztést igénylő rendelkezések”, a több feladási/átvételi cím regisztrációjára vonatkozó szabályokat csak 2015. április 1-jével lépteti hatályba. Addig tehát a jelenlegi értelmezés alkalmazható, miszerint a fenti esetekben „átvevőnként” szükséges EKAER számot regisztrálni.
A tervezet koncepcionálisan közelebb hoz minket a jogalkotói célhoz, mely szerint az EKAER rendelkezések kifejezetten csak a „belföldi adóalanyok” szempontjából értelmezhetőek, az EKAER szabályok kizárólag belföldi jogalanyokra rónak kötelezettséget. Az EKAER szabályozás szempontjából lényegileg irreleváns, hogy a fuvarozással kapcsolatosan Magyarország határain kívül „mi történik”, az EKAER szabályoknak az országhatáron belül, a határ átlépését követően szükséges maradéktalanul megfelelni. A gyakorlatban mégis számos probléma merül fel ezzel kapcsolatban, hiszen nemzetközi viszonylatban, így például közösségen belüli termékbeszerzés esetén szükségszerűen olyan adatok regisztrálására is kötelezett a belföldi adóalany, amelyek a nem belföldi értékesítő vagy nem belföldi logisztikai szolgáltató/fuvarozó féltől szerezhetőek be. A tervezet ilyen esetre pontosítja, hogy a nem belföldi fél által rendelkezésre bocsátott adatok alapján kell, hogy eljárjon a belföldi, EKAER regisztrációra kötelezett adóalany. Arról ugyan a tervezet nem rendelkezik, hogy téves tájékoztatás esetén mentesülhet-e a belföldi adóalany a jogkövetkezmények alól, ugyanakkor az adóhatóság mérlegelési jogkörében eljárva a jogi szankciók kiszabása során ténylegesen figyelembe veheti ezen téves tájékoztatással összefüggő körülményt.
A tervezet összességében világosabb szerkezetű, pontosabb tartalommal bír a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest, a tervezet célját tekintve érzékelhető, hogy a jogalkotó számos gyakorlati jellegű problémát orvosolni kíván. Ugyanakkor számos kérdést a tervezet továbbra sem rendez megnyugtató módon, azok megoldása a még képlékeny és nem teljesen kikristályosodott joggyakorlatra van bízva.
A cikk szerzője dr. Csernyák Szabolcs, a BDO Magyarország senior tanácsadója és Kertész Gábor tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.
